Jake Sullivan amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó a német kancellár látogatásának előestéjén leszögezte, hogy egy Ukrajna elleni orosz támadás esetén az Északi Áramlat 2. gázvezeték projekt felfüggesztésre kerül. Olaf Scholz kancellár ugyanakkor a Washington Postnak adott interjúban nem volt hajlandó egyértelműen elkötelezni magát az orosz-német gázvezeték projekt leállítása mellett.
Ezt az álláspontját a Fehér Házban tartott találkozó után is fenntartotta. Biden elnök viszont a kancellárral folytatott megbeszélése után határozottan megismételte nemzetbiztonsági tanácsadójának kemény álláspontját.
Terjedő kételyek
A hivatalba lépése óta eltelt két hónap során az orosz-ukrán válságban felmutatott tétovázó álláspontjával Scholz kételyeket ébresztett Németország transzatlanti elkötelezettsége tekintetében. Valóban, az új kancellárt nem a kampányban felmutatott határozott külpolitikai vonalvezetése miatt választották meg a polgárok. Ő a gazdasági növekedés gyorsítását és az európai integráció erősítését ígérte.
De a masszív orosz csapatösszevonások Berlint fokozatosan arra késztetik, hogy világos pozíciót mutasson fel az európai biztonság, az Oroszország elleni esetleges szankciók és a német energiapolitika vonatkozásában. Az új kancellár törékeny „közlekedési lámpa” koalíciója nincsen könnyű helyzetben, hiszen mind az amerikai demokratákhoz közel álló Zöldek, mind a piacpárti FDP komoly fenntartásokkal viseltetik Moszkva irányába. Scholz szociáldemokratái pedig mélyen megosztottak, hiszen az oroszok által kilóra megvett Gerhard Schröder volt kancellárt a Kreml éppen a napokban jelölte a Gazprom igazgatótanácsába – miközben már amúgy is felügyelőbizottsági tag a Rosznyeftben és az Északi Áramlat 2 AG-ban.
A CDU beelőz
Scholz kritikusai egyre inkább "láthatatlan embernek" tartják az új kancellárt, megkérdőjelezve, hogy a Merkel utáni korszak első komoly nemzetközi válságában képes-e biztos kézzel kormányozni. Ez már megmutatkozik a közvéleménykutatásokban: az Infratest Dimap intézet múlt csütörtökön nyilvánosságra hozott felmérése szerint Scholz szociáldemokratái 22 százalékos támogatottságra estek vissza és a vezetést 27 százalékkal átvette a konzervatív CDU.
A CDU érzékelhető lökést kapott új vezetőjének, a 66 éves Friedrich Merz megválasztásával, aki egyik első döntésével megváltoztatta a CDU addigi Moszkva-barát álláspontját. Ez jól kiszámított politikai húzás volt, hiszen ezzel az SPD elszigetelődött ebben a kulcskérdésben.
Scholz személyének támogatottsága pedig 17 pontot esett – ez az első két hónapot tekintve nagyobb zuhanás, mint amelyet 1949 óta bármelyik elődje bemutatott.
A kancellár navigációját nem segíti az a területi szakadék, amely ebben a válságban is megmutatkozik Németországon belül. A Forsa közvéleménykutató intézet friss felmérése szerint a kelet-német tartományok polgárainak 43 százaléka az Egyesült Államokat tartja felelősnek az Ukrajnával kapcsolatban kiújult válság miatt, és csupán 32 százalékuk tartja Oroszországot felelősnek. A nyugatnémet tartományokban 52 százalék Moszkvát teszi felelőssé, és csak 17 százalék Washingtont.
Dühös Kijev
Haragos kritikák érkeztek Berlin címére Kijevből is, hiszen a német kormány nem hajlandó védelmi célzatú fegyvereket szállítani Ukrajnának. Nem tekinthető véletlennek, hogy a hét elején Zelenszkij elnök nem volt hajlandó fogadni az ukrán fővárosba látogató német külügyminisztert.
A német ódzkodás a fegyverszállításoktól valóban nehezen érthető, hiszen Berlin rendszeresen szállított az elmúlt években fegyvereket a forrongó Közel-Keletre. Így például tengeralattjárókat Izraelnek, fregattokat és légvédelmi rendszereket Egyiptomnak, vadászgépeket Szaúd-Arábiának (miközben az Jemenben harcol), vagy éppen páncéltörő rakétarendszereket az iraki kurdoknak.
További koalíciós repedés
Nem az orosz-ukrán válság az egyetlen olyan téma, ahol rejtett repedések vannak a német koalíción belül. Ugyancsak ellentét mutatkozik a megújuló energia kérdése terén is. A Zöldek ugyanis ellenzik, hogy az atomenergia felkerüljön az Unió taxonómiai térképére a megújuló energiák közé.
Steffen Hebestreit kormányszóvivő újságíróknak azt mondta, hogy bár Scholz “ellenzi” az atomenergiának az EU zöld taxonómiájába való tervezett felvételét, Németország nem csatlakozik Ausztriához, amely beperelni szándékozik az Európai Bizottságot a taxonómiára vonatkozó tervezet miatt.
“Úgy tűnik, hogy az Európai Bizottság jogilag szilárd talajon áll” – mondta Hebestreit. Hozzátette, hogy jogi lépéseket csak akkor lehetne tenni, ha a Bizottság túllépte volna a hatáskörét a szabályok javaslata során.
A Zöldek soraiból azonban sokkal keményebbek voltak a javasolt taxonómiai szabályokra adott reakciók.
Steffi Lemke zöld környezetvédelmi miniszter például a Rheinische Post című regionális lapnak azt mondta, hogy az atomenergia “messze nem fenntartható és nagy kockázatú technológia”. Hozzátette, hogy a taxonómia azzal a veszéllyel jár, hogy “a veszélyes atomenergia javára blokkolja a ténylegesen fenntartható beruházásokat”. “Gyors reakciót” sürgetett a Bizottság javaslatára.
Az SPD-nek össze kell kapnia magát, ha jót akar magának. Idén több tartományi választást tartanak Németországban: az elsőt március 27-én a Saar-vidéken, majd májusban Schleswig-Holsteinben és aztán Észak-Rajna–Vesztfáliában járulhatnak az urnák elé a polgárok. Jelenleg ebben a három tartományban a kereszténydemokraták adják a miniszterelnököt.
(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)
Gazdaságilag csakis a NER visszabontása segíthet alkalmazkodni új kihívásokhoz. 
