A kevesebb mint fél év múlva kezdődő párizsi nyári olimpiai játékok egyik legfrissebb fejleménye, hogy a Szajna partján áruló könyveseket nem távolítják el helyükről a rendezvény idejére. Emmanuel Macron, Franciaország államfője személyesen lépett fel a bolhapiacszerű üzletsor védelmében, felülírva a biztonsági aggodalmakat.
Eközben a párizsiak továbbra is morognak a rendezéssel járó kényelmetlenségek miatt – derült ki az amerikai Conversation cikkéből. Az írás szerzője, Ivan Savin professzor két kutatótársával együtt nemrégen fejezett be egy kutatást a nagy sportrendezvények idegenforgalomra gyakorolt hatásáról. A francia főváros lakóit bosszantja, hogy – amint azt a könyvárusok szerencsésen végződött példája is mutatja – a hatósások nem sokat egyeztettek velük a rendezvénnyel járó gondokról. Utólag tudták meg, milyen közlekedési dugókra, lezárásokra számíthatnak. Kiderült, hogy a sportesemények helyszínei mellett az egész várost telerakják biztonsági kamerákkal.
Nem csillapodik a régi vita
Eközben tovább folytatódik a régi vita a nagy sportesemények negatív és pozitív következményeiről. Nehéz megkérdőjelezni, hogy ezek a rendezvények rövid távon jelentős pénzügyi veszteséggel járnak, ám az ellenérv az, hogy hosszabb távon megtérül a befektetés. A rendezvények hívei elsősorban az úgynevezett „puha” infrastruktúrára, a szállodai és vendéglátóipari fejlesztésekre mutogatnak.
A másik sokszor elismételt érv, hogy az ilyen események „felteszik az idegenforgalom térképére” az olimpiának, focivébének vagy más jelentős sport-, vagy kulturális események otthont adó várost. Emellett mindezzel összefüggésben serkentik a rendező országban az emberek vállalkozószellemét.
Az ellenzők a sportlétesítmények mindig elszálló, óriási építési és rendezési költségeit, a városi infrastruktúrát túlterhelő zsúfoltságot, a környezetet pusztító szemetelést, a bűnözés erősödését emlegetik. Érveik hatásosságát mutatja, hogy néhány komoly nagyváros, így Hamburg és Róma is lemondott arról, hogy olimpiát rendezzen.
Nem mindegy, hol van a rendező város
A Conversation szerzője két kollégájával elvégzett egy összehasonlító vizsgálatot a nyári és téli olimpiát, illetve focivébét rendező városok idegenforgalmának alakulásáról. Az 1995 és 2019 közötti rendezvényeket tekintették át.
Első lépésként kidolgoztak egy gazdasági modellt, ami azt mutatta meg, hogyan alakult volna az érintett országok turizmusa a nagy sportesemények megrendezése nélkül. Ezt összevetették a tényadatokkal. Ha az utóbbiak magasabbnak bizonyultak a számítottnál, akkor nettó pozitív hatásúnak könyvelték el az olimpiát vagy a focivébét, ha kisebbnek, akkor nettó negatívnak, ha nagyjából azonosnak, akkor semlegesnek. A rövid, közép- és hosszú távú hatásokat is vizsgálták. Eredményül azt kapták, hogy csak a Japán és Dél-Korea által közösen rendezett 2002-es és 2010-es dél-afrikai labdarúgó-világbajnokság hozott jelentős növekedést a beutazó turistákban a rendező országoknak. A többi esemény vagy nettó negatív vagy semleges lett.
Az olimpiák közül csak a 2008-as pekingi nyári játékok bizonyultak nettó szempontból pozitívnak. A Sydney-ben, az Athénban, a Londonban és a Rióban megtartott olimpia rövid és középtávon mínuszos lett nettósítva. A téli játékok közül csak az oroszországi Szocsiban tartott 2014-es olimpia bizonyult pozitívnak. A vizsgált időszak további öt rendezvény nettó negatív lett. A kivétel a Japánban tartott téli játékok volt, amelynek egyéves hatása semlegesre jött ki.
Kijózanítóak a tanulságok
Összességében a 18 vendéglátó ország közül 11-ben a sportrendezvényt követő négy évben csökkent a turisták száma, míg háromban nem volt kimutatható jelentős változás. A magyarázat az, hogy a nagy felhajtásra érkező turisták kiszorítják azokat, akik egyébként felkeresnék a rendező várost, ám a várható zsúfoltság miatt kihagyják az utazást.
További tanulsága a kutatásnak, hogy a nagy sportesemények rendezése Észak-Amerikán és Európán kívül gyakorol pozitív hatást a turizmusra. Azoknak az országoknak, városoknak, amelyek ismert turistacélpontok, nem hoz pluszt a sporteseményekhez kapcsolódó felhajtás.
Péntek hajnalban elfogadták a külföldi segélyprogramok és médiatámogatások összesen 9 milliárd dolláros csökkentéséről szóló törvényt. 
Hogyan fektessünk be bizonytalan időkben? Óvatosan is lehet építkezni!
