4p
Tegnap egész meglepő kijelentést tett Kim Dzsong Un, amikor a két Korea egyesülését kezdte hirtelen szorgalmazni. Ő nyilván úgy képzelné, hogy ő lenne az egyesített ország vezetője, a nép feltehetően nem így képzelné. Hogy is zajlanak az országegyesítések, és mik a realitások Korea esetében?

Kim Dzsong Un felvetésének célja valószínűleg a meglepetés és fagyos kapcsolatok enyhítése lehetett, miután ő is belátja, hogy az Amerikával folytatott nukleáris versengés és fenyegetőzés nem sok jóra vezet, valamilyen békésebb egyensúlyt kell találni. Ennek legjobb eszközét Kim a két Korea kapcsolatának valamelyes enyhülésében láthatja, arra gondolva, hogy ebben az esetben csökkenhet a feszültség, ugyanakkor nukleáris erejét is megtarthatja anélkül, hogy atomháborús fenyegetettséggel kellene szembenéznie.

Volt már ilyen

Érdemes viszont megnézni, hogy mi történne, ha a két ország mégis az egyesülés irányába mozdulna. Nem ördögtől való a gondolat, hisz volt már három hasonló országegyesítés, közülük kettő olyan, ahol Koreához hasonlóan az egyik országrészben kommunizmus, a másikban kapitalizmus volt a társadalmi rendszer. A két példa Vietnam és Németország, érdekességük pedig, hogy a két esetben teljesen máshogy zajlott le az egyesítés. Vietnamot a kommunista országrész egyesítette háborúban, Németországot a kapitalista, gazdag rész a legnagyobb békében.

Vietnam példája

Ha Korea helyzetét nézzük, az sokkal inkább hasonlít a németországihoz, mint a vietnamihoz. Vietnam mindkét fele szegény volt akkor, ugyanakkor az ottani kommunista csoport Ho Si Minh vezetésével nem elnyomónak tűnt a nép egy jelentős hányada számára, hanem nemzeti felszabadító erőnek. Vietnam eredetileg francia gyarmat volt, így a harc a gyarmatosítók ellen indult meg, akik ki is szorultak az országból, hogy aztán a két rendszer harcába Amerika avatkozzon be attól való félelmében, hogy a kommunizmus megállíthatatlanul terjedni fog Ázsiában.

Mindez 50-60 éve volt, amikor az ázsiai viszonyok még valóban zűrösek voltak, jóléti kapitalizmus egyedül csak Japánban kezdett kialakulni, de azt a többiek még nem tartották mérvadónak, mivel Japánt még hosszú ideig korábbi leigázójuknak tekintették. A közeli országokban így több helyen virult a kommunista eszme, ráadásul a Szovjetunió, esetenként Kína is támogatást nyújtott ezeknek a rezsimeknek. Vietnam végül a kommunisták győzelmével egyesült, ami leginkább annak volt köszönhető, hogy a nép támogatta őket. Az országban azóta is az a rendszer működik, jóllehet közben állami kapitalizmussá alakult át (akárcsak Kínában).

A német modell

Koreában ezzel szemben ugyanaz a helyzet, ami Németországban volt, csak még látványosabban. Nyugat-Németország 1948-49-től gazdasági csodán ment keresztül, ami oda vezetett, hogy 10-15 év alatt Európa leggazdagabb országa jött létre. A keletnémetek sem nyomorogtak, csak egyszerűen elképesztő különbség alakult ki a ket Németország között, így 1961-re olyan sokan mentek a szegényből a gazdag részbe (egyúttal az elnyomottból a szabadba), hogy az NDK-nak le is kellett zárni a határt, és felhúzni a berlini falat.

Ugyanakkor a két Németország viszonya sosem volt nagyon rossz, sőt a 60-as évek végétől kezdve kifejezetten javult, állandó párbeszédben voltak egymással. Az atomháborús feszültség a mögöttük álló szuperhatalmak, Amerika és a Szovjetunió között állt fenn, és ha megvívtak volna egy korlátozott háborút, azt valószínűleg Németországban tették volna, de a két német állam állandóan kereste egymással a kapcsolatot, és az egyesülés is állandóan a fejükben járt, jóllehet társadalmi rendszerét egyik sem adta volna fel szívesen (az NDK-ban ez csak a vezetésre vonatkozott, a nép boldogan átállt volna a kapitalizmusra).

Csak enyhülésre vágyik

Végül, amikor megszűnt a hidegháborús nyomás, a németek szabadon dönthettek, rögtön egyesülhettek, persze úgy, hogy a szegény rész azonnal megdöntötte rendszerét, majd egyszerűen csatlakozott a gazdag részhez tartományonként. Tekintve, hogy a két Korea között még sokkal nagyobb a különbség, mint a két Németország között volt (Észak a világ egyik legszegényebb országa, Dél az egyik leggazdagabb), ténylegesen ott sem történhetne máshogy. Ez azonban Kim Dzsong Un hatalmának végét jelentené, amiről nyilván hallani sem akar. Feltehetően arra gondol csak az északi vezető, hogy a két ország közti kapcsolat enyhülhetne és olyan lehetne, mint a két Németország között volt, de önálló államát esze ágában sem lenne feladni.

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Bejelentették: tényleg megóvja a választási eredményt a Mi Hazánk
Privátbankár.hu | 2026. április 15. 15:36
Ezt Toroczkai László közölte szerdán.
Makro / Külgazdaság Kongatják a vészharangot Európában az iráni válság miatt
Privátbankár.hu | 2026. április 15. 14:02
Az EU szerint elhúzódó energiaválság jöhet, ha folytatódik az iráni konfliktus.
Makro / Külgazdaság Felsejlett a technikai recesszió képe a magyar gazdaságban, de mit tehet ellene az új kormány?
Imre Lőrinc | 2026. április 15. 12:59
A legrosszabb forgatókönyv esetén akár technikai recesszióba is süllyedhet idén a magyar gazdaság. Az iráni háború miatti energiaválság hatásait még nem lehet pontosan megbecsülni, de kínálati és versenyképességi oldalon is újabb problémákat okozhat Európában. Idehaza az ipari termelés már februárban is visszaesett, ami nem jó jel.
Makro / Külgazdaság Erste: Az ország érdeke az lenne, hogy az üzemanyagok hatósági árait azonnal kidobjuk
Privátbankár.hu | 2026. április 15. 12:18
Csütörtökön újabb nagy csökkenés várható a benzin és a gázolaj piaci árainál. Eközben az Erste elemzői azt írják, kiszolgáltatott helyzetbe került az ország energiabiztonsága, ezért azonnal ki kellene vezetni a hatósági árakat az üzemanyagoknál.
Makro / Külgazdaság Magyar Pétert felkérte Sulyok Tamás az új kormány megalakítására
Privátbankár.hu | 2026. április 15. 11:10
Az új Országgyűlés alakuló ülése május 5-én vagy 6-án lehet.
Makro / Külgazdaság „Kiterjesztjük a rezsicsökkentést” – mondta Magyar Péter a közmédiában
Privátbankár.hu | 2026. április 15. 10:10
Erősen kezdett a Kossuth rádióban és a köztévében Magyar Péter, őszintén és határozottan beszélt a riporterekkel. 
Makro / Külgazdaság Betlizett az ipar februárban, nehéz lesz a Tisza-kormány dolga
Privátbankár.hu | 2026. április 15. 08:30
Megerősítette az első becslésben szereplő adatokat a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az ipari termelés éves és havi alapon is csökkent Magyarországon februárban.
Makro / Külgazdaság 390 milliárdos informatikai közbeszerzés: megvannak a nyertesek
Privátbankár.hu | 2026. április 15. 08:19
A Digitális Kormányzati Ügynökség óriási tenderén több tucat informatikai vállalkozás osztozik, ismerős nevek is vannak a nyertesek között.
Makro / Külgazdaság A magyar euróval kapcsolatban az Európai Központi Bank is bizakodó
Privátbankár.hu | 2026. április 15. 07:01
Az EKB elnöke, Christine Lagarde a magyar euróról beszélt a Bloombergnek, de ehhez még nehéz feltételeket kell teljesítenie a Tisza-kormánynak.
Makro / Külgazdaság Mutatjuk, hogy milyen gazdasági helyzetet örököl a Tisza: szinte azonnal lépnie kell az új kormánynak
Imre Lőrinc | 2026. április 15. 05:59
Már a vasárnapi országgyűlési választások előtt nagyon sok hazai és nemzetközi elemző elmondta, bárki is alakíthat majd kormányt április 12-e után, a korábbihoz képest egy fegyelmezettebb költségvetési politikát kell folytatnia, hogy Magyarország elkerülhesse a legrosszabb, bóvli-forgatókönyvet. De vajon mennyivel örököl most nehezebb gazdasági helyzetet a Tisza-kormány, mint az elmúlt 16 évben a Fidesz-KDNP?
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG