Súlyos árat fizetnek az Izrael és a palesztin Hamász szélsőséges iszlamista szervezet közötti háborúról tudósító újságírók azért, hogy a helyszínről számolhassanak be a közvéleménynek a valódi történésekről, és az ne csak a hadviselő felek – számos esetben szűrt vagy torzított – közléseiből legyen kénytelen tájékozódni.
Életüket adták a híradásért
A Bizottság az Újságírók Védelméért (CPJ) előzetes vizsgálatai azt mutatják, hogy október 27-ig 29 újságíró – 24 palesztin, 4 izraeli, 1 libanoni – veszítette az életét a háborúban annak kezdete, október 7-e óta. Mimimum 8 újságíró megsérült, 9 pedig eltűnt vagy őrizetbe került.
A New York-i székhelyű nonprofit szervezet számos, egyelőre meg nem erősített jelentést is vizsgál, amelyek további újságírók meggyilkolásáról, eltűnéséről, őrizetbe vételéről, sérüléséről vagy megfenyegetéséről, illetve médiakirendeltségeket vagy az újságírók otthonát ért támadásokról szólnak.
A CPJ szerint különösen azok az újságírók vannak veszélyben, akik a Gázai övezetben dolgoznak. Az övezetet ugyanis „pusztító izraeli légicsapások” érik, a kommunikáció szakadozik (péntek este szinte teljesen megszakadt, és csak szombat éjjel kezdett helyreállni), és kiterjedt áramhiány van az izraeli kormány által elrendelt blokád miatt.
„Az újságírók olyan civilek, akik fontos munkát végeznek kritikus időszakokban, és nem szabad, hogy célba vegyék őket a hadviselő felek” – jelentette ki Sherif Mansour, a CPJ közel-keleti és észak-afrikai programkoordinátora. – „A régióban dolgozó újságírók nagy áldozatokat hoznak azért, hogy tudósítsanak erről a szívszorító konfliktusról. Minden félnek lépéseket kell tennie a biztonságuk biztosítása érdekében.”
Mészárlás korlátok nélkül
A szervezet név szerint is felsorolja a konfliktus áldozatául esett újságírókat, megjegyezve, hogy hol és mikor veszítették az életüket.
Október 26-án például egy palesztin újságíró, Duaa Sharaf és gyereke halt meg egy, az otthonát ért izraeli légicsapásban Gázavárosban. Egy nappal korábban az övezet déli részén fekvő Rafahban ölte meg egy izraeli rakéta Salma Mkhaimer újságírót és gyerekét. Ahmed Shehab pedig feleségével és három gyerekével együtt halt meg egy légicsapásban, október 12-én.
A 29 újságíró túlnyomó többsége a Gázai övezetben hunyt el az izraeli támadások következtében. Néhányan ugyanakkor a Hamász terrortámadásaiban haltak meg: közéjük tartozik például a 22 éves Ayelet Arnin, valamint Yaniv Zohar fotóriporter, akit a dél-izraeli Nahal Oz kibucban öltek meg a palesztin terroristák feleségével és két lányával együtt.
Visszatérve Gázába: az Al Jazeera gázai irodájának vezetője, Wael Dahdouh egyelőre megmenekült ugyan, családja tagjai azonban az életüket veszítették: feleségével, fiával, lányával és unokájával a Gázai övezet déli részén végzett egy izraeli légicsapás.
A család – az izraeli hatóságok felszólítása nyomán – az övezet északi részéből menekült délre. A csatorna képeket is közölt arról, ahogy Dahdouh belép a halottasházba, és azonosítja a családtagjait.
A támadásra néhány héttel azután került sor, hogy sajtóhírek szerint Antony Blinken amerikai külügyminiszter arra kérte a katari emírt, „tompítsa le” a katari állam által finanszírozott televízió háborúval kapcsolatos híradásait. Dahdouh családja halála után azt mondta: „A gyerekeinken akarnak bosszút állni.”
Az Al Jazeera elítélte újságírója megölését. Mint közleményükben írják, „az izraeli megszálló erők válogatás nélküli támadása eredményezte a felesége, a fia és a lánya halálát, a család többi része pedig a romok alatt van eltemetve.”
Egyúttal arra kérték a nemzetközi közösséget, hogy avatkozzon be, és „vessen véget a civileket érő támadásoknak.”
Rekordszámú áldozat
Lucy Westcott, a CPJ egyik igazgatója az amerikai NPR közszolgálati rádiónak azt mondta, hogy még soha nem veszítette az életét ennyi újságíró Izraelben és a megszállt területeken az erre vonatkozó statisztikák elkészítésének kezdete, 1992 óta.
Szerinte a mostani helyzet példa nélküli, ráadásul a valós számok ennél valószínűleg még magasabbak, mivel további minimum 100 bejelentés kivizsgálása még folyamatban van.
Ráadásul az izraeli haderő péntek éjjel minden korábbinál intenzívebb légicsapás-sorozatot indított a Gázai övezetben, kiterjesztette a szárazföldi offenzíváját, és elvágta a kommunikációs csatornákat. Mindemiatt a civil és ezen belül az újságíró áldozatok száma várhatóan jelentősen növekedni fog.
Az október 7-én kiújult izraeli-palesztin konfliktusban a Hamász terrortámadásaiban több mint 1400 izraeli halt meg, több mint 200-at túszul ejtettek. Az ezt követő izraeli légicsapásokban több mint 8000 palesztin vesztette életét, mintegy kétharmaduk nő és gyerek. Nemzetközi emberi jogi szervezetek szerint a Hamász mellett az izraeli kormány és a hadsereg is háborús bűnöket követett el.
Az ENSZ és segélyszervezetek folyamatosan tűzszünetre kérik a szemben álló feleket a kritikus humanitárius helyzet miatt. A 2,4 millió lakosú övezetben ugyanis nincs elég víz, élelem és gyógyszer, és eddig a szükségesnél csak jóval kevesebb segélyszállítmány jutott be Egyiptom felől a rafahi határátkelőn keresztül.
Péntek este az ENSZ Közgyűlése is nagy többséggel szólított fel azonnali humanitárius tűzszünetre – a határozatot mindössze 14 ország nem szavazta meg, ezek egyike Magyarország volt.
Mindezek ellenére az izraeli hadsereg a korábbinál is nagyobb erőkkel folytatja a mintegy három hete zajló hadműveletét arra hivatkozva, hogy teljes egészében fel akarja számolni a Hamászt.
A konfliktus hátteréről és veszélyeiről a hét videójában is beszéltünk:
Fico szerint az uniós forrásokból megvalósult beruházásokkal semmi gond nincs. 
Évi 2-3 százalékkal leértékelődő forint mellett vonzó a devizabefektetés
Infláció vagy növekedés? Mi aggasztja most jobban a szakértőket?
Trump visszatért – és vele jött a piaci felfordulás is
