<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=947887489402025&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
5p

Nyerhet-e az ellenzék a 2022-es választáson, kaphat-e újabb kétharmadot a Fidesz? Ki lehet Orbán Viktor utóda?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Giró-Szász András volt kormányszóvivővel, politikai elemzővel - vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2021. október 28. 16:00

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Bár a bérterhek némileg mérséklődtek az elmúlt négy évben, a fogyasztási adók emelkedése miatt az összes adófizetés jelentősen emelkedett. Az állami kiadások idei nagysága megegyezik a 2010-es értékkel, a súlypontok azonban megváltoztak: kevesebb jut családtámogatásra, egészségügyre, oktatásra, viszont gazdaságfejlesztésre sokkal többet költ az állam.

Az országgyűlési választásokhoz közeledve egyre gyakrabban merül fel a kérdés, hogy miként alakult a költségvetés az elmúlt években, volt-e megszorítás, illetve hogy milyen markáns változásokat lehet azonosítani a most záruló választási ciklusban. Az előző kormány által benyújtott utolsó, 2010-es költségvetéshez képest az összes kiadás reálértéke a ciklus első két évében 1000 milliárd forinttal (nagyjából a GDP 3 százalékával) mérséklődött, majd az utolsó két évben ugyanennyivel emelkedett. Az említett folyamat eredményeképpen az állam idei kiadásainak reálértéke nagyságrendileg megegyezik a négy évvel ezelőtti összeggel.

Az államháztartás főbb mutató milliárd forintban (2010-2014)
Forrás: saját számítás a költségvetési törvények mellékletei alapján

Ez utóbbi nem mondható el sem az összes bevételről, sem pedig azon belül az adóbevételekről: bár a ciklus első évében mindkét mutató mérséklődött, az ezt követő markáns emelkedésnek köszönhetően az államháztartás összes bevétele reálértéken idén nagyjából 300 milliárd forinttal (a GDP 1 százalékával) haladta meg a négy évvel ezelőtti értéket, míg az állami adóbevételek ennek majdnem a kétszeresével, 530 milliárd forinttal emelkedtek. A fentiekből kirajzolódik az is, hogy a 2010-es 4,1 százalékos GDP-arányos hiányt az összkiadások érintése nélkül, kizárólag az adóbevételek növelésével csökkentette a kormány 3 százalék alá.

Mivel a vizsgált négy év alatt a nominális GDP növekedése összességében kisebb volt, mit a fogyasztói árindex, ezért a GDP-arányos összes állami kiadás 49,9 százalékról 50,5 százalékra emelkedett, míg az összes bevétel 45,8-ról 47,4 százalékra, az adócentralizáció pedig 37 százalékról 39,2 százalékra nőtt.

Több gazdaságfejlesztés, kevesebb családtámogatás

Bár a kiadási főösszeg reálértéke 2014-ben nagyságrendileg annyi, mint négy évvel ezelőtt, ezen belül érdemi hangsúlyeltolódásokról tanúskodnak a számok. A társadalombiztosításra fordított állami kiadások nagysága 260 milliárd forinttal csökkent, aminek az egyik felét a munkanélküli ellátásokon, másik felét pedig a befagyasztott családi pótlékon, illetve a táppénzfizetésen spórolta meg a kormány. Az oktatásra 116 milliárd forinttal jut kevesebb idén, mint négy évvel ezelőtt, ami jórészt a felsőoktatási rendszer finanszírozásának visszafogásával magyarázható.

Bár 2013-ban még több mint 200 milliárd forintos mínuszban volta az egészségügy a 2010-es évhez képest, a ciklus utolsó évére a forráskivonás 60 milliárd forint alá mérséklődött, részben az egészségügyi dolgozók béremelése miatt.

Főbb kiadási tételek változása 2014-ben 2010-hez képest (reálértéken, milliárd forint és százalékban)
Forrás: saját számítás a költségvetési törvények mellékletei alapján

A nagy ellátórendszerek mellett némileg kevesebb jutott a rendvédelmi kiadásokra, különös tekintettel a tűzvédelemre, emellett a költségvetés közel ötödével csökkentette a védelmi kiadásait. Több pénzből gazdálkodhat viszont a törvényhozás, csakúgy, mint a végrehajtó, valamint a pénzügyi és költségvetési tevékenységet szolgáló szervezetek.  A nagy nyertes a gazdaság: idén 300 milliárd forinttal többet fordít ilyen célokra a kormány, mint négy évvel ezelőtt, ami elsősorban a közlekedési beruházások, valamint az egyéb állami fejlesztési programok emelkedésével magyarázható.

Többet fizetünk a fogyasztás után

Még ennél is nagyobb átalakuláson ment át az adórendszer az elmúlt négy évben. A béreket terhelő adók összesen reálértéken 160 milliárd forinttal (3 százalékkal) mérséklődtek, ami alapvetően két egymással ellentétes folyamat eredménye. Egyrészt a személyi jövedelemadó átalakítása az adónemből származó bevételt közel 500 milliárd forinttal csökkentette, másrészt viszont a költségvetés járulékbevételei majdnem 350 milliárd forinttal emelkedtek, jórészt a magán-nyugdíjpénztári befizetések átcsatornázása miatt.

Mivel a gazdálkodó szervezetek befizetése érdemben nem változott, az adócentralizáció emelkedése a fogyasztáshoz kapcsolt adók 17 százalékos növekedésén keresztül valósult meg.  A reálértéken mintegy 650 milliárd forintos többletbevétel egyik fele az általános forgalmi adó megemelésére, másik fele pedig az új fogyasztási típusú adók, elsősorban a pénzügyi tranzakciós illeték bevezetésére vezethető vissza.

Módszertan

A számítások alapját a funkcionális bontásban publikált konszolidált pénzforgalmi kimutatások képezték. Ennek megfelelően figyelmen kívül hagytuk az államosított nyugdíjvagyon azon részét, mintegy 2200 milliárd forintot, amelyet nem folyó (költségvetési) kiadások finanszírozására fordított a kormány. A kiadási oldalon pedig azokat az egyszeri tételeket szűrtük ki (Mol-részvények megvásárlása, adósságkonszolidáció, tőkeemelés) amelyekről feltételezhető, hogy a nyugdíjvagyon tudatában döntött a kormány. A 2014-es számok a költségvetési törvényben szereplő előirányzatokat tartalmazzák.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz májusban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Makro / Külgazdaság Pénzmegvonással sújthatja Lengyelországot Brüsszel
Privátbankár.hu / MTI | 2021. október 19. 11:09
Erre utalt ma az Európai Bizottság elnöke az Európai Parlamentben.  
Makro / Külgazdaság Sok községben aggasztóan alacsony a foglalkoztatási ráta
Privátbankár.hu | 2021. október 19. 10:21
A községek ötödében 60 százalék alatti volt ez a mutató 2019-ben.
Makro / Külgazdaság Koronavírus: egyre többen vannak lélegeztetőn
Privátbankár.hu | 2021. október 19. 09:31
A beoltottak kevesebb mint 1 százaléka betegszik meg, és a betegség lefolyása az oltottaknál általában jóval enyhébb - közölte az operatív törzs. Egyre többen vannak kórházban.
Makro / Külgazdaság Izzasztó napja lesz ma Orbán Viktor legfontosabb szövetségesének
Privátbankár.hu | 2021. október 19. 08:55
A lengyel alkotmánybíróság nagy port kavart döntéséről vitázik ma az Európai Parlament a lengyel kormányfő részvételével. Mateusz Morawiecki szerint Lengyelország EU-tag marad, de ragaszkodik a szuverenitásához.
Makro / Külgazdaság Szenátusi elnök: a kórház szerint Milos Zeman jelenleg nem képes ellátni feladatait
MTI | 2021. október 19. 07:48
Milos Zeman cseh államfő a prágai Központi Katonai Kórház véleménye szerint jelenleg nem képes ellátni a tisztségéből eredő feladatokat - jelentette be hétfőn Prágában Milos Vystrcil, a cseh szenátus elnöke, aki néhány napja kért a kórháztól hivatalos véleményt Milos Zeman egészségi állapotáról.
Makro / Külgazdaság Elhunyt Kornai János közgazdász
MTI | 2021. október 19. 07:40
Életének 94. évében, hétfőn elhunyt Kornai János Széchenyi-díjas közgazdász, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, a Harvard Egyetem és a Corvinus emeritus professzora, a francia becsületrend kitüntetettje, a svéd, amerikai, és más akadémiák tiszteletbeli tagja - közölte a család hétfő este az MTI-vel.
Makro / Külgazdaság Koronavírus: a fertőzöttek száma 241,1 millió, a halálos áldozatoké 4,9 millió a világon
MTI | 2021. október 19. 06:53
A világon 241 115 485 ember fertőződött meg eddig a koronavírus-járványban, a halálos áldozatok száma 4 905 196 a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem közép-európai idő szerint kedd reggeli adatai szerint.
Makro / Külgazdaság Gyorsuló infláció, gyengülő forint: mit lépnek Matolcsy Györgyék?
Csabai Károly | 2021. október 19. 05:15
Arra továbbra sem érdemes fogadni, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa mai ülésén tovább emeli-e a jegybanki alapkamatot. Hiszen már korábban bejelentette, hogy elkerülhetetlen a szigorítás folytatása. Arra viszont már korántsem lehet mérget venni, hogy az irányadó ráta 15 bázisponttal emelkedik – ahogy azt Matolcsy Györgyék a legutóbbi, szeptember 21-ei kamatdöntés után gyakorlatilag számszerűsítették. Azóta ugyanis romlottak a kilátások.
Makro / Külgazdaság Mi jöhet a NER után? Klasszis Klubunk következő vendége Giró-Szász András lesz
Privátbankár.hu | 2021. október 18. 19:07
Pánik van a Fideszben, vagy teljes a nyugodtság az ellenzéki miniszterelnök-jelölt kiválasztása után? És ki lehet Orbán Viktor utóda? Fontos kérdések, fontos válaszok október 28-án.
Makro / Külgazdaság Megrendült Joe Biden elnöksége: Trump nyerheti a 2024-es elnökválasztást
Káncz Csaba | 2021. október 18. 18:33
Végigvesszük, hogy milyen főbb okok vezettek a Biden kormányzattal szembeni komoly bizalomvesztéshez. A brit fogadóirodák már arra teszik tétjeiket, hogy 2024-ben Donald Trump legyőzi Bident. Káncz Csaba jegyzete.
Friss
Privátbankár
Mfor
Piac és Profit

Munkatársakat keresünk!

Online lapcsaládunk bővítéséhez újságírókat, szerkesztőket keresünk.

Részletek

hírlevél
depositphotos