A bizottság legutóbbi ülése tavaly szeptemberben volt Budapesten. A szokásjog szerint a következő találkozó Moszkvában lesz, az ülést a munkarend szerint a házigazda, az orosz fél hívja össze.
| Kedden Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter is úgy nyilatkozott, hogy szükség lenne a bizottság összehívására. |
Sürgős lett
A magyar-orosz kétoldalú gazdasági-kereskedelmi kapcsolatok fejleményeinek és jövőjének megvitatása érdekében azonban Szijjártó Péter, a magyar-orosz kormányközi gazdasági együttműködési bizottság magyar társelnöke csütörtökön kezdeményezte Nyikolaj Fjodorov orosz mezőgazdasági miniszternél, a bizottság orosz társelnökénél a társelnökök és delegációik találkozóját.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) már augusztus elején, az uniós szakciókra válaszul bevezetett orosz importkorlátozások bejelentése után javasolta a magyar-orosz kormányközi bizottság összehívását az orosz embargó következtében kialakult hazai helyzet áttekintésére.
Miről szól a tilalom?
Oroszország az ellene szankciókat alkalmazó országok mezőgazdasági termékeire léptetett életbe behozatali tilalmat. Az importtilalom az Európai Uniót, az Egyesült Államokat, Kanadát, Ausztráliát és Norvégiát érinti. A Vedomoszty moszkvai napilap azonban úgy értesült, hogy Oroszország kész további importkorlátozásokat bevezetni, egyebek között akár gépjárművekre is, amennyiben az Egyesült Államok és az EU újabb szankciókat léptet életbe ellene.
|
Miért kellenek a szankciók? A második világháború óta a nemzetközi jog központi normája, amit az ENSZ Alapokmánya is rögzít, az államok közötti erőszak tilalma, és ebből következően az erőszakos területszerzés, annexió, tilalma. Jóllehet az erőszak sajnos nem tűnt el, de az államok közötti nyílt fegyveres összecsapások száma a korábbi időszakhoz képest jelentősen csökkent, és Irak kivételével egyetlen állam sem állította, hogy joga lenne más állam területét elcsatolni - mondta a Privátbankárnak Hoffmann Tamás. A nemzetközi jogász szerint emiatt különösen súlyos jogsértés a Krím-félsziget annektálása és az ukrajnai szakadár lázadók támogatása. Oroszország ezzel a lépéssel azt üzeni, hogy a nemzetközi jog legalapvetőbb szabályait sem hajlandó tiszteletben tartani, és a jövőben bármilyen jogellenes lépésre készen áll, ha azzal vélt érdekeit elősegítheti. A nemzetközi közösségnek ebben a szituációban aligha van más választása, mint gazdasági szankciókkal rákényszeríteni Oroszországot a jogkövető magatartásra. Rövidtávon ugyan jelentős gazdasági hátrányokat okozhat a szankciók végrehajtása, de hosszabb távon jóval nagyobb veszteséget okozna egy szabályok nélküli, kiszámíthatatlan nemzetközi környezet, ahol bármelyik állam következmények nélkül rúghatja fel kötelezettségvállalásait - véli a jogász. |
Több európai ország esetében is hasonló tendenciák jelentek meg. 
