Oroszország bejelentette: az ellene szankciókat alkalmazó országok mezőgazdasági termékeinek importjára tilalmat rendel el. A stop nem csak a húsokra, gyümölcs- és zöldségtermékekre, hanem a tejtermékek behozatalára is vonatkozik az EU-ból, az Egyesült Államokból, Ausztráliából, Kanadából és Norvégiából. Az intézkedés egy évre szól. Szakértők szerint az orosz embargó kölcsönösen fájdalmas lesz. Az EU többmilliárd eurós oroszországi gyümölcs- és zöldségexporttól esik el, az oroszoknak pedig a mezőgazdasági import tíz százalékát kell a lehető leghamarabb pótolni.
Kérdés, hogy az embargó hogyan érinti majd a magyar gazdaságot. Oroszországba tavaly mintegy 70 milliárd forint értékben exportált Magyarország mezőgazdasági termékeket, ami a 24 200 milliárd forintos teljes magyar kivitel 0,3 százalékát teszi ki. Szakértők szerint az importtilalom nem jó hír, de nem valószínű, hogy önmagában a magyar növekedési kilátásokat jelentősen visszavetné. A jelenlegi termelést meghatározóan nem érinti az embargó, de a korábban kijelölt fejlesztési irányokat biztosan át kell majd gondolni.
Nem szabad figyelmen kívül hagyni emellett a közvetett hatásokat sem - erre már a Tej Terméktanács figyelmeztet. A magyar-orosz viszonylatban a tejtermékkivitel nem jelentős, a tilalom miatt az unióban ragadó termékek viszont könnyen a magyar piacon landolhatnak, ráadásul akár dömpingáron - hiszen még olcsón is jobban megéri eladni a tejtermékeket, mint kidobni. Ez pedig gondot okozhat a magyar piacon.
És ha már élelmiszeripar: miközben 72 sörfőző foglalkozó vállalkozás van Magyarországon, a három legnagyobb, a Dreher, a Heineken és a Borsodi tudhatja magáénak az összárbevétel 90 százalékát - közölte a Wolters Kluwer Kft. A sörös cégek összesített árbevétele 2011-ben még csak 120,3 milliárd forint volt, tavaly már meghaladta a 133 milliárd forintot, amit két év alatt nagyjából 11 százalékos növekedés.
Jelentős hozamemelkedéssel értékesített 3, 5 és 10 éves lejáratú állampapírokat az Államadósság Kezelő Központ csütörtöki aukcióján. A kereslet igen magas volt: a 3 és 10 éves papírokból a felkínált mennyiség kétszeresét is elvitték volna a befektetők, az 5 éves állampapírra pedig ötszörös volt a kereslet. A hozamok szokatlanul nagyot ugrottak, a két héttel korábbihoz képest 60-80 bázisponttal többet kellett ígérnünk a befektetőknek. Az aukciós hozamok ilyen mértékű emelkedése nem mindennapi, ám jelenleg semmiképp sem tekinthető pánik-előjelnek: sokkal inkább a rövid futamidő felé történő elmozdulásnak lehetünk szemtanúi, még ha minden bizonnyal akadnak is olyan befektetők, akik szabadulnak magyar kötvénycsomagjuktól a napokban.
Ez egyébként a forint árfolyamán is látszott az elmúlt napokban, ma viszont kisebb erősödésnek lehetünk szemtanúi. Ez részben a délelőtti aukció eredményének is köszönhető, de az Európai Központi Bank ma délutáni sajtótájékoztatóján elhangzottaknak is szerepe van a forint erősödésében. Miután a várakozásoknak megfelelően változatlanul hagyta történelmi mélységben lévő alapkamatát az EKB, Mario Draghi elnök arról beszélt, hogy a jegybank egyre jobban készül az eszközvásárlási program beindítására. A pénzbőség ígérete jót tesz a feltörekvő devizáknak, így a forintnak is: az euró jegyzése távolodik a 317 forint közelében elért mélyponttól, 315 alatt is járt délután a jegyzés.
Draghi szavai segítették a nyugat-európai tőzsdéket is, a vártnál jobb amerikai foglalkoztatási adatok közlése után pedig erősen nyitottak a tengerentúlo indexek is. Budapesten viszont ebből nem sok látszik.
Vegyesen indítottak az amerikai értékpapírpiacok szerdán. 
