4p

Mi vár a magyar befektetőkre ősszel?

Mit jelentenek az adózási és szabályozási változások a befektetők számára?
Merre tart az állampapírpiac?
Hogyan érdemes gondolkodni a hosszú távú megtakarításokról és az ingatlanbefektetésekről?

Klasszis Befektetői Klub
2026. szeptember 24., Budapest

Foglalja le helyét most >>

Tegnap egész meglepő kijelentést tett Kim Dzsong Un, amikor a két Korea egyesülését kezdte hirtelen szorgalmazni. Ő nyilván úgy képzelné, hogy ő lenne az egyesített ország vezetője, a nép feltehetően nem így képzelné. Hogy is zajlanak az országegyesítések, és mik a realitások Korea esetében?

Kim Dzsong Un felvetésének célja valószínűleg a meglepetés és fagyos kapcsolatok enyhítése lehetett, miután ő is belátja, hogy az Amerikával folytatott nukleáris versengés és fenyegetőzés nem sok jóra vezet, valamilyen békésebb egyensúlyt kell találni. Ennek legjobb eszközét Kim a két Korea kapcsolatának valamelyes enyhülésében láthatja, arra gondolva, hogy ebben az esetben csökkenhet a feszültség, ugyanakkor nukleáris erejét is megtarthatja anélkül, hogy atomháborús fenyegetettséggel kellene szembenéznie.

Volt már ilyen

Érdemes viszont megnézni, hogy mi történne, ha a két ország mégis az egyesülés irányába mozdulna. Nem ördögtől való a gondolat, hisz volt már három hasonló országegyesítés, közülük kettő olyan, ahol Koreához hasonlóan az egyik országrészben kommunizmus, a másikban kapitalizmus volt a társadalmi rendszer. A két példa Vietnam és Németország, érdekességük pedig, hogy a két esetben teljesen máshogy zajlott le az egyesítés. Vietnamot a kommunista országrész egyesítette háborúban, Németországot a kapitalista, gazdag rész a legnagyobb békében.

Vietnam példája

Ha Korea helyzetét nézzük, az sokkal inkább hasonlít a németországihoz, mint a vietnamihoz. Vietnam mindkét fele szegény volt akkor, ugyanakkor az ottani kommunista csoport Ho Si Minh vezetésével nem elnyomónak tűnt a nép egy jelentős hányada számára, hanem nemzeti felszabadító erőnek. Vietnam eredetileg francia gyarmat volt, így a harc a gyarmatosítók ellen indult meg, akik ki is szorultak az országból, hogy aztán a két rendszer harcába Amerika avatkozzon be attól való félelmében, hogy a kommunizmus megállíthatatlanul terjedni fog Ázsiában.

Mindez 50-60 éve volt, amikor az ázsiai viszonyok még valóban zűrösek voltak, jóléti kapitalizmus egyedül csak Japánban kezdett kialakulni, de azt a többiek még nem tartották mérvadónak, mivel Japánt még hosszú ideig korábbi leigázójuknak tekintették. A közeli országokban így több helyen virult a kommunista eszme, ráadásul a Szovjetunió, esetenként Kína is támogatást nyújtott ezeknek a rezsimeknek. Vietnam végül a kommunisták győzelmével egyesült, ami leginkább annak volt köszönhető, hogy a nép támogatta őket. Az országban azóta is az a rendszer működik, jóllehet közben állami kapitalizmussá alakult át (akárcsak Kínában).

A német modell

Koreában ezzel szemben ugyanaz a helyzet, ami Németországban volt, csak még látványosabban. Nyugat-Németország 1948-49-től gazdasági csodán ment keresztül, ami oda vezetett, hogy 10-15 év alatt Európa leggazdagabb országa jött létre. A keletnémetek sem nyomorogtak, csak egyszerűen elképesztő különbség alakult ki a ket Németország között, így 1961-re olyan sokan mentek a szegényből a gazdag részbe (egyúttal az elnyomottból a szabadba), hogy az NDK-nak le is kellett zárni a határt, és felhúzni a berlini falat.

Ugyanakkor a két Németország viszonya sosem volt nagyon rossz, sőt a 60-as évek végétől kezdve kifejezetten javult, állandó párbeszédben voltak egymással. Az atomháborús feszültség a mögöttük álló szuperhatalmak, Amerika és a Szovjetunió között állt fenn, és ha megvívtak volna egy korlátozott háborút, azt valószínűleg Németországban tették volna, de a két német állam állandóan kereste egymással a kapcsolatot, és az egyesülés is állandóan a fejükben járt, jóllehet társadalmi rendszerét egyik sem adta volna fel szívesen (az NDK-ban ez csak a vezetésre vonatkozott, a nép boldogan átállt volna a kapitalizmusra).

Csak enyhülésre vágyik

Végül, amikor megszűnt a hidegháborús nyomás, a németek szabadon dönthettek, rögtön egyesülhettek, persze úgy, hogy a szegény rész azonnal megdöntötte rendszerét, majd egyszerűen csatlakozott a gazdag részhez tartományonként. Tekintve, hogy a két Korea között még sokkal nagyobb a különbség, mint a két Németország között volt (Észak a világ egyik legszegényebb országa, Dél az egyik leggazdagabb), ténylegesen ott sem történhetne máshogy. Ez azonban Kim Dzsong Un hatalmának végét jelentené, amiről nyilván hallani sem akar. Feltehetően arra gondol csak az északi vezető, hogy a két ország közti kapcsolat enyhülhetne és olyan lehetne, mint a két Németország között volt, de önálló államát esze ágában sem lenne feladni.

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Hamarosan új világra ébredhetnek a leggazdagabbak Magyarországon
Imre Lőrinc | 2026. augusztus 11. 19:50
Több, még az Orbán-rendszerhez köthető adóelkerülési kiskaput zár be a Tisza-kormány a július végén a parlament által is elfogadott adócsomaggal. A változtatások a bizalmi vagyonkezelést, a közérdekű vagyonkezelő alapítványokat és a műemléki védettségű ingatlanokkal kapcsolatos közteherviselést érintik.
Makro / Külgazdaság Erről beszélt az új köztársasági elnök az Országgyűlésben
Privátbankár.hu | 2026. augusztus 11. 16:06
A megosztottságot is a legsúlyosabb gondok közt említette.
Makro / Külgazdaság Hivatalos: megválasztották Baka Andrást köztársasági elnöknek
Privátbankár.hu | 2026. augusztus 11. 15:25
A Tisza Párt jelöltjét megszavazta a parlament.
Makro / Külgazdaság Vitatja a tartozását? Segítenek a pénzügyi békéltetők
Dr. Szente Krisztina | 2026. augusztus 11. 15:06
Az egyik leggyakoribb pénzügyi jogvita, amikor a fogyasztó nem ismeri el a pénzügyi szolgáltató követelésének jogosságát, összegét vagy egyáltalán a tartozást. Az ilyen viták bíróságon kívüli rendezésére a Magyar Nemzeti Bankon belül működő Pénzügyi Békéltető Testület (PBT) eljárása nyújt lehetőséget.
Makro / Külgazdaság Nem akárhol rendeznek kormányülést Magyar Péterék
Privátbankár.hu | 2026. augusztus 11. 13:44
Nagy bejelentések jöhetnek.
Makro / Külgazdaság GKI: ezért lettünk a régió leglassabban növekvő gazdasága
Privátbankár.hu | 2026. augusztus 11. 08:16
Románia 200 százalékot nőtt euróban mérve 15 év alatt. Magyarország 70 százalékot. A különbség nem véletlen.
Makro / Külgazdaság 21 nap maradt hátra az uniós pénzek hazahozatalára
Privátbankár.hu | 2026. augusztus 10. 13:40
A hónap végéig kell teljesíteni a magyar helyreállítási terv valamennyi elszámolható mérföldkövét.
Makro / Külgazdaság Júliusi költségvetési bravúr – több mint 500 milliárd forintos többlet
Privátbankár.hu | 2026. augusztus 10. 11:30
Júliusban a központi alrendszer többlete 524,3 milliárd forint volt, ami 537,1 milliárd forinttal kedvezőbb az egy évvel korábbinál.
Makro / Külgazdaság Banai Péter Benő: az euróbevezetés követelményeinek elérése a teljes gazdaság számára hasznos
Privátbankár.hu | 2026. augusztus 10. 06:12
A világgazdasági folyamatokat vizsgálva a jegybank által júniusban meghatározott 2 százalék alatti éves inflációs szint továbbra is reális – jelentette ki Banai Péter Benő az MNB Podcast legutóbbi adásában.
Makro / Külgazdaság Jobban járnak a szennyezők? Egyszerűbb lesz a bevándorlás? Szakértőt kérdeztünk az eltörölt adókról
Imre Lőrinc | 2026. augusztus 9. 06:01
Több adónem is megszűnik Magyarországon, amelyek a települések bevételeit, a nagy ipari szennyezőket, valamint a bevándorlást érintik. Ezeket egytől egyig az Orbán-kormányok alatt vezették be őket. Egyszerűbb lesz harmadik országból betelepülni? Jobban járnak a szén-dioxid-kibocsátásért felelős cégek? Adószakértőt kérdeztünk a várható hatásokról.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG