|
| Bajorország nagy címere. (Wikimedia Commons) |
A konzervatív Horst Seehofer (CSU) bajor miniszterelnök és pártja a jelek szerint egyre inkább szembehelyezkedik Angela Merkel menekültpolitikájával, pedig koalíciós szövetségesek. Ennek nagyon is gyakorlatias oka van, a 11,5 millió körüli lakosú Bajorországban köt ki messze a legtöbb menekült, hiszen ez a szövetségi állam van legközelebb a Földközi-tenger térségéhez és a Balkán-félszigethez.
A bajorok cserben hagyva érzik magukat: csak szeptemberben legalább 169 400 menekült érkezett hozzájuk, volt olyan nap, hogy egy nap alatt tízezer – derült ki a Süddeutsche Zeitung tudósításából. A többi szövetségi állam viszont eléggé vonakodik tőlük átvenni a menekültek egy részét, így aránytalanul sok marad a nyakukon.
Ezért a hivatalosan Bajor Szabadállam névre hallgató, meglehetős autonómiát élvező terület önálló lépéseket tervez. Leginkább "felvételi stopnak+ nevezett korlátozást mérlegel, de nem tudni, hogyan lehetne ezt hatékonyan be is tartani.
Kerítést azt nem
Nem ültethetjük őket csak úgy vonatra, és nem mondhatjuk a masinisztának, hogy csak Stuttgartban vagy Drezdában álljon meg, ezt a vasút nem vállalná – mondta egy politikus. Még a kerítésépítés ötlete is felmerült, de nem igazán tartja senki sem hatékony megoldásnak.
Általában az a konklúzió, Merkelt is gyakran idézik ezzel kapcsolatban, hogy egy a kerítés sem állítaná meg a menekültáradatot. (Németország határai mintegy háromezer kilométert tesznek ki.) Ha kell, más módszereket találnának ki a menekültek a bejutásra.
Már a határon feltartóztatnák őket
Seehofer rendkívüli intézkedéseket tartalmazó elképzeléseket terjesztett a ma 10 órakor kezdődött bajor kormányülés elé. Például azt tervezi, hogy a menekülteket nem engednék be mindjárt az országba, ehelyett a határokon felállítandó ellenőrzőpontokon vagy táborokban döntenének a sorsukról. Akit aztán beengednek, azokat onnét közvetlenül vinnék is el más tartományokba. Aki pedig nem jogosult menekültstátuszra, azt onnét gyorsan vissza is fordítanák - hova máshová, mint Ausztriába.
Ez egyből kiverte a biztosítékot Ausztriában, amely egyből vészforgatókönyvet készített Seehofer rendkívüli intézkedései ellen, bár nem derült ki pontosan, ez alatt mit is értenek. Az ottani adatok szerint szeptemberben 150 ezer menekült kelt át Ausztrián Németország felé.
Az N24.de azt írja, hogy ha a németek lassítják a menekültek áramlását, akkor Ausztria is rákényszerülhet ugyanerre, és erősítheti az ellenőrzésüket. Olyan terv is van, hogy bevezetnék a határozott időre szóló menekültstátuszt, például három évre. Így ha véget ér a háború Szíriában, a menekülteket ennek alapján visszaküldenék hazájukba.
Vonattal, busszal és gyalog
Vonattal, busszal, zöldhatáron, gyalog, és az osztrákok – miként mostanában a magyarok is – regisztráció nélkül hagyják őket csak úgy továbbmenni, átvonulni. Különösen a határ mellett élők mérgesek ezért. „A legnagyobb embercsempészek az osztrákok” – mondják. Bár vádolták ezzel már Orbán Viktort is, aki újabban szintén békében és gyorsan átbuszoztatja és vonatoztatja országunkon a Horvátország felől érkezőket.
Joachim Herrmann (CSU) bajor belügyminiszter nemrég meg is fenyegette az osztrákokat, hogy ha továbbra is fütyülnek az európai menekültjogra, akkor visszatoloncolja hozzájuk a menekülteket. Osztrák kollégája, Johanna Mikl-Leitner (ÖVP) csütörtök este kijelentette, hogy ha ezt tényleg megteszik, akkor lázadásokkal, rendbontásokkal kell számolni.
Tízezerből csak húszan maradtak volna
Az osztrákok azt is állítják, hogy az első félévben náluk a lakosság számához mérten több menekültügyi kérelmet nyújtottak be, mint Németországban. Furcsa, mert augusztusban, szeptemberben meg arról írtak a lapok, hogy mindenki Németországba tart, Ausztriában szinte senki sem akar maradni. Volt olyan hétvége, hogy tízezer emberből csak húszan akartak menekültkérelmet beadni az alpesi országban.
Ott ugyanis nagyon rossz az elbírálási arány, sok kérelmet visszautasítanak. Lehet persze, hogy a Merkel-féle „mindenkit befogadunk” politika miatt szoktak le a menekültek az utóbbi hetekben arról, hogy Ausztriában jelentkezzenek.
Pesszimisták lettek a választók
A német politikusok egyébként valószínűleg azért is mozgolódnak a korlátozások irányába, mert a választók véleménye "átbillent", a többség, 51 százalék már úgy gondolja, hogy Németország nem tud megbirkózni ennyi menekülttel. A 45 százalékuk gondolja már csak úgy, hogy a probléma kezelhető.
A menekültstátuszra nem jogosultak hatékonyabb visszaküldése egyébként európai uniós szinte is felmerült, erről itt írtunk>>>>>.
Az ÁKK kismértékben átalakította a 2025-re tervezett kibocsátás szerkezetét, a korábbinál nagyobb összegre számít az intézményi piacról, kevesebbre a lakosságtól. 
