A Profession.hu partnereként a Boston Consulting Group és a The Network 189 országban, 200 ezer álláskereső megkérdezésével vizsgálta meg, kik és miért szeretnének Magyarországra jönni. A válaszadók legfőbb motivációként az új élményeket és a munkatapasztalatot említették.
A világ 189 országának lakosai közül a finnek és a szerbek szeretnének a legnagyobb arányban (16%) hozzánk költözni. A lista második fokán a szomszédos Románia és Szlovákia mellett a vezető nyugat-európai gazdaság, Franciaország állampolgárai szerepelnek 12 százalékkal. Érdekes adat, hogy nem csak Ukrajnában, de Portugáliában is minden tízedik lakos gondolja vonzó célpontnak Magyarországot, ha munkáról van szó.
Ha jönnek, mit szeretnek bennünk?
Azok, akik szívesen jönnének hazánkba dolgozni, azért vágynak ide, mert lehetőséget látnak arra, hogy új élményeket (76%) és különleges munkatapasztalatot (74%) tudjanak szerezni. Sokakat motivál a magyar kultúra megismerése (68%), a jobb állásajánlatok (68%) és a jobb karrierlehetőségek (64%) is.
Legtöbb a mérnök
Végzettséget tekintve a mérnökök több mint egyötöde élne szívesen Magyarországon, ezzel náluk a legmagasabb az országunkba költözési hajlandóság. A kereslet és kínálat itt tökéletesen ki is egészíti egymást: a Profession.hu 2014-es adatai szerint rendkívül nagy a kereslet a jó mérnökökre. A közgazdaságtani és adminisztrációs végezettséggel rendelkezők 9, az IT szakemberek 8 százaléka költözne hozzánk.
|
Orbán nem akar megélhetési bevándorlókat A bevándorlás kérdéséről szólva Orbán Viktor néhány hete azt mondta: tömegével érkeznek Magyarországra olyan emberek, akik nyilvánvalóan nem menekültek, nem üldözik őket otthon, a megélhetés reményében jönnek el, Magyarországon azonban - a kedvezőbb elbírálás érdekében - politikai üldözöttnek nyilvánítják magukat. Megjegyezte, ezek az emberek nagyon gyakran tovább is állnak innen. Részletek >>> |
Ami nem tetszik a bevándorlóknak
Érdekes, hogy a Magyarországra szívesen költöző válaszadók leginkább a közlekedés miatt aggódnak, és az ezzel kapcsolatos információk érdeklik őket. Ezt szorosan követi a nyelvtanulás lehetősége, az adózás és a családtagok számára nyitott munkalehetőségek. Az általános témák közül legkevésbé a gyermekfelügyeletet és az oktatást tartják fontosnak.
Az előbbi adatot részben magyarázza, hogy leginkább azok költöznének ide, akik nem élnek tartós kapcsolatban és nincs gyerekük (38%), de őket egyből a gyerekes párok követik. A férfiak számára vonzóbb az ország: a Magyarországra vágyók csupán egyharmada nő, kétharmada férfi.
Ha valaki egyszer Magyarország mellett szeretné letenni a voksát, általában hosszú távra tervez. A válaszadók közel 60 százaléka úgy vélte, ha egyszer már ide költözik, érdemes több mint 5 évet eltöltenie nálunk. 13 százalékuknak már minden szükséges engedélye is megvan ahhoz, hogy ezt megtegye – derült ki a felmérésből.
Hogyan vélekednek a bevándorlókról az Európai Unióban?
Eközben megjelent egy másik felmérés eredménye is. Az EuroBarometer kutatása szerint az EU 28 tagállamában a lakosságnak átlagosan 57 százaléka ellenzi a bevándorlást az unión kívüli országokból, míg a más uniós tagországokból érkezőket csak a lakosság 41 százaléka nem látja szívesen.
"A lakosság széles rétegeit foglalkoztató kényes témává vált az Európai Unióban a bevándorlás kérdése" - mondta a dpa hírügynökségnek Richard Kühnel az Európai Bizottság németországi képviseletének a vezetője. Az EuroBarometer felmérése szerint a leghevesebb ellenérzése a nem uniós tagországokból érkező bevándorlókkal szemben a letteknek van: körükben 79 százalékos az elutasítási arány. Erős ellenérzések vannak Görögországban is, ahol a lakosság 75 százaléka ellenzi a bevándorlást. A legengedékenyebbek a svédek, körükben 25 százalékos az elutasítási arány.
Mennyire vagyunk elutasító nemzet?Görögország után 74 százalékos elutasítási aránnyal áll Olaszország, Ciprus, a Cseh Köztársaság és Szlovákia. Máltán a lakosság 73 százaléka, Észtországban 71 százaléka, Belgiumban és Magyarországon pedig 67 százaléka nem látná szívesen a nem uniós országokból érkező bevándorlókat. Bulgáriában 66 százalék, Németországban, Litvániában és Szlovéniában 61 százalék, Franciaországban és Nagy-Britanniában pedig 57 százalék az elutasítási arány.
Ausztria 56 százalékkal 17. a rangsorban. Dániában és Luxemburgban 52 százalék, Finnországban 51 százalék, Hollandiában 50 százalék, Írországban 48 százalék, Lengyelországban és Portugáliában 44 százalék, Spanyolországban 42 százalék, Horvátországban 41 százalék, Romániában 38 százalék, Svédországban 25 százalék az elutasítási arány.
A más uniós tagországokból érkező bevándorlókat az EU-ban a lakosságnak átlagosan 41 százaléka nem látja szívesen. Hat tagországban azonban ebben a tekintetben is elutasító a lakosság többsége és ebben is a lettek vezetik a listát 63 százalékkal. Csehországban és Cipruson 58 százalék, Olaszországban 56 százalék, Nagy-Britanniában és Szlovákiában 52 százalék az elutasítási arány. Az uniós tagországokból érkező bevándorlókat is a svédek látják a legszívesebben, körükben mindössze 16 százalékos az elutasítási arány.
Közös erővel fellépni?
A felmérés szerint a közös uniós bevándorlási politika alkalmazásának a gondolatát a legnagyobb arányban az osztrákok vetik el, 36 százalékos arányban, szemben a 20 százalékos uniós átlaggal. A közös bevándorlási politika alkalmazását elfogadók körében pedig Ausztria 59 százalékkal a sor végén áll Nagy-Britanniával és Finnországgal együtt.
A közös bevándorlási politikát ellenzők sorrendben: Ausztria (36 százalék), a Cseh Köztársaság (33), Dánia (32), Nagy-Britannia (30), Magyarország (28), Finnország (27), Görögország, Horvátország és Svédország (25), Franciaország és Szlovákia (21), Ciprus és Lettország (20), Észtország, Olaszország és Szlovénia (19), Németország és Portugália (18), Belgium és Hollandia (17), Írország (15), Luxemburg, Lengyelország és Románia (13), Bulgária és Málta (11), Spanyolország (10) és Litvánia (8 százalék).
A közös uniós bevándorlási politikát támogatják sorrendben: Litvánia (84 százalék), Málta és Luxemburg (82), Spanyolország és Hollandia (80), Belgium (79), Bulgária (76), Németország és Ciprus (75), Írország, Görögország és Románia (74), Olaszország és Portugália (73), Szlovénia és Szlovákia (71), Franciaország és Lengyelország (70), Svédország (69), Lettország (68), Magyarország (66), Észtország és Horvátország (64), Dánia (63), valamint Finnország, Nagy-Britannia, a Cseh Köztársaság és Ausztria (59 százalék).
