Tavaly decemberben 288 800 forint volt volt a bruttó átlagkereset. A bérek növekedése lassult a novemberi 8,2 százalékhoz képest, ugyanakkor 5,7 százalékkal magasabb, mint egy évvel ezelőtt. Az egész éves bruttó átlag 263 200 forint volt, ami 6,2 százalékos javulás éves alapon – tette közzé a Központi Statisztikai Hivatal. A személyi jövedelemadó kulcs egy százalékpontos csökkentése miatt 7,3 százalékkal nőttek a nettó bérek.
A KSH szerint növekedésre a minimálbér és a garantált bérminimum 5,7 százalékos emelése, a fegyveres testületek illetményemelése, az egészségügyi és a szociális területen dolgozók részére kifizetett emelt bérkiegészítés, illetve kiegészítő pótlék is hatással volt. A közszférában továbbra is erősen, 8,5 százalékkal emelkedtek a bérek, míg a közfoglalkoztatottak nélkül számolva 8,9 százalék volt a növekedés. Erről részletesebben egy korábbi cikkünkben olvashatsz.
Tovább nőnek a bérek, de nem egyenlően
Suppan Gergely úgy látja, a minimálbérek és a garantált bérminimum 15 és 25 százalékos növekedése, illetve a fokozott szakember hiány miatt idén 10 százalékkal nőhetnek a bérek. Így a várt 2,4 százalékos infláció mellett 7,6 százalékos reálbér növekedést eredményezhet – 2013 és 2017 között pedig összesen 28,3 százalékkal nőhetnek a reálbérek.
A Takarékbank elemzője szerint azonban egyes hiányszakmákban gyorsuló ütemű bérnövekedésre lehet számítani – ahogy azt az elmúlt hónapokban folytatott bértárgyalások is is tükrözik. Egyes ágazatokban ugyanakkor folytatódik az életpályamodellek bevezetése, ami jelentős kockázatot jelent a bérnövekedésre.
A belső fogyasztás lehet a húzóerő
Az évek óta elmaradó belső fogyasztás, a mérlegkiigazítási folyamat előrehaladása, a devizahitelek rendezése során kiszámíthatóvá váló törlesztő részletek és a háztartások nettó vagyonának jelentős emelkedése miatt a következő években a belső fogyasztás lehet a gazdasági növekedés motorja. Ezt azonban ellensúlyozhatja a szokatlanul hideg időjárás okozta magasabb energiafogyasztás.
A nemzetgazdasági miniszter a KSH adataira reagálva mondta: az idei jelentős bérnövekedés elsősorban a munkaadók és munkavállalók érdekvédelmi szervezeteivel kötött hatéves bérmegállapodás életbe lépése miatt várható, így a minimálbér és a garantált bérminimum emelkedett, miközben a munkáltatókat terhelő adók érdemben csökkentek.
Szerinte a telefonbeszélgetés egészen másra utal, mint amit az EU állít. 
