6p

Mire készülhet a kormány?
Meg lehet még menteni az idei évet az ezer sebből vérző gazdaságban?

Online Klasszis Klub élőben Győrffy Dórával!
Vegyen részt és kérdezze Ön is a közgazdászt, egyetemi tanárt!

2025. július 16. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Egy friss felmérés szerint leginkább a finnek és a szerbek szeretnének Magyarországra költözni munkavállalás miatt. Közben egy másik felmérés is megjelent, ebben az Európai Unió lakosságát kérdezték, mennyire látják szívesen az Unión kívülről érkezőket.

A Profession.hu partnereként a Boston Consulting Group és a The Network 189 országban, 200 ezer álláskereső megkérdezésével vizsgálta meg, kik és miért szeretnének Magyarországra jönni. A válaszadók legfőbb motivációként az új élményeket és a munkatapasztalatot említették.

A világ 189 országának lakosai közül a finnek és a szerbek szeretnének a legnagyobb arányban (16%) hozzánk költözni. A lista második fokán a szomszédos Románia és Szlovákia mellett a vezető nyugat-európai gazdaság, Franciaország állampolgárai szerepelnek 12 százalékkal. Érdekes adat, hogy nem csak Ukrajnában, de Portugáliában is minden tízedik lakos gondolja vonzó célpontnak Magyarországot, ha munkáról van szó.

Ha jönnek, mit szeretnek bennünk?

Azok, akik szívesen jönnének hazánkba dolgozni, azért vágynak ide, mert lehetőséget látnak arra, hogy új élményeket (76%) és különleges munkatapasztalatot (74%) tudjanak szerezni. Sokakat motivál a magyar kultúra megismerése (68%), a jobb állásajánlatok (68%) és a jobb karrierlehetőségek (64%) is.

Legtöbb a mérnök

Végzettséget tekintve a mérnökök több mint egyötöde élne szívesen Magyarországon, ezzel náluk a legmagasabb az országunkba költözési hajlandóság. A kereslet és kínálat itt tökéletesen ki is egészíti egymást: a Profession.hu 2014-es adatai szerint rendkívül nagy a kereslet a jó mérnökökre. A közgazdaságtani és adminisztrációs végezettséggel rendelkezők 9, az IT szakemberek 8 százaléka költözne hozzánk.

Orbán nem akar megélhetési bevándorlókat

A bevándorlás kérdéséről szólva Orbán Viktor néhány hete azt mondta: tömegével érkeznek Magyarországra olyan emberek, akik nyilvánvalóan nem menekültek, nem üldözik őket otthon, a megélhetés reményében jönnek el, Magyarországon azonban - a kedvezőbb elbírálás érdekében - politikai üldözöttnek nyilvánítják magukat. Megjegyezte, ezek az emberek nagyon gyakran tovább is állnak innen. Részletek >>>

Ami nem tetszik a bevándorlóknak

Érdekes, hogy a Magyarországra szívesen költöző válaszadók leginkább a közlekedés miatt aggódnak, és az ezzel kapcsolatos információk érdeklik őket. Ezt szorosan követi a nyelvtanulás lehetősége, az adózás és a családtagok számára nyitott munkalehetőségek. Az általános témák közül legkevésbé a gyermekfelügyeletet és az oktatást tartják fontosnak.

Az előbbi adatot részben magyarázza, hogy leginkább azok költöznének ide, akik nem élnek tartós kapcsolatban és nincs gyerekük (38%), de őket egyből a gyerekes párok követik. A férfiak számára vonzóbb az ország: a Magyarországra vágyók csupán egyharmada nő, kétharmada férfi.

Ha valaki egyszer Magyarország mellett szeretné letenni a voksát, általában hosszú távra tervez. A válaszadók közel 60 százaléka úgy vélte, ha egyszer már ide költözik, érdemes több mint 5 évet eltöltenie nálunk. 13 százalékuknak már minden szükséges engedélye is megvan ahhoz, hogy ezt megtegye – derült ki a felmérésből.

Hogyan vélekednek a bevándorlókról az Európai Unióban?

Eközben megjelent egy másik felmérés eredménye is. Az EuroBarometer kutatása szerint az EU 28 tagállamában a lakosságnak átlagosan 57 százaléka ellenzi a bevándorlást az unión kívüli országokból, míg a más uniós tagországokból érkezőket csak a lakosság 41 százaléka nem látja szívesen.

"A lakosság széles rétegeit foglalkoztató kényes témává vált az Európai Unióban a bevándorlás kérdése" - mondta a dpa hírügynökségnek Richard Kühnel az Európai Bizottság németországi képviseletének a vezetője.  Az EuroBarometer felmérése szerint a leghevesebb ellenérzése a nem uniós tagországokból érkező bevándorlókkal szemben a letteknek van: körükben 79 százalékos az elutasítási arány. Erős ellenérzések vannak Görögországban is, ahol a lakosság 75 százaléka ellenzi a bevándorlást. A legengedékenyebbek a svédek, körükben 25 százalékos az elutasítási arány.

Mennyire vagyunk elutasító nemzet?Görögország után 74 százalékos elutasítási aránnyal áll Olaszország, Ciprus, a Cseh Köztársaság és Szlovákia. Máltán a lakosság 73 százaléka, Észtországban 71 százaléka, Belgiumban és Magyarországon pedig 67 százaléka nem látná szívesen a nem uniós országokból érkező bevándorlókat. Bulgáriában 66 százalék, Németországban, Litvániában és Szlovéniában 61 százalék, Franciaországban és Nagy-Britanniában pedig 57 százalék az elutasítási arány.

Ausztria 56 százalékkal 17. a rangsorban. Dániában és Luxemburgban 52 százalék, Finnországban 51 százalék, Hollandiában 50 százalék, Írországban 48 százalék, Lengyelországban és Portugáliában 44 százalék, Spanyolországban 42 százalék, Horvátországban 41 százalék, Romániában 38 százalék, Svédországban 25 százalék az elutasítási arány.

A más uniós tagországokból érkező bevándorlókat az EU-ban a lakosságnak átlagosan 41 százaléka nem látja szívesen. Hat tagországban azonban ebben a tekintetben is elutasító a lakosság többsége és ebben is a lettek vezetik a listát 63 százalékkal. Csehországban és Cipruson 58 százalék, Olaszországban 56 százalék, Nagy-Britanniában és Szlovákiában 52 százalék az elutasítási arány. Az uniós tagországokból érkező bevándorlókat is a svédek látják a legszívesebben, körükben mindössze 16 százalékos az elutasítási arány.

Közös erővel fellépni?

A felmérés szerint a közös uniós bevándorlási politika alkalmazásának a gondolatát a legnagyobb arányban az osztrákok vetik el, 36 százalékos arányban, szemben a 20 százalékos uniós átlaggal. A közös bevándorlási politika alkalmazását elfogadók körében pedig Ausztria 59 százalékkal a sor végén áll Nagy-Britanniával és Finnországgal együtt.

A közös bevándorlási politikát ellenzők sorrendben: Ausztria (36 százalék), a Cseh Köztársaság (33), Dánia (32), Nagy-Britannia (30), Magyarország (28), Finnország (27), Görögország, Horvátország és Svédország (25), Franciaország és Szlovákia (21), Ciprus és Lettország (20), Észtország, Olaszország és Szlovénia (19), Németország és Portugália (18), Belgium és Hollandia (17), Írország (15), Luxemburg, Lengyelország és Románia (13), Bulgária és Málta (11), Spanyolország (10) és Litvánia (8 százalék).

A közös uniós bevándorlási politikát támogatják sorrendben: Litvánia (84 százalék), Málta és Luxemburg (82), Spanyolország és Hollandia (80), Belgium (79), Bulgária (76), Németország és Ciprus (75), Írország, Görögország és Románia (74), Olaszország és Portugália (73), Szlovénia és Szlovákia (71), Franciaország és Lengyelország (70), Svédország (69), Lettország (68), Magyarország (66), Észtország és Horvátország (64), Dánia (63), valamint Finnország, Nagy-Britannia, a Cseh Köztársaság és Ausztria (59 százalék).

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Padlógázt nyomtak a rekordszintű vámbevételek az amerikai költségvetésben
Privátbankár.hu | 2025. július 12. 09:19
Az amerikai költségvetés 27 milliárd dollár többlettel zárta a júniust elsősorban a rekordszintű, 27,2 milliárd dollárnyi vámbevétel hatására – áll az amerikai pénzügyminisztérium jelentésében.
Makro / Külgazdaság Nem sok jót várhatunk a benzinkutakon jövő héten sem
Privátbankár.hu | 2025. július 12. 08:42
Bánhatja, ha nem tankolt meg pénteken. 
Makro / Külgazdaság Trump újabb fenyegetése a magyar gazdaságnak is baj
Király Béla | 2025. július 11. 13:13
A napokban azzal fenyegetett az amerikai elnök, hogy amely államok túl jó viszonyt ápolnak a BRICS-országokkal, azok további vámokra számíthatnak. Ez újabb jele a blokkosodásnak, ami ellentmond Orbán Viktor gazdasági semlegességének.
Makro / Külgazdaság A franciák is azt élik át, mint mi, de azért van egy nagy különbség
Privátbankár.hu | 2025. július 11. 12:22
Ott is nőtt az infláció júniusban, de az így is csak 1 százalék, szemben a mi 4,6-os rátánkkal.
Makro / Külgazdaság Jól jártak Putyinék
Privátbankár.hu | 2025. július 11. 11:51
Csökkent az olajexportjuk, az árak emelkedése miatt mégis nőttek a bevételeik.
Makro / Külgazdaság Mi történhetett a britekkel?
Privátbankár.hu | 2025. július 11. 11:32
Váratlanul csökkent az angol, skót és walesi gazdaság együttes teljesítménye májusban.
Makro / Külgazdaság Végre a románok nézik a mi hátunkat
Privátbankár.hu | 2025. július 11. 10:07
Bár nálunk is már két hónapja újra emelkedik az infláció, a románoknál több mint 1 százalékponttal nagyobb a pénzromlás.
Makro / Külgazdaság Folytatódhat a hazai üzemanyagárak emelkedése
Privátbankár.hu | 2025. július 11. 09:34
Ám amennyiben a kutak lekövetik a nagykereskedelmi árak változását, akkor szombattól csak a gázolajért kellhet többet fizetni.
Makro / Külgazdaság Orbán Viktor most a közalkalmazottaknak kedvezne
Privátbankár.hu | 2025. július 11. 08:52
A kormányfő a Kossuth Rádióban azt mondta, dolgoznak azon, hogy az állami alkalmazottak számára is tudjanak segítséget nyújtani.
Makro / Külgazdaság Nagy bejelentést tettek a kínaiak
Privátbankár.hu | 2025. július 11. 08:23
13,8 százalékkal nőtt az autóeladás júniusban.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG