4p

Mi jön az Orbán-korszak után?
Mit tud tenni a gazdasággal a Magyar-kormány?

Online Klasszis Klub élőben Pogátsa Zoltánnal!

Vegyen részt és kérdezze Ön is az ismert közgazdászt, szociológust!

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt! >>

Tegnap egész meglepő kijelentést tett Kim Dzsong Un, amikor a két Korea egyesülését kezdte hirtelen szorgalmazni. Ő nyilván úgy képzelné, hogy ő lenne az egyesített ország vezetője, a nép feltehetően nem így képzelné. Hogy is zajlanak az országegyesítések, és mik a realitások Korea esetében?

Kim Dzsong Un felvetésének célja valószínűleg a meglepetés és fagyos kapcsolatok enyhítése lehetett, miután ő is belátja, hogy az Amerikával folytatott nukleáris versengés és fenyegetőzés nem sok jóra vezet, valamilyen békésebb egyensúlyt kell találni. Ennek legjobb eszközét Kim a két Korea kapcsolatának valamelyes enyhülésében láthatja, arra gondolva, hogy ebben az esetben csökkenhet a feszültség, ugyanakkor nukleáris erejét is megtarthatja anélkül, hogy atomháborús fenyegetettséggel kellene szembenéznie.

Volt már ilyen

Érdemes viszont megnézni, hogy mi történne, ha a két ország mégis az egyesülés irányába mozdulna. Nem ördögtől való a gondolat, hisz volt már három hasonló országegyesítés, közülük kettő olyan, ahol Koreához hasonlóan az egyik országrészben kommunizmus, a másikban kapitalizmus volt a társadalmi rendszer. A két példa Vietnam és Németország, érdekességük pedig, hogy a két esetben teljesen máshogy zajlott le az egyesítés. Vietnamot a kommunista országrész egyesítette háborúban, Németországot a kapitalista, gazdag rész a legnagyobb békében.

Vietnam példája

Ha Korea helyzetét nézzük, az sokkal inkább hasonlít a németországihoz, mint a vietnamihoz. Vietnam mindkét fele szegény volt akkor, ugyanakkor az ottani kommunista csoport Ho Si Minh vezetésével nem elnyomónak tűnt a nép egy jelentős hányada számára, hanem nemzeti felszabadító erőnek. Vietnam eredetileg francia gyarmat volt, így a harc a gyarmatosítók ellen indult meg, akik ki is szorultak az országból, hogy aztán a két rendszer harcába Amerika avatkozzon be attól való félelmében, hogy a kommunizmus megállíthatatlanul terjedni fog Ázsiában.

Mindez 50-60 éve volt, amikor az ázsiai viszonyok még valóban zűrösek voltak, jóléti kapitalizmus egyedül csak Japánban kezdett kialakulni, de azt a többiek még nem tartották mérvadónak, mivel Japánt még hosszú ideig korábbi leigázójuknak tekintették. A közeli országokban így több helyen virult a kommunista eszme, ráadásul a Szovjetunió, esetenként Kína is támogatást nyújtott ezeknek a rezsimeknek. Vietnam végül a kommunisták győzelmével egyesült, ami leginkább annak volt köszönhető, hogy a nép támogatta őket. Az országban azóta is az a rendszer működik, jóllehet közben állami kapitalizmussá alakult át (akárcsak Kínában).

A német modell

Koreában ezzel szemben ugyanaz a helyzet, ami Németországban volt, csak még látványosabban. Nyugat-Németország 1948-49-től gazdasági csodán ment keresztül, ami oda vezetett, hogy 10-15 év alatt Európa leggazdagabb országa jött létre. A keletnémetek sem nyomorogtak, csak egyszerűen elképesztő különbség alakult ki a ket Németország között, így 1961-re olyan sokan mentek a szegényből a gazdag részbe (egyúttal az elnyomottból a szabadba), hogy az NDK-nak le is kellett zárni a határt, és felhúzni a berlini falat.

Ugyanakkor a két Németország viszonya sosem volt nagyon rossz, sőt a 60-as évek végétől kezdve kifejezetten javult, állandó párbeszédben voltak egymással. Az atomháborús feszültség a mögöttük álló szuperhatalmak, Amerika és a Szovjetunió között állt fenn, és ha megvívtak volna egy korlátozott háborút, azt valószínűleg Németországban tették volna, de a két német állam állandóan kereste egymással a kapcsolatot, és az egyesülés is állandóan a fejükben járt, jóllehet társadalmi rendszerét egyik sem adta volna fel szívesen (az NDK-ban ez csak a vezetésre vonatkozott, a nép boldogan átállt volna a kapitalizmusra).

Csak enyhülésre vágyik

Végül, amikor megszűnt a hidegháborús nyomás, a németek szabadon dönthettek, rögtön egyesülhettek, persze úgy, hogy a szegény rész azonnal megdöntötte rendszerét, majd egyszerűen csatlakozott a gazdag részhez tartományonként. Tekintve, hogy a két Korea között még sokkal nagyobb a különbség, mint a két Németország között volt (Észak a világ egyik legszegényebb országa, Dél az egyik leggazdagabb), ténylegesen ott sem történhetne máshogy. Ez azonban Kim Dzsong Un hatalmának végét jelentené, amiről nyilván hallani sem akar. Feltehetően arra gondol csak az északi vezető, hogy a két ország közti kapcsolat enyhülhetne és olyan lehetne, mint a két Németország között volt, de önálló államát esze ágában sem lenne feladni.

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Döntött az Orbán-kormány a védett üzemanyagárról, de azt már az új parlamentnek kell jóváhagynia
Privátbankár.hu | 2026. április 17. 17:01
A kormány döntött a védett üzemanyagár fenntartásáról szerdai ülésén, az erről szóló rendeletet a miniszterelnök aláírta – jelentette be a Miniszterelnökséget vezető miniszter pénteki Facebook-bejegyzésében.
Makro / Külgazdaság Brüsszel már készül arra, ha hiány lesz repülőgép-üzemanyagokból
Privátbankár.hu | 2026. április 17. 15:46
Jelenleg nincs üzemanyaghiány az Európai Unióban, az Európai Bizottság azonban felkészül a repülőgép-üzemanyagok esetleges, továbbra is aggodalomra okot adó ellátási hiányára – jelentette ki Anna-Kaisa Itkonen, a brüsszeli testület illetékes szóvivője Brüsszelben pénteken.
Makro / Külgazdaság Az AstraZeneca Magyarországon is jó partnerekre lelt
Kormos Olga | 2026. április 17. 15:01
A világ egyik legnagyobb gyógyszergyártó vállalata támogatja az egészségügy átalakítását és kiterjeszti a valós adatokon alapuló kutatásait és döntéseit – erről is beszélt Dr. Szabó Lilla, az AstraZeneca Közép-európai Evidence Generation vezetője a Klasszis egészségkonferencián, mely a longevity és az egészséggazdaság témakörében zajlott nemrégiben.
Makro / Külgazdaság Rögtön sorsdöntő csata vár a Tisza-kormányra – ettől függ Magyarország leminősítése
Privátbankár.hu | 2026. április 17. 13:55
A hitelminősítők várhatóan csak ősszel vizsgálják felül Magyarország adósságbesorolását, amelynek alakulásában az európai uniós pénzek felszabadítása döntő tényező lehet – közölte a GKI Gazdaságkutató Zrt. pénteken.
Makro / Külgazdaság Május 11-től lehet új kormánya az országnak
Privátbankár.hu | 2026. április 17. 12:45
Nagy beiktatási rendezvény lehet előtte a Kossuth téren.
Makro / Külgazdaság Bod Péter Ákos: Az új miniszterelnök a minisztereknek jelentős autonómiát szán
Privátbankár.hu | 2026. április 17. 11:10
A közgazdász a Költségvetési Tanács összetételét is megváltoztatná.
Makro / Külgazdaság Nagy Márton elbúcsúzott a politikától
Privátbankár.hu | 2026. április 17. 10:48
A közösségi médiában is törölték az oldalát.
Makro / Külgazdaság Még olcsóbb lesz a tankolás szombattól
Privátbankár.hu | 2026. április 17. 09:53
A védett ár továbbra is marad.
Makro / Külgazdaság Mol: osztalékfizetés a harmadik negyedévben
Privátbankár.hu | 2026. április 17. 08:55
Magyar Péterrel is erről tárgyaltak.
Makro / Külgazdaság A KSH szerint nagyot nőttek a keresetek februárban
Privátbankár.hu | 2026. április 17. 08:30
A nettó kereset mediánértéke 417 100 forint.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG