4p

Megváltó vagy „csak” leváltó lehet Magyar Péter? Kihúzza az Orbán-kormány 2026-ig?
Meddig marad szankciós listán Rogán Antal? Mi lesz a régi ellenzékkel?
Online Klasszis Klub élőben Kéri Lászlóval!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is a politológustól!

2025. január 23. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Mostanában az alacsony kamatok és a lassú gazdasági növekedés időszakában sokszor szó esik a túl kicsi inflációról, sőt ennek negatív változatáról, a deflációról is. Nehéz elhinni, hogy ilyen létezik, hisz nem nagyon találkozunk vele, és fogyasztóként azt is nehéz megérteni miért baj, ha árcsökkenés van.

Szokatlan jelenség

A dolog azért is szokatlan, mert évtizedek óta a magas infláció volt a fő ellenség, és iszonyú nehezen jutottunk el oda, hogy ezt sikerüljön letörni, megszüntetni. Persze nem is csoda, hogy nehezen értjük a defláció fogalmát, hisz itthon ennek nyoma sincs, és ez a veszély nem is fenyeget. A mi inflációnk most érte el az ideálisan alacsony szintet.

Ám van olyan ország, ahol ez tényleg 0-ig esett, sőt negatívba is fordult. Hogy fordulhat ez elő, és mi vele a probléma? Ahhoz, hogy ezt átlássuk, érdemes megnézni először, hogy az infláció hogy keletkezik, és mi a szerepe.

Egy elméleti, teljesen egyensúlyi esetben, amikor a pénzmennyiség pontosan megegyezik a megvásárolható áruk és szolgáltatások mennyiségével, az árak stabilak, összességében nem változnak. Egy probléma azonban ilyenkor is felmerül: a különböző áruk is szolgáltatások egymáshoz képesti ára viszont természetesen időnként módosul. Általában ez úgy zajlik, hogy van egy minimális infláció, ami lehetővé teszi ezen árarányok változását.

Az infláció természetrajza

Ennél magasabb infláció, amikor már az árak többsége emelkedik, akkor fordul elő, ha vagy az áruk és szolgáltatások kínálata esik vissza, vagy a gazdaságban lévő pénzmennyiség növekszik meg. Általában az utóbbi a sokkal gyakoribb, de az előbbire is vannak tipikus esetek: pl. amikor háború során elpusztul az ipari kapacitás vagy megszűnik a mezőgazdasági termelés.

A pénzmennyiség megnövekedése természetesen sosem lehet véletlenszerű, hisz a pénzkibocsátást mindig egy jegybank határozza meg. Ilyenkor tehát mindig a jegybank kezd többlet pénzkibocsátásba. De miért tesz ilyet egy jegybank?

A legtöbbször azért, mert egyensúlytalanság keletkezik a gazdaságban, vagyis az állam többet költ, mint a bevétele. Ezt fedezheti hitelekkel, de fedezheti pénzkibocsátással is, amikor is a hiányt az így az elértéktelenedő pénzt birtoklók (többnyire a lakosság) fedezik. Gyakran direkt ebből a célból tesz ilyet egy jegybank: pl. a világ eddigi egyik legmagasabb inflációját, a pengő 1945-46-os teljes leértékelését megtervezetten hajtották végre. Az elgondolás az volt, hogy a háború által elpusztított országban a régi pénzt teljesen elértéktelenítik, és akkor vezetnek be újat, így a régit nem kell átváltani, az újból pedig csak annyit kell kibocsátani, amennyire áru-, arany-, és devizafedezet van.

Defláció régen és most

A defláció ezek alapján értelemszerűen akkor keletkezik, ha a megvásárolható áruk és szolgáltatások mennyisége túlzottan megnövekszik a forgalomban lévő, vagy inkább az elkölthető pénz mennyiségéhez képest. A leghíresebb defláció az 1929-32-es válságban zajlott, amit korábban túltermelési válságnak is neveztek. Túl sok lett az áru, fölöslegessé vált a munkaerő, elbocsátások, sőt bércsökkentések következtek, amik tovább szűkítették a keresletet. Az árukat így óhatatlanul olcsóbban kezdték adni, ami sokszor veszteségessé tette a termelést, ezért újabb elbocsátások következtek, és így ki is alakult az ördögi kör.

Tulajdonképpen a mostanában megjelenő deflációknak is többnyire ez a mechanizmusa, persze nem ilyen durva formában és mértékben. A gazdasági növekedés lelassul, átmenetileg csökkenés következik be, a munkanélküliség növekszik, így a bérkiáramlás és a vásárlóerő csökken: túlkínálat keletkezik, ami árcsökkenést von maga után. Ez a fogyasztónak örömteli lehetne, de a gazdaság szempontjából kedvezőtlen, mert a lassulást jelzi, sőt azt konzerválja. Nem véletlen, hogy ilyenkor pénzmennyiség növeléssel kezelik a helyzetet, mesterséges keresletet generálva, ami segíthet megindítani a gazdasági növekedést.

Az euró hozadéka

A deflációnak van egy speciális válfaja is, ami az eurózóna egyes részein jelentkezik. Ez kifejezetten abból fakad, hogy a zóna egy valutát használó sok ország közössége, melyeknek önálló pénzügyminisztériumuk, költségvetésük van. Ebből adódik, hogy különböző mértékű infláció is kialakul, igen ám, de míg önálló valutával rendelkező ország ilyenkor valutája leértékelésével állítja helyre a külső egyensúlyt, egy eurózóna tag ezt nem teheti meg. Ilyenkor marad a kényszerű és mesterséges defláció: csökkenteni kell a béreket, és így valamelyest az árszínvonal is visszahúzódik. Ennek tipikus példája Görögország.

Összefoglalva tehát a defláció létező jelenség, de kedvezőtlen, mert mindig gazdasági visszaesést jelez.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Felemás hír érkezett Amerikából
Privátbankár.hu | 2025. január 15. 17:33
Az Egyesült Államokban az elemzői várakozásokkal összhangban nőtt az éves fogyasztóiár-emelkedés mértéke decemberben.
Makro / Külgazdaság Német lap: Magyarország bénult, most látszanak az Orbán-rendszer gyengeségei
Privátbankár.hu | 2025. január 15. 17:13
A német Welt szerint fordulóponthoz érte Orbán Viktor rendszere. Az uniós pénz és a külföldi befektetések elfedték a problémákat, amelyek most kezdenek igazán látszani. 
Makro / Külgazdaság Megváltó vagy „csak” leváltó lehet Magyar Péter? Kéri Lászlót kérdezzük a Klasszis Klub Live-ban
Privátbankár.hu | 2025. január 15. 08:07
A politológus, szociológus, tanár január 23-án, csütörtökön 15 óra 30 perckor lesz lapcsoportunk, a Klasszis Média élő adásának a vendége. A szokás szerint egyórásra tervezett beszélgetés témája mi más is lehetne, mint a hazai belpolitikai helyzet, amely Magyar Péter üstökösszerű felbukkanásával az elmúlt egy évben gyökeresen megváltozott. Kitarthat-e Orbán Viktor immár közel másfél évtizede tartó kormányzása jövő tavaszig vagy elkerülhetetlen lesz belemennie a választások előrehozatalába? Egyebek mellett erről is kikérjük Kéri László véleményét, ám ahogy eddig, önök is kérdezhetnek – ehhez elég csak egy ingyenes regisztráció.
Makro / Külgazdaság Pompás hír érkezett a tengerentúlról
Privátbankár.hu | 2025. január 14. 16:54
Az amerikai termelőiár-index havi és éves összevetésben egyaránt az elemzők által vártnál kisebb mértékben emelkedett decemberben.
Makro / Külgazdaság Orbán Viktor kívülállóként tekint az Európai Unióra
Privátbankár.hu | 2025. január 14. 15:44
Valóban repülőrajtot vesz a magyar gazdaság 2025-ben, ahogy azt Orbán Viktor várja? Bejönnek-e Nagy Márton várakozásai most, hogy gazdasági csúcsminiszter lett? Mi lesz Magyarországgal az Egyesült Államok és Kína közt várható vámháború idején? Megérte-e Magyarországnak tavaly 4000 milliárd forinttal támogatni zömmel távol-keleti beruházásokat? Tényleg lesz 8 százalékos bérnövekedés? Kollégánk, Dobos Zoltán az ATV Csatt című műsorában ezekről vitázott Lentner Csabával, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem közgazdász professzorával, Pogátsa Zoltán közgazdásszal és Regős Gáborral, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdászával.
Makro / Külgazdaság Kőkemény lépés a lakáspiacon: Madridban betelt a pohár
Privátbankár.hu | 2025. január 14. 12:55
A madridi kormány megelégelte, hogy a külföldiek lakásvásárlása súlyosbítja a lakhatási válságot, ezért ki akarja szorítani az EU-n kívüli vevőket a lakáspiacról. A britek újra ráfáznak a brexitre.
Makro / Külgazdaság Mi lett az orosz szellemhajókkal?
Privátbankár.hu | 2025. január 14. 12:33
Egymás után érik a csapások az orosz energiaágazatot, az amerikai szankciók szigorítása után tucatszámra álltak le az olajexportot lebonyolító tankerek, a Gazprom pedig karcsúsításra kényszerül.
Makro / Külgazdaság Megszületett az új állampapírkamat, jöhet a nagy átrendeződés
Privátbankár.hu | 2025. január 14. 12:04
Megtudták a magyar befektetők azt a számot, ami alapján óriási pénznek kereshetnek új helyet. A friss inflációs adat szerint a PMÁP sorozatok kamata 13,9 százalékponttal csökken, kérdés, hogy mi lesz a 7 ezer milliárd forintnyi inflációkövető állampapír sorsa?
Makro / Külgazdaság Elon Musk rámegy a TikTokra is?
Privátbankár.hu | 2025. január 14. 10:44
A Bloomberg értesülései szerint Elon Musk vásárolhatja meg a TikTok amerikai üzletágát.
Makro / Külgazdaság Ez így elég karcsú: mínuszban Magyarország
Privátbankár.hu | 2025. január 14. 08:44
Elég rosszul festenek az ipari adatok. 
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG