Az országgyűlési választásokhoz közeledve egyre gyakrabban merül fel a kérdés, hogy miként alakult a költségvetés az elmúlt években, volt-e megszorítás, illetve hogy milyen markáns változásokat lehet azonosítani a most záruló választási ciklusban. Az előző kormány által benyújtott utolsó, 2010-es költségvetéshez képest az összes kiadás reálértéke a ciklus első két évében 1000 milliárd forinttal (nagyjából a GDP 3 százalékával) mérséklődött, majd az utolsó két évben ugyanennyivel emelkedett. Az említett folyamat eredményeképpen az állam idei kiadásainak reálértéke nagyságrendileg megegyezik a négy évvel ezelőtti összeggel.

Az államháztartás főbb mutató milliárd forintban (2010-2014) Forrás: saját számítás a költségvetési törvények mellékletei alapján

Ez utóbbi nem mondható el sem az összes bevételről, sem pedig azon belül az adóbevételekről: bár a ciklus első évében mindkét mutató mérséklődött, az ezt követő markáns emelkedésnek köszönhetően az államháztartás összes bevétele reálértéken idén nagyjából 300 milliárd forinttal (a GDP 1 százalékával) haladta meg a négy évvel ezelőtti értéket, míg az állami adóbevételek ennek majdnem a kétszeresével, 530 milliárd forinttal emelkedtek. A fentiekből kirajzolódik az is, hogy a 2010-es 4,1 százalékos GDP-arányos hiányt az összkiadások érintése nélkül, kizárólag az adóbevételek növelésével csökkentette a kormány 3 százalék alá.

Mivel a vizsgált négy év alatt a nominális GDP növekedése összességében kisebb volt, mit a fogyasztói árindex, ezért a GDP-arányos összes állami kiadás 49,9 százalékról 50,5 százalékra emelkedett, míg az összes bevétel 45,8-ról 47,4 százalékra, az adócentralizáció pedig 37 százalékról 39,2 százalékra nőtt.

Több gazdaságfejlesztés, kevesebb családtámogatás

Bár a kiadási főösszeg reálértéke 2014-ben nagyságrendileg annyi, mint négy évvel ezelőtt, ezen belül érdemi hangsúlyeltolódásokról tanúskodnak a számok. A társadalombiztosításra fordított állami kiadások nagysága 260 milliárd forinttal csökkent, aminek az egyik felét a munkanélküli ellátásokon, másik felét pedig a befagyasztott családi pótlékon, illetve a táppénzfizetésen spórolta meg a kormány. Az oktatásra 116 milliárd forinttal jut kevesebb idén, mint négy évvel ezelőtt, ami jórészt a felsőoktatási rendszer finanszírozásának visszafogásával magyarázható.

Bár 2013-ban még több mint 200 milliárd forintos mínuszban volta az egészségügy a 2010-es évhez képest, a ciklus utolsó évére a forráskivonás 60 milliárd forint alá mérséklődött, részben az egészségügyi dolgozók béremelése miatt.

Főbb kiadási tételek változása 2014-ben 2010-hez képest (reálértéken, milliárd forint és százalékban) Forrás: saját számítás a költségvetési törvények mellékletei alapján

A nagy ellátórendszerek mellett némileg kevesebb jutott a rendvédelmi kiadásokra, különös tekintettel a tűzvédelemre, emellett a költségvetés közel ötödével csökkentette a védelmi kiadásait. Több pénzből gazdálkodhat viszont a törvényhozás, csakúgy, mint a végrehajtó, valamint a pénzügyi és költségvetési tevékenységet szolgáló szervezetek.  A nagy nyertes a gazdaság: idén 300 milliárd forinttal többet fordít ilyen célokra a kormány, mint négy évvel ezelőtt, ami elsősorban a közlekedési beruházások, valamint az egyéb állami fejlesztési programok emelkedésével magyarázható.

Többet fizetünk a fogyasztás után

Még ennél is nagyobb átalakuláson ment át az adórendszer az elmúlt négy évben. A béreket terhelő adók összesen reálértéken 160 milliárd forinttal (3 százalékkal) mérséklődtek, ami alapvetően két egymással ellentétes folyamat eredménye. Egyrészt a személyi jövedelemadó átalakítása az adónemből származó bevételt közel 500 milliárd forinttal csökkentette, másrészt viszont a költségvetés járulékbevételei majdnem 350 milliárd forinttal emelkedtek, jórészt a magán-nyugdíjpénztári befizetések átcsatornázása miatt.

Mivel a gazdálkodó szervezetek befizetése érdemben nem változott, az adócentralizáció emelkedése a fogyasztáshoz kapcsolt adók 17 százalékos növekedésén keresztül valósult meg.  A reálértéken mintegy 650 milliárd forintos többletbevétel egyik fele az általános forgalmi adó megemelésére, másik fele pedig az új fogyasztási típusú adók, elsősorban a pénzügyi tranzakciós illeték bevezetésére vezethető vissza.