Még mindig nem tudjuk, hogyan rugaszkodik majd el Magyarország

Tavaly decemberben hirdette meg a Magyar Növekedési Tervet a Nemzetgazdasági Minisztérium, akkor egy munkaanyagot is közkinccsé tett a szaktárca, a közel 170 oldalas dokumentum a főbb irányokat próbálta meg felvázolni. A növekedésről a munkaanyag publikálása előtt a nemzetgazdasági miniszter még azt mondta, a "kormány felmérte, hogy számtalan potenciál van a magyar gazdaságban úgy lokális, mint ágazati szinten, (...) ezeket a motorokat pedig sorra be kell gyújtani".

100 fővel zárult a konzultáció

A terv tervezetét tavaly bocsátották internetes konzultációra, december 31-ig várta az NGM az észrevételeket. Az NGM-nél kérdésünkre elárulták, hogy közel 100-an jelezték észrevételeiket a megadott határidőig. Azóta bő két hónap telt el, de még mindig nincs meg A Terv. Megkérdeztük a szaktárcát, hogy hol áll a stratégia kidolgozása, és hogy nem értékelik-e úgy, hogy késében vannak a dokumentum összeállításával. "A Magyar Növekedési Terv bővítése, modellszámításokkal és adatbázisokkal történő elmélyítése folyamatban van, így csúszásról nem beszélhetünk" - szólt a válasz. Több mint valószínű tehát, hogy a ciklus felére összeáll a dokumentum.

A terv hosszabb távon próbálja ugyan megszabni a magyar gazdaság kitörési pontjait, de ez nem jelenti azt, hogy ne lenne szükség rá minél hamarabb. Az ugyanis nem mindegy, hogyan vészeljük át  2012-őt. Már magában a 170 oldalas dokumentumban is szerepel: "aktív gazdaságpolitikai beavatkozásokkal már rövid távon is növelni tudjuk a gazdaság teljesítményét, és elérjük a kitűzött célokat". Erre pedig mindenképp szükség volna.

A legoptimistább becslések szerint is idén 0,5%-kal nőhet a GDP, de a legtöbben stagnálást és recessziót várnak: nem az elrugaszkodás éve lesz tehát az idei.

Az NGM arról tájékoztatta szerkesztőségünket, hogy a digitális konzultációban hozzászólók főleg pozitívan értékelték az eddig meghatározott stratégia célokat, többségében amúgy magánszemélyek írtak levelet a minisztériumnak, de érdekképviseleti szervek és nagyvállalatok munkatársai is tollat ragadtak.



Hol van az újraiparosítás és a Wekerle-terv?

De mi lesz, ha elkészül a Magyar Növekedési Terv? "A Magyar Növekedési Tervvel kapcsolatban a kormány hoz majd döntést. Ennek során meghatározza a végrehajtás kereteit, a határidőket, és azt is, hogy a dokumentumban szereplő lépéseket milyen módon kell végrehajtani" - tudtuk meg a szaktárcától. Konkrét dátumokról azonban továbbra sincs hír.

A már publikált dokumentum egyik legérdekesebb pontjáról korábban maga a szakminiszter is beszélt, ezek szerint a pénzügyi szektor helyett a növekedés egyik motorja Magyarországon az "újraiparosítás" lehetne. Ezt azóta nemigen hallottuk a minisztertől. A tavalyi koncepció szerint a Wekerle Sándor Terv, a Mikó Imre Terv és az Új Széchenyi Terv integrációjával jön létre a „magyar növekedési terv”. Ezek közül már napvilágra került az ÚSZT, illetve nemrég a Mikó Imre-terv is, a Wekerle Sándor-tervről azonban semmi hír, ez elvileg "a térségi összehangolt gazdaságpolitikát, határon átnyúló vállalkozásokat kívánja ösztönözni".

Terv nincs, pénz lesz-e?

A növekedéshez azonban pénzre lesz szükség, elsősorban hitelre. Azt nem mondhatni, hogy a végtörlesztés és a különadók után megroggyant, 13 év után először veszteséget mutató magyar bankszektor szereplői tülekednének, hogy ki tud olcsóbb forrást biztosítani a hazai kkv-knak, melyeket a kormány kezdettől fogva támogatni kíván. A forrásteremtéshez úgy tűnik az állam egy új, saját bankon keresztül látna neki. Már a választások után is utalt rá Matolcsy, hogy meg kellene erősíteni a jelentős helyismerettel rendelkező takarékszövetkezeteket. Ezek amúgy a bankadó alig 1%-át fizették, önmagában már az is nagy segítség volt, a végtörlesztés kapcsán pedig forinthiteleikkel próbáltak meg ügyfeleket szerezni több-kevesebb sikerrel.

Siettek a Gránit Bank átvilágításával

Korábban az Origó szellőztette meg, hogy a Demján Sándor üzletember által korábban felvásárolt Gránit Bankban is nagy lehetőséget lát az állam. Piaci informátoraink szerint a bankot valóban átvilágították, a könyvvizsgálóknak pedig szóltak, hogy "siessenek, mert nagy befektető van a láthatáron". Az NGM nem cáfolja, hogy a kormánynak vannak tervei a bankkal, de részletek erről nem árult el.
A milliárdos üzletember korábban sem rejtette véka alá azt a vélekedését, hogy szerinte problémás, hogy a magyar bankszektorban túlnyomó a külföldi tulajdon, többek között ezért is kezdett maga is bankgründolásba. Persze attól, hogy az állam bevásárolja magát egy amúgy is magyar tulajdonban lévő bankba, még nem lesz több hazai tulajdonú pénzintézet...

Forrás: Bankráció

Továbbra is nyitva áll a lehetőség, hogy a kormány a takarékszövetkezeti csatornán keresztül próbál majd életet lehelni a vállalati hitelezésbe. Egyelőre azonban se végleges terv, se hitelezési hajlandóság.

Matolcsy György tavaly még azt mondta egy december eleji sajtótájékoztatóján, hogy "január végéig átnézik a növekedési tervvel kapcsolatos internetes konzultáció eredményeit a tárcánál, ahol közben elkezdték a terv hátterének kidolgozását". Matolcsy akkor azt mondta: "intézményrendszer és forrás kell mindehhez".