|
| Katonai tiszteletadás a Pekingbe érkező Merkelnek (EPA/CLEMENS BILAN) |
Merkel kancellár ma kezdi meg két napos tárgyalásait Kínában, ez a német vezető 12. látogatása 2005-ös megválasztása óta. A kínai kommunista párt szócsöve többségében pozitív várakozással tekint a találkozók elé. A Global Times írása korrekten állapítja meg, hogy Trump elnök hatalomra kerülése óta Pekinget és Berlint még inkább közelebb hozta a multilateralizmus-, a világkereskedelmi rendszer- és a szabályokon alapuló nemzetközi rend védelmének szükségessége.
Az, hogy ez milyen intenzíven foglalkoztatja a kínai elnököt – aki ma díszvacsorát ad Merkel tiszteletére-, mutatja az is, hogy Hszi Csin-ping 60-szor használta a „küzdelem” szót egy tegnapi beszédében, amelyben több évtizedes feszültséget vizionált a nemzetközi rendben.
Biztonságpolitikai kérdések
Peking figyelmét természetesen nem kerüli el, hogy a német gazdaság éppen recesszióba csúszik – amelyre már a német jegybank is figyelmeztet -, és éppen ezért Berlin ki van éhezve nagyobb megrendelésekre.
|
| Káncz Csaba |
A pártlap emlékeztet, hogy a kereskedelem az alapja a világ negyedik legnagyobb gazdaságának, miközben a németek 2018-ban már harmadik éve a világ legnagyobb folyó fizetési mérlegtöbbletét produkálják. A párt szócsöve nem is burkoltan emlékeztet ugyanakkor arra, hogy „egyes elemek Németországban és Európában aggódnak az úgynevezett Kína-veszély elmélet miatt” és ezek a körök egyre hangosabban akarnak kurzusváltást kierőszakolni Pekinggel szemben.
Nos, az igazat megvallva ezek a német körök nem igazán ideológiai alapon követelik a kurzusváltást, hanem biztonságpolitikai alapon.
A múlt hónapban a vezető német üzleti napilap egy hosszabb írást közölt arról, hogy a német cégek egyre gyakrabban szembesülnek kínai kibertámadásokkal, amelyek célja az üzleti titkaik ellopása. Ahogyan arról már többször beszámoltunk ezeken a hasábokon, Kínában a néphadsereg egy sanghaji irodaházban működtetett, úgynevezett 61398-as egysége végzi kibertámadásokkal a nyugati kereskedelmi- és technológiai titkok begyűjtését.
Aggodalmak a szellemi jogvédelem terén
A kancellári látogatás egyik fő célja, hogy elősegítse az EU és Kína közötti átfogó befektetésvédelmi egyezmény tető alá hozását még az év vége előtt. A tárgyalások ennek kapcsán 2014-ben kezdődtek részleteiben, de azóta az EU aggodalmai egyre csak fokozódtak a kínai szellemi jogvédelem ügyében. Az elmúlt évben az EU kemény álláspontot vett föl, amely Kínát „stratégiai versenytársnak” bélyegzi és amely lehetővé teszi kínai befektetések jóval szigorúbb vizsgálatát az európai országokban.
De míg Washington többszöri fenyegetése ellenére Berlin és London eddig nem tiltotta ki a Huawei-t az 5G-s tenderéről, ezt Varsó már megtette. Mike Pence alelnök kedden „biztonsági egyezményt” írt alá Varsóval, amely gyakorlatilag kizárja a kínai óriást a lengyel mobil infrastruktúra modernizációjából. Washington számára komoly csalódás, hogy az európai szövetségesek közül a lengyelek mellett csak a norvégokat tudták meggyőzni arról, hogy teljesen zárkózzanak el a Huawei 5G-s mobil rendszereitől.
A forint is azt jelzi, hogy Magyarországon kiengedtük a kéziféket – interjú
Jobban fogják ezentúl keresni a forintot, mint a devizát? – interjú
„Nem hagyhattuk ki a magyar sztorit, vonzóbbá válhatnak a hazai eszközök” – Interjú
„Nem hiszem, hogy a vagyonadó akkora veszteség lenne a gazdagoknak” – az utca emberét kérdeztük
