Alaposan megszenvedték az önkormányzatok a koronavírus-járvánnyal sújtott 2020-as évet, de annyira azért nem, hogy a prognosztizált csődhullám bekövetkezzen. Ám ez aligha a kormányon múlt - derül ki a 2020-as költségvetési zárszámadásból, amelyet még szeptember 30-án nyújtott be a kormány.
Két következménye biztosan volt az önkormányzatokra a járványnak: kevesebb lett a bevételük és a kiadásuk is, de az adósságuk is csökkent, mivel elmaradtak a felújítások, beruházások.
A helyi és települési adóból származó bevételből a költségvetés 2020-ra 1 029 299,0 millió forintot irányzott elő. A ténylegesen befolyt bevétel 2020-ban 879 075,7 millió forint volt, vagyis 150 223,3 millió forinttal (14,6 százalékkal) maradt el az előirányzat összegétől, a 2019. évben befolyt bevételeknél pedig 92 413,5 millió forinttal (9,5 százalékkal) volt alacsonyabb
- olvasható a dokumentumban.
Vagyis 2019-ben a települések 971 milliárd forint bevételt szereztek a helyi adókból, ez 2020-ban ezer milliárd fölé ment volna a tervek szerint, de a vírus miatt végül csak 879 milliárd forint lett belőle. A legnagyobb tétel az iparűzési adó: 2019-ben 788 milliárd forint származott ebből, 2020-ra 827 milliárd forintot reméltek, de csak 703 milliárd forint lett a vége. Már ebből az arányból is látszik, hogy az önkormányzatok panaszkodása jogos volt, de azért egy átmeneti, tehát 1-2 évre szóló 10 százalékos bevétel-csökkenés nem okozza az önkormányzatok becsődölését.
Tehát csak a helyi adók esetében buktak 92 milliárd forintot az önkormányzatok, de ebbe még nincs benne a gépjárműadó kormányzati elvonása. Ez újabb 34 milliárd forintos elvonást jelentett. Így együtt tehát 126 milliárd forintos bevétel kiesés volt a helyi adók szintjén.
A központi költségvetés a helyi önkormányzatok részére az év során 821,0 milliárd forint állami támogatást folyósított, ami 42,4 milliárd forinttal, 5,5 százalékkal magasabb az előző évi tényadathoz viszonyítva
- olvasható a zárszámadásban. Ugyanakkor a helyi önkormányzatok általános működésére és ágazati feladatainak támogatására csak 603,7 milliárd forint költségvetési pénzt utalt a kormány, ami 14,9 milliárd forinttal alacsonyabb az előző évinél.
A válság egyik következménye lett az is, hogy az önkormányzatok kevesebb hitelt vettek fel, tehát az eladósodottság mértéke nem romlott. Ennek akár örülni is lehetne, de a csökkenésnek oka az, hogy a világjárvány miatt lelassult beruházásokhoz az önkormányzatoknak kevesebb forrást kellett biztosítania, így nem volt szükség új adósság keletkeztetésére.
Konkrétan a helyi önkormányzatok 2020-ban 30,5 milliárd forint hitelt hívtak le, ez 63,4 milliárd forinttal marad el a 2019-es adattól, így az állomány is csökkent. A hitelállomány csökkenése annak köszönhető, hogy a két legnagyobb adósságállománnyal rendelkező önkormányzat, Budapest és Debrecen 2020-ban nem vett fel hitelt és nem is hívott le, ugyanakkor 36 milliárd forinttal törlesztette adósságát.
Tehát a két legnagyobb magyar város a járvány alatt nem hogy növelte volna az adósságát, még inkább a törlesztésre is bőven maradt pénze. Az önkormányzati alrendszer 2020. december 31-én összességében 201,3 milliárd forint adóssággal rendelkezett, ami 19 milliárd forinttal alacsonyabb a 2019-es adósságállománynál (220,3 milliárd forint).
Ami pedig a kiadási oldalt érinti:
A helyi önkormányzatok 2020. évi teljesített kiadása – a finanszírozási kiadásokkal együtt – 3122,6 milliárd forint volt, ami a 2019. évben teljesített kiadásnál 4,2 százalékkal (136,3 milliárd forinttal) maradt el
- derül ki a zárszámadásból.
Ezt nem a bérek elmaradása okozta, ugyanis bár az önkormányzati alkalmazásban állók átlagos száma 2123 fővel kevesebb lett 2020-ban, mint volt 2019-ben (tehát kevesebben dolgoznak), de a kifizetett keresetek összege 4,8 százalékkal magasabb az előző évinél. Viszont a felújítások közel 50 milliárd forinttal, a beruházások közel 20 milliárd forinttal csökkentek, és a dologi kiadásokon is megszorultak az önkormányzatok.
Ami viszont a kormány legérdekesebb intézkedése volt, hogy ugye nem elég, hogy csökkentek az önkormányzatok bevételei, így kevesebb lett a kiadásuk is, de még nekik kellett többletet fizetniük az állam felé: a szolidaritási hozzájárulás eredeti előirányzata 43 milliárd forint volt, ehelyett végül az év közben módosított költségvetési törvény miatt 58,1 milliárd forintot kellett befizetniük.
Vélemény
Mindez nem fest túl jól, de ahhoz képest, hogy például Budapest már 2020-ban csődöt vizionált, mégsem annyira vészes, hogy az önkormányzatok tömegével jelentették volna, hogy fizetésképtelenek lettek. Egy kiadós megszorítás történt, de sem az a kormányzati érvelés nem volt igaz, hogy ez meg se kottyant az önkormányzatoknak, sem az ellenzéki világvége hangulat. A csőddel való riogatás teljesen túlzás volt, racionális gazdálkodással át lehetett vészelni a kedvezőtlen időszakot, amihez viszont kevés kormányzati segítséget kaptak.
A Hezbollah rakétatámadást intézett Izrael északi része ellen. 
A forint is azt jelzi, hogy Magyarországon kiengedtük a kéziféket – interjú
Jobban fogják ezentúl keresni a forintot, mint a devizát? – interjú
„Nem hagyhattuk ki a magyar sztorit, vonzóbbá válhatnak a hazai eszközök” – Interjú
„Nem hiszem, hogy a vagyonadó akkora veszteség lenne a gazdagoknak” – az utca emberét kérdeztük
