A maginfláció 2,8 százalékra emelkedett, ami részben tükrözi az élénkülő belső keresletet, de leginkább a dohánytermékek jövedéki adóemelését, valamint a tej- és tejtermékek régiós és európai árnövekedési ciklusát tükrözi, ezektől megszűrve 2% közelében lenne a maginfláció, ami így továbbra is elmarad a 3 százalékos inflációs céltól.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint az infláció emelkedését elsősorban az üzemanyagárak alakulása befolyásolta. Míg egy évvel ezelőtt éppen csökkentek az üzemanyagárak, így alacsonyabb szintre került a bázis, idén augusztusban kissé emelkedtek az üzemanyagárak, így az éves szintű növekedés nagyobb lett.
A meglepetést a dohánytermékek további emelkedése okozta, a többi termékkörben az áremelkedések – és egyes esetekben csökkenések – megfeleltek a várakozásoknak. Az év hátralevő részében a jelenlegi szint körül ingadozhat az infláció, az év végére az üzemanyagok magas decemberi bázisára miatt visszasüllyedhet 2,5% alá. Így idén éves átlagban 2,4 százalékos inflációra számít a Takarékbank, azonban a gyorsuló belső kereslet és a bérköltségek növekedése miatt az infláció nagyobb gyorsulást is mutathat.
Virovácz Péter, az ING szenior elemzője szerint szeptemberben az energiahordozók áremelkedése tovább növelheti az inflációs rátát, ám ezt követően az év végéig egy újabb lassuló trend veszi kezdetét, így a jegybanki inflációs céljától távolodik majd az indikátor.
Tekintettel arra, hogy mind az inflációs, mind a maginflációs adatok nagyjából összhangban vannak a jegybank legutóbbi előrejelzésével, valamint az áremelkedést okozó hatásokat csak átmenetinek tekintik, a monetáris politikában a mai adatközlés nem hoz változást. Az MNB továbbra is kitart a laza monetáris politika mellett.
Még évekig nem lesz kamatemelés
Megfelelt Ürmössy Gergely, az Erste vezető makrogazdasági elemzőjének várakozásainak az inflációs eredmény. Becslésük szerint az inflációs ráta éves átlagban idén 2,4%, jövőre pedig 3,4% lehet, amit elsősorban a belső kereslet erősödése pörgethet fel. Ezt a feltételezést azok a hírek is megerősítik, amelyek szerint a kormányzat jövőre a korábban tervezettnél nagyobb mértékű minimálbér-, garantált bérminimum emelést, illetve járulékcsökkentést tervez.
A felgyorsuló inflációs folyamatok ellenére, a Magyar Nemzeti Bank továbbra sem tervezi a kamatok emelését véleményük szerint. Azt várják, hogy a szeptemberi kamatdöntő ülés alkalmával a Monetáris Tanács újabb olyan döntéseket hoz majd, aminek következtében a bankközi kamatok tovább csökkenhetnek (jelenleg a három hónapos BUBOR kamat 0,15%), miközben a 0,9%-os alapkamat változatlan marad. Az Erste szerint 2019 előtt nem kezdődik el a kamatok emelkedése Magyarországon.
Az ukrán elnök garanciákat követel. 
