Az Izraeli Védelmi Erők (IDF) egészen egyszerűen ezen a becenéven emlegeti azt az átfogó alagúthálózatot és labirintust, amely Gáza alatt húzódik meg. Ezeket a gyanú szerint emberek és áruk szállítására, rakéták és lőszerek tárolására, valamint a Hamász parancsnoki és irányító központjainak elhelyezésére használják, mindezt az IDF repülőgépeinek és megfigyelő drónjainak kíváncsi szeme elől elzárva.
Az alagutak létezését egyébként a Hamász sem tagadja, sőt, 2021-ben a szervezet azt állította, hogy 500 kilométernyi alagutat épített a Gázai övezet alatt, bár nem világos, hogy ez a szám tényleg pontos volt-e. Ha igaz, az azt jelentené, hogy a Hamász földalatti alagútjai valamivel kevesebb, mint fele olyan hosszúak lennének, mint a New York-i metróhálózat.
Ez egy nagyon bonyolult, hatalmas hálózat egy meglehetősen kis területen
– mondta a CNN kérdésére Daphne Richemond-Barak, az izraeli Reichman Egyetem professzora, a földalatti hadviselés szakértője.
A BBC korábbi videóján egy Hamász alagút:
Alagút, ásókkal
Az, hogy a rendszer kiépítése pontosan mennyibe kerülhetett, nem világos, az azonban bizonyos, hogy az egyébként rendkívül szegény tengerparti sávban mind az emberi erő, mind a tőke tekintetében komoly kihívást jelenthetett, hiszen a Gázai övezet 2007 óta blokád alatt áll. Azzal, hogy Izrael szárazföldön, tengeren, és levegőben korlátozza a szabad beáramlást, míg Egyiptom szárazföldön teszi mindezt, Gáza vélhetően nem rendelkezik olyan hatalmas gépekkel, amelyeket általában a mélyen a föld alatt húzódó alagutak építéséhez használnak.
Szakértők szerint az egyszerű szerszámokat használó ásók ásták a hálózatot, amely elektromos vezetékekkel van ellátva és betonnal is megerősítették – Izrael egyébként régóta vádolja a Hamászt azzal, hogy a polgári és humanitárius célokra szánt betont alagútépítésre fordítja.
Hasonló véleményen vannak más nemzetközi megfigyelők is, akik szerint az alagutakra fordított hatalmas kiadásokból inkább polgári bombabunkereket vagy korai előrejelző hálózatokat kellett volna építeni, mint amilyenek a határ túloldalán, Izraelben működnek.
Középkori taktika, ami mindig működik
Az alagutak a középkor óta vonzó eszközei a hadviselésnek, amelyek napjainkban a Hamászhoz hasonló militáns csoportok számára előnyt jelentenek, hiszen kiiktatják az IDF-hez hasonló fejlettebb hadseregek technológiai fölényét. A terrorszervezet alagútjai azonban abban különböznek az al-Kaida járataitól Afganisztán hegyeiben vagy a Vietkong vájatoktól Délkelet-Ázsia dzsungeljeiben, hogy a bolygó egyik legsűrűbben lakott területe alatt építették ki őket, hiszen közel 2 millió ember él azon a 88 négyzetmérföldes területen, amely Gáza városát alkotja.
Felszámolni, minden áron?
Az október 7-i izraeli terrortámadás óta, amelyben legalább 1400 ember, többnyire civilek haltak meg, az IDF többször is azt állította, hogy a Hamász ezekben a folyosókban rejtőzik „házak alatt és ártatlan gázai civilekkel lakott épületekben”, gyakorlatilag emberi pajzsokká téve őket.
A civilek kiköltöztetése Gáza városából segítene biztonságosabbá tenni az alagutak felszámolását – fogalmazott a professzor, hozzátéve, hogy egy ilyen terv gyakorlati végrehajtása komoly veszélyeket hordozna magában. Richemond-Barak szerint a földalatti járatok bombázása általában a leghatékonyabb módja az elpusztításnak, csakhogy az ilyen csapások katasztrofális hatással lehetnek a civil lakosságra.
Ezt ma már tudjuk, hogy ténylegesen így is van, hiszen a híradások szerint közel 4 ezer palesztin áldozata van már Gáza bombázásának – kérdés, hogy mennyire engedheti meg magának az IDF, hogy a Hamász járatainak felszámolása közben a földdel tegye egyenlővé a rendkívül sűrűn lakott Gáza civil lakosságát is.
A magyar tőzsde felett van ez a teljesítmény. 
