„Lengyelország nem tud eleget kapni az ukrán migránsokból” - írja a Bloomberg.com cikkének címében. A 38 milliós Lengyelországba érkezett egymillió ukrán migráns sem tudta megszüntetni ugyanis a munkaerő-hiányt, akik azóta érkeztek, hogy mintegy három évvel ezelőtt kiéleződött az ukrán-orosz ellentét.

Az ország gazdasága dübörög, a növekedés az idén három százalék körül tetőzhet, a munkaerő-piac feszített, a munkanélküliség mélyponton van. Ez már a béreket is felvitte valamelyest, ennek ellenére a Bloomberg elemzői konszenzusa szerint maradhat az 1,5 százalékos, két éve érvényes alapkamat a jegybank eheti ülésén.

Sok a munka, mégis kevés a bér

Az egymillió vendégmunkás érkezése miatt a bérnövekedés ugyanis korlátok között maradt. A migráció csökkenti a lakosság elöregedésének hatását, fékezi az inflációt, hosszabb ideig tartó magas gazdasági növekedést tesz lehetővé.

Lengyel, ukrán, két jóbarát

A hírügynökség emlékeztet arra, hogy 2014-ben kebelezte be Vlagyimir Putyin orosz elnök a Krím-félszigetet, és robbant ki konfliktus az Ukrajnában élő orosz szeparatistákkal, amit fegyveres konfliktus és két éves mély recesszió követett. Ez egyre több ukránt űzött külföldre. A földrajzi közelség, a nyelvi és kulturális hasonlóság miatt Lengyelország a legkézenfekvőbb úticéljuk.

A Bloomberg szerint 2015-2016-ban nagyjából annyi, 1,3 millió ukrán érkezett Lengyelországba, mint amennyi menekült Németországba, csak Németország lakossága több mint kétszeres. Az ukránokat főleg a magasabb fizetések vonzzák. A munkaadók közel fele már alkalmazott ukránt, elmondásuk szerint lengyel munkaerőt nem lehet találni. Az ukránok szakértők szerint vagy öt évvel kitolják a lengyel társadalom vészes elöregedését.

Az ukrán migráció okai azonban politikaiak is – említik meg.

Még ötmillió ember kell?

Az 5,5 százalékos munkanélküliség már nagyon alacsonynak számít az országban, ráadásul a kormány a nyugdíjkorhatárt is csökkenteni akarja. Így attól tartanak a lengyel jegybankban, hogy nemsokára így is meglódulnak majd a bérek. Januárban az éves bérnövekedés üteme 4,3 százalék volt.

Becslések szerint az országnak a következő húsz évben ötmillió új munkaerőre lenne szüksége. A következő években érkező 100 milliárd eurónyi EU-támogatás felhasználása is veszélybe kerülhet megfelelő munkaerő nélkül.