|
| (A kép illusztráció) |
A megfázásos betegségek többsége tavasszal, a jó idő beköszöntével lassan el szokott tűnni. Az influenza, legalábbis Európában és más hasonló éghajlatú területeken inkább télen fordul elő, nyáron szinte sohasem. Reménykedhetünk abban hogy a koronavírus is eltűnik majd, ha beköszönt a nyár?
A Forbes.com meteorológus szerzője szerint még a CDC amerikai járványügyi kormányszervezet sem tud erre a kérdésre választ adni. A tudósok egyszerűen nem tudják még. Valószínűsíthető, hogy más kórokozókhoz hasonlóan ennek a vírusnak az aktivitása is csökkenni fog a nyári hónapokban, de nem biztos. Ráadásul egyes kórokozók, mint a normál influenza, csak a mérsékelt égövi országokban mutatnak ilyen szezonalitást.
A trópusokon az influenza nyáron is hasonlóképpen tud terjedni, mint nálunk télen. Nem tűnik el a melegben sem, aminek talán a magas páratartalomhoz lehet köze. Egyébként azt is kimutatták, hogy az időjárási körülmények szélsőséges és gyors változékonysága ősszel megnövekedett járványkockázatot jelez arra a szezonra.
|
A hivatalos verzió “Még nem ismert, hogy az időjárás és a hőmérséklet befolyásolja-e a COVID-19 terjedését. Néhány más vírus, például a közönséges megfázás és az influenza, jobban terjed a hideg időjárású hónapokban, de ez nem jelenti azt, hogy lehetetlen lenne megbetegedni ezektől a vírusoktól más hónapokban is. Jelenleg nem ismeretes, hogy a COVID-19 elterjedése mérséklődni fog-e, amikor az időjárás melegebb lesz. Sokkal többet szükséges még megtanulni a COVID-19 terjedéséről, súlyosságáról és egyéb jellemzőiről és a kutatások még folynak.” (Centers for Disease Control, CDC, USA) |
Van több szezonális kronavírus
A megbetegedéseket okozó vírusok gyakran szezonálisak, de nem mindig – írja a Foxnews is Dr. William Schaffnerre, egy járványügyi alapítvány igazgatójára hivatkozva. Valamennyire biztató, hogy van négy olyan, korábban is ismert koronavírus-fajta, amelyek szezonálisak. De hogy pontosan miért is, azt még homály fedi a tudósok szerint. Ilyen lehetett a 2002-2003-ban kitört SARS kórokozója is.
A Bloomberg által idézett egészségügyi szakértők is azt mondják, hogy ha az influenza szezonális változatosságot mutat is, az nem jelenti azt, hogy egy másik légúti vírus is úgy viselkedik. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) március 5-én azt közölte, nincs ok feltételezni, hogy a hőmérséklet szerepet játszik a járványban, de a kérdést érdemes vizsgálni.
Forró helyen kevésbé terjed?
Néhány kutató elemzést készített a témáról, de még nem tették közzé azt a megfelelő tudományos folyóiratokban, ami lehetővé tenné, hogy az eredményt más szakértők is ellenőrizzék. Amerikai és iráni kutatók egy csoportja arra a következtetésre jutott, hogy azok a helyek, ahol a Covid-19 fertőzés eddig sokáig jelen volt – például Wuhan Közép-Kínában, az olaszországi Milánó és Seattle az USA-ban – hasonlóan enyhe páratartalommal és körülbelül 5-11 Celsius fokos hőmérséklettel rendelkeznek télen.
További híreink a koronavírusról
A forróbb, nedvesebb helyeken viszont, mint például Bangkok, a vírust főként olyan embereknél találták meg, akik kívülről hozták be. Nem terjedt gyorsan a helyi közösségben – mondták a kutatók. Hozzátették azonban, hogy a jóslatokat egyelőre „rendkívül óvatosan” kell fogadni.
Jó neki, ha nedves
Különféle elméletek léteznek arról, hogy miért szezonálisak egyes vírusok. Bizonyítékok vannak például arra, hogy mind a hideg, száraz levegő, mind a különösen nedves körülmények kedvezőek az influenza terjedésének – írta a Bloomberg. Az emberek hajlamosak zárt helyen, tömegben tölteni a hideg és esős időt, fokozva a fertőződést. Ám több időt töltenek odakint szép időben, csökkentve a betegségek terjedését.
Lehetséges az is, hogy a nyár megemeli az emberek melatonin- és D-vitamin-szintjét, ami erősítheti immunrendszerüket. Olyan feltételezés is van, hogy a vírusok melegebb időben elveszítik erejüket, mert zsíros bevonatuk lebomlik.
Ebben volt nagyon más a SARS
A SARS légzőszervi szindróma 2002-2003-as súlyos járványa valóban enyhült a nyár folyamán. De ennek lehet, hogy kevés köze van az időjáráshoz. „A SARS nem természetes okok miatt halt ki” - írja Marc Lipsitch harvardi epidemiológus. Úgy véli, elsősorban az alkalmazott rendkívül intenzív közegészségügyi beavatkozások ölték ki.
A hatóságok többek között elkülönítették az eseteket és karanténba helyezték azok kapcsolatait is. A stratégia azért működött jól, mert a legfertőzőbb SARS-betegek nyilvánvaló tüneteket mutattak. Kína hasonló lépéseket tett most az új koronavírussal kapcsolatban is, de a vírus hosszú inkubációs periódusa (lappangási ideje) és a sok enyhe eset megnehezítették az elszigetelési erőfeszítéseket.
Ősszel úgyis visszajön?
Az influenza kitörésének enyhülése egyébként nem azt jelenti, hogy a vírus melegebb hőmérsékleten kihal. Csak nem terjed olyan könnyen. Tehát, ha a koronavírus nyáron esetleg el is múlik, ősszel könnyen visszatérhet – figyelmeztet a Bloomberg.
|
Beadták az első kísérleti oltást Amerikai kutatók beadták az első kísérleti oltóanyagot az első önkéntesnek – írták amerikai lapok. A Kaiser Permanente Washington Research Institute kutatóintézet (Seattle) kísérletében 45 önkéntes két részletben, egymástól egy hónap különbséggel kap oltóanyagot. A kutatások azonban nem kecsegtetnek gyors eredménnyel, a széles körben alkalmazható, tömegesen gyártott oltás elkészültét legalább 12-18 hónapra teszik. Egyébként más szakemberek is legkorábban jövő év közepére becsülik ezt akkor, ha semmilyen váratlan nehézség nem jön közbe – ami viszont gyakran előfordul. (Lásd: De hol marad végre a koronavírus-vakcina?) |
A kapcsolatok továbbfejlesztéséről is tárgyalnak. 
