A Privátbankár.hu-n Rippel Géza Újrainduló felzárkózás kiegyensúlyozott szerkezetben című szakmai cikkét közöljük. A szerző a Magyar Nemzeti Bank munkatársa.
A válságot követően a hazai gazdaságpolitika a makrogazdasági egyensúly helyreállításának és a reálgazdasági konvergencia újraindításának kihívásával szembesült. A korábbi időszak fenntarthatatlan növekedési modellje jelentős eladósodással járt, ami a kilábalás időszakában lezajló mérlegkiigazítási folyamatok következtében tartósan korlátozta a gazdasági teljesítményt.
A gazdaság külső és belső finanszírozási helyzetének stabilizálást követően a reálgazdasági konvergencia 2013-ban újraindult. A bruttó hazai termék 2014. évi 3,7 százalékos bővülését 2015-ben is 3 százalék közeli dinamika követte. A magyar gazdaság növekedése az elmúlt években felülmúlta az Európai Unió tagországainak átlagát. A hazai GDP szintje 2012 óta több mint 8,7 százalékkal emelkedett, amely alapján az uniós tagállamok és a régiós országok növekedési sorrendjének élmezőnyében foglal helyet (1. ábra).
Ezen időszakban a hazai gazdaság teljesítményét elsősorban az erős exportnövekedés, a jegybank gazdaságösztönző programjai, illetve az EU-forrásokból finanszírozott projektek támogatták. A 2010-et követően életbelépő munkaerő-piaci intézkedések hatására számottevően bővült az aktivitási ráta, így a gazdaság kínálati kapacitásainak bővülésén keresztül a potenciális kibocsátás is emelkedett.
|
| 1. ábra: GDP éves változása az Európai Unió országaiban. Megjegyzés: *2015 negyedik negyedévére nem áll rendelkezésre adat, így az első három negyedév átlaga Forrás: Eurostat |
Az elmúlt évek növekedése az egyensúlyi mutatók javulása mellett valósult meg. A költségvetés stabilizációját a túlzottdeficit-eljárás alóli kikerülés és a bruttó államadósság elmúlt időszaki csökkenése jelzi. A magánszektor adóssághelyzetének javulása a nettó külső adósság jelentős mérséklődésével is párosult. Az erős gazdasági növekedést felmutató európai országok közül Magyarország nettó külső adóssága csökkent a leginkább az elmúlt években, így a dinamizálódó gazdasági teljesítménnyel párhuzamosan hazánk sérülékenysége is mérséklődött (2. ábra).
|
| 2. ábra: GDP és nettó külső adósság éves változása. Megjegyzés: 2013 első és 2015 harmadik negyedéve között *Nem áll rendelkezésre adat a teljes időhorizonton Forrás: Eurostat |
A válság alatt, illetve közvetlenül azt követően az adósságleépítési kényszer következtében a belső keresleti tételek (fogyasztás, bruttó állóeszköz-felhalmozás) negatívan járultak hozzá a hazai gazdasági teljesítményhez, így a magyar GDP bővülése érdemben elmaradt a visegrádi országokétól (3. ábra).
A stabilizálódó finanszírozási pozíció az elmúlt években már a magyar gazdaság növekedésének szerkezetében is tükröződött, így a hazai GDP bővülése kiegyensúlyozottabb szerkezetben valósult meg. A visegrádi országokét enyhén meghaladó mértékű gazdasági növekedéshez a belső és külső keresleti tételek egyaránt hozzájárultak.
Előretekintve az adósságleépítési periódusban elhalasztott hazai fogyasztás érdemi helyreállítási potenciált jelenthet. A háztartások fogyasztási kiadása továbbra is jelentősen elmarad a válság előtti szintjétől. A belföldi szereplők adóssághelyzetének javulása és a banki hitelkínálati feltételek oldódása lehetőséget teremt egy hangsúlyosabban a belső keresletre építő, az egyensúlyt megőrző gazdasági növekedésnek.
|
| 3. ábra: Hozzájárulás a GDP szintjének kumulált változásához. Forrás: Eurostat |
Fontos azonban megjegyezni, hogy az elmúlt évekre jellemző felzárkózási ütem hosszú távú fenntartásához további versenyképességet javító intézkedésekre is szükség van. Ezek fókuszaként elsősorban a munkaerő mennyiségi és minőségi jellemzői, a termelékenység javítása, a magyar gazdaságot jellemző dualitás oldása, az innovációs képesség erősítése, valamint az uniós források hatékony felhasználása tekintetében adódik a legnagyobb tér. A magyar gazdaság versenyképességének és növekedési képességének javítására vonatkozóan a Magyar Nemzeti Bank Versenyképesség és Növekedés című tanulmánykötete közel ötven javaslatot fogalmaz meg.
Lemondott Evika Silina lett miniszterelnök, miután politikai válság alakult ki az Oroszországba tartó ukrán drónok lett területre tévedése miatt. 
