Nem sok pénzt keresett az elmúlt években az, aki bármilyen formában a török elnök bukására szavazott, Erdogan hatalma 2003 óta lényegében megingathatlan, ezt bizonyítja 12 megnyert választás és népszavazás, valamint a csúfosan kudarcot valló puccskísérlet is, amelynek köszönhetően az országban immár három éve válsághelyzet van érvényben – írja az Economist.
Csakhogy úgy tűnik, hogy az ellenzék tanult a 2014-es választás hibájából, és a szégyenteljesen gyenge szereplés után mostanra összeszedte magát, és a legnagyobb ellenzéki párt, a kemalista CHP egy komoly kihívót talált a karizmatikus és nagyon jól kampányoló Muharrem Ince személyében, míg Meral Aksener frissen alapított Jó Pártja nacionalista szavazók ezreit édesgette el Erdogan táborából, és a koholt terrorvádakkal három éve bebörtönzött kurd politikusnak, Selahattin Demirtasnak is jócskán akadnak támogatói.
Mikor három hónapja Erdogan belengette az előrehozott választásokat, gyakorlatilag biztos lehetett a győzelmében, ám Ince népszerűsége egyre nő, ráadásul a jelenleg is hatalomban lévő elnök kampánya nagyon gyengére sikerült. Így ha a mai választáson nem szerez egyértelmű többséget (legalább a szavazatok 50 százalékát) Erdogan, akkor Muharrem Ince a második körben már megörökölheti Aksener és Demirtas szavazóit. Ebben az esetben pedig Erdogannak kalkulálnia kell azzal, hogy pofára fog esni, és elvesztheti a választásokat.
A kurdok mindent felboríthatnak
A parlamentben talán még nehezebb dolga lesz az AKP-nak. a kormánypárt 15 év magabiztosan tartott többség után egy hangzatosan az „Emberek Szövetségének” keresztelt választási paktumot kötött a keményvonalas nacionalista MHP-val, akik Erdoganék támogatásáért cserébe a 10 százalékos küszöb elérése nélkül is bejuthatnak majd a parlamentbe.
Ez az egyezség annyira pofátlan volt, hogy sikeresen egyesítette a korábban töredezett ellenzéket, a CHP és a Jó Párt is beállt egy négy párti koalícióba, amelyet a választások előtt már 40 százalékra mértek. Itt jönnek képbe a kurdok, ha a HDP 10 százaléknál többet kap a választásokon, az ellenzékkel összefogva már megtudnák tagadni a többséget Erdogan pártjától.
Ezen múlik a diktatúra?
A mai választáson tehát nem kérdés, hogy rengeteg múlik, az ellenzék lényegében második népszavazásnak nevezte arról, hogy megszüntessék-e a parlamentáris demokráciát Törökországban, illetve, hogy Erdogan kezébe kerüljön-e minden végrehajtó hatalom, ezzel lényegében teljhatalmúvá téve őt. Ha Erdogan és az AK két győzelmet arat ma, azzal lényegében megpecsételődik a törökök sorsa, és jön az egy emberes rezsim, míg egy dupla vereség az Erdogan-éra végét jelentené, bármennyire nehéz is elképzelni, és alapjaiban rengetné meg az országban mélyen gyökerező nepotizmust.
A legvalószínűbb végkifejletnek az eredmények ismerete nélkül azt tippelnénk, hogy Erdogan megnyeri az elnökválasztást, míg a parlamentben többségbe kerül az ellenzék. De hogy ez mit jelenthet Törökországnak, azt senki sem tudja. Még egy előrehozott választás jöhet? Semmi sincsen kizárva.
Kína és az Egyesült Államok sem akar háborút az indiai- és csendes-óceáni térségben – hangoztatta az Egyesült Államok hírszerzésének elnöke. 
Évi 2-3 százalékkal leértékelődő forint mellett vonzó a devizabefektetés
Infláció vagy növekedés? Mi aggasztja most jobban a szakértőket?
Trump visszatért – és vele jött a piaci felfordulás is
