4p

Tudjon meg mindent az EU vadonatúj Omnibus-csomagjáról, a szabályozás aktualitásairól, az MNB elvárásairól!
Hallgasson meg tapasztalt cégvezetőket az ESG-kihívások leküzdéséről!
Inspirálódjon, networkingeljen és szerezzen versenyelőnyt a fenntarthatóság terén!

Klasszis Talks & Wine Fenntarthatóság2025. február 26. Budapest

Részletek és jelentkezés >>

Mostanában az alacsony kamatok és a lassú gazdasági növekedés időszakában sokszor szó esik a túl kicsi inflációról, sőt ennek negatív változatáról, a deflációról is. Nehéz elhinni, hogy ilyen létezik, hisz nem nagyon találkozunk vele, és fogyasztóként azt is nehéz megérteni miért baj, ha árcsökkenés van.

Szokatlan jelenség

A dolog azért is szokatlan, mert évtizedek óta a magas infláció volt a fő ellenség, és iszonyú nehezen jutottunk el oda, hogy ezt sikerüljön letörni, megszüntetni. Persze nem is csoda, hogy nehezen értjük a defláció fogalmát, hisz itthon ennek nyoma sincs, és ez a veszély nem is fenyeget. A mi inflációnk most érte el az ideálisan alacsony szintet.

Ám van olyan ország, ahol ez tényleg 0-ig esett, sőt negatívba is fordult. Hogy fordulhat ez elő, és mi vele a probléma? Ahhoz, hogy ezt átlássuk, érdemes megnézni először, hogy az infláció hogy keletkezik, és mi a szerepe.

Egy elméleti, teljesen egyensúlyi esetben, amikor a pénzmennyiség pontosan megegyezik a megvásárolható áruk és szolgáltatások mennyiségével, az árak stabilak, összességében nem változnak. Egy probléma azonban ilyenkor is felmerül: a különböző áruk is szolgáltatások egymáshoz képesti ára viszont természetesen időnként módosul. Általában ez úgy zajlik, hogy van egy minimális infláció, ami lehetővé teszi ezen árarányok változását.

Az infláció természetrajza

Ennél magasabb infláció, amikor már az árak többsége emelkedik, akkor fordul elő, ha vagy az áruk és szolgáltatások kínálata esik vissza, vagy a gazdaságban lévő pénzmennyiség növekszik meg. Általában az utóbbi a sokkal gyakoribb, de az előbbire is vannak tipikus esetek: pl. amikor háború során elpusztul az ipari kapacitás vagy megszűnik a mezőgazdasági termelés.

A pénzmennyiség megnövekedése természetesen sosem lehet véletlenszerű, hisz a pénzkibocsátást mindig egy jegybank határozza meg. Ilyenkor tehát mindig a jegybank kezd többlet pénzkibocsátásba. De miért tesz ilyet egy jegybank?

A legtöbbször azért, mert egyensúlytalanság keletkezik a gazdaságban, vagyis az állam többet költ, mint a bevétele. Ezt fedezheti hitelekkel, de fedezheti pénzkibocsátással is, amikor is a hiányt az így az elértéktelenedő pénzt birtoklók (többnyire a lakosság) fedezik. Gyakran direkt ebből a célból tesz ilyet egy jegybank: pl. a világ eddigi egyik legmagasabb inflációját, a pengő 1945-46-os teljes leértékelését megtervezetten hajtották végre. Az elgondolás az volt, hogy a háború által elpusztított országban a régi pénzt teljesen elértéktelenítik, és akkor vezetnek be újat, így a régit nem kell átváltani, az újból pedig csak annyit kell kibocsátani, amennyire áru-, arany-, és devizafedezet van.

Defláció régen és most

A defláció ezek alapján értelemszerűen akkor keletkezik, ha a megvásárolható áruk és szolgáltatások mennyisége túlzottan megnövekszik a forgalomban lévő, vagy inkább az elkölthető pénz mennyiségéhez képest. A leghíresebb defláció az 1929-32-es válságban zajlott, amit korábban túltermelési válságnak is neveztek. Túl sok lett az áru, fölöslegessé vált a munkaerő, elbocsátások, sőt bércsökkentések következtek, amik tovább szűkítették a keresletet. Az árukat így óhatatlanul olcsóbban kezdték adni, ami sokszor veszteségessé tette a termelést, ezért újabb elbocsátások következtek, és így ki is alakult az ördögi kör.

Tulajdonképpen a mostanában megjelenő deflációknak is többnyire ez a mechanizmusa, persze nem ilyen durva formában és mértékben. A gazdasági növekedés lelassul, átmenetileg csökkenés következik be, a munkanélküliség növekszik, így a bérkiáramlás és a vásárlóerő csökken: túlkínálat keletkezik, ami árcsökkenést von maga után. Ez a fogyasztónak örömteli lehetne, de a gazdaság szempontjából kedvezőtlen, mert a lassulást jelzi, sőt azt konzerválja. Nem véletlen, hogy ilyenkor pénzmennyiség növeléssel kezelik a helyzetet, mesterséges keresletet generálva, ami segíthet megindítani a gazdasági növekedést.

Az euró hozadéka

A deflációnak van egy speciális válfaja is, ami az eurózóna egyes részein jelentkezik. Ez kifejezetten abból fakad, hogy a zóna egy valutát használó sok ország közössége, melyeknek önálló pénzügyminisztériumuk, költségvetésük van. Ebből adódik, hogy különböző mértékű infláció is kialakul, igen ám, de míg önálló valutával rendelkező ország ilyenkor valutája leértékelésével állítja helyre a külső egyensúlyt, egy eurózóna tag ezt nem teheti meg. Ilyenkor marad a kényszerű és mesterséges defláció: csökkenteni kell a béreket, és így valamelyest az árszínvonal is visszahúzódik. Ennek tipikus példája Görögország.

Összefoglalva tehát a defláció létező jelenség, de kedvezőtlen, mert mindig gazdasági visszaesést jelez.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Szja-mentesség a két- és háromgyerekes anyáknak – Orbán Viktor több intézkedést is bejelentett évértékelőjén
Privátbankár.hu | 2025. február 22. 16:06
A kormányfő újkori szokása szerint a budai Várkertben tartotta az immár 26. évértékelőjét.
Makro / Külgazdaság „Csicsergő daláradat fogja betölteni az országot” – Ligeti Miklós Magyar Péter elszámoltatási ígéreteiről
Privátbankár.hu | 2025. február 21. 11:08
Sokan akarják majd menteni az irhájukat, ez segíthet az elszámoltatásban, de rengeteg elvi és gyakorlati problémával fog szembesülni az, aki ezt végig akarja vinni.
Makro / Külgazdaság Somolyoghatnak a svájci óragyártók, de nem csak azért, mert januárban közel kétmilliárd frank értékben exportáltak
Privátbankár.hu | 2025. február 20. 11:13
Hanem azért is, mert az egyik legnagyobb növekedést egy konkurens cégekkel teli országban érték el.
Makro / Külgazdaság Fordulat Németországban, az elemzők is vakarhatják a fejüket?
Privátbankár.hu | 2025. február 20. 09:19
A várt növekedés helyett csökkentek a termelői árak Németországban januárban decemberhez képest. Az éves drágulás is meglepetést okozott.
Makro / Külgazdaság Már a jegybanknál is kezdenek aggódni Trump miatt? Felpöröghet az infláció
Privátbankár.hu | 2025. február 20. 09:06
Kikerült a jegyzókönyv a kamatdöntő ülésről.
Makro / Külgazdaság Rogán Antal is szóba került Szijjártó Péter washingtoni tárgyalásán, ahol még a magyar kormány inflációs politikája is dicséretet kapott
Privátbankár.hu | 2025. február 20. 06:47
Az sem zavarta a magyar minisztert, hogy egy volt Soros-főembertől jött a dicséret. De mi lesz Rogán Antallal?
Makro / Külgazdaság Orbán Viktor és Nagy Márton kezdhet mindent elölről
Csabai Károly | 2025. február 20. 05:44
A kormányfő és hű csúcsminisztere által nemes egyszerűséggel csak földbe döngöltként aposztrofált hazai infláció feltámadt. Két év után ismét nálunk a legmagasabb az éves fogyasztóiár-index az Európai Unió 27 tagállama közül, de az egész öreg kontinensen is csak négy országé magasabb – derül ki a legfrissebb Privátbankár Európai Inflációs Körképből. Pedig a pénzromlás fő ellenszerének számító alapkamatunk is kiugróan magasnak számít, s mivel ahhoz idestova már négy hónapja nem nyúlt az MNB, a visszatekintő reálkamatok összevetésében is nagyot csúsztunk vissza.
Makro / Külgazdaság Aggasztó okból tűnt fel Magyar Péter mellett Ruszin-Szendi Romulusz?
Privátbankár.hu | 2025. február 19. 18:55
A Tisza Párt hétvégi kongresszusán a volt vezérkari főnök feltűnése volt talán a legváratlanabb fordulat. De mit üzen az ő megjelenése? Somogyi Zoltán két megfejtése közül az egyik elég rémisztő.
Makro / Külgazdaság Ausztrália központi bankja négy év után gondolta meg magát
Privátbankár.hu | 2025. február 18. 16:45
Ausztrália központi bankja kamatot csökkentett, de figyelmeztetett, hogy túl korai lenne győzelmet hirdetni az infláció felett, és óvatosan áll a további lazítás lehetőségéhez.
Makro / Külgazdaság Vannak még ütőkártyák a Tisza Párt elnökénél? És Orbán Viktornál?
Izsó Márton - Litván Dániel | 2025. február 18. 15:15
Mikor menekül el Rogán Antal? Mit ért el Magyar Péter egy év alatt és mire lehet ez elég egy év múlva? Kinek és mit üzent a Tisza évértékelője? Kik lehetnek Magyar Péter célkeresztjében? Átállhat valaki a Fideszből a Tiszához? Miért volt a feleségének igaza Magyar Péterrel kapcsolatban? Somogyi Zoltán szociológussal ezekről a kérdésekről is beszélgetett a Klasszis Podcast új adásában Litván Dániel újságíró. 
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG