Allan Lichtman amerikai történészprofesszor, aki 13 pontos elemzőeszközével 1984 óta minden elnökválasztás eredményét pontosan megjósolta, úgy véli, továbbra is az ő módszere adhat választ arra, ki nyeri az idei elnökválasztást – mondta a szakértő podcastjában. Lichtman tudományosnak tartja módszerét, amelyet több mint 100 év elnökválasztásainak statisztikai feldolgozásával alakított ki.
Fotó: Fotó: MTI/EPA/Martin Divisek
A 13 pont azokat az ismérveket jelöli, amelyek jelentős összefüggést mutatnak az elnökválasztások kimenetelével. Például recesszióban van-e az amerikai gazdaság a szavazás idején vagy sem, van-e független kihívója az elnöknek, történt-e a regnálása alatt nagy katonai vereség vagy elérte-e nagy külpolitikai sikert, zajlik-e társadalmi felfordulás az országban, karizmatikus-e az elnök vagy a kihívója vagy sem.
Ne figyeljenek a felmérésekre és a véleményvezérekre!
Lichtman a közvélemény-kutatásokat pillanatfelvételeknek tartja, amelyek hibahatára nagyobb az általában megadott plusz-mínusz három százalékpontos statisztikai hibahatárnál. Az elmúlt negyven évből sok példát tud mondani arra, amikor ezek téves eredményt mutattak. A legjobb ezek közül a 2016-os elnökválasztás, amikor rajta kívül csak egy további szakértő jósolta Donald Trump győzelmét annak ellenére, hogy minden felmérést Hillary Clinton vezetett. Jellemző, hogy 2016 júliusában 11 százalékpont volt az előnye a néhai ingatlanmágnás és valóságshow-sztárral szemben.
A szakértő további sokszor elismételt véleménye, hogy a tévé- és rádióstúdiókban megszólaló megmondóemberek, véleményvezérek tevékenysége a politikai szórakoztatóipar része. Ezek az emberek csak benyomásaikat osztják meg a közönségükkel. Például 2016-ban, amikor néhány hónappal a szavazás előtt megjelent az a hangfelvétel, amelyen Trump lekicsinylően beszél a nőkről, a megmondó emberek egyetértettek abban, hogy máris elvesztette a választásokat. Nem így lett.
Négy pont még bizonytalan
Lichtman módszere a regnáló elnök és párt hatalmon maradásának esélyét fürkészi. Ha a 13 pontból hat az elnök ellen szól, akkor elbukja a választást. Eddig két pont szólt egyértelműen Joe Biden ellen. Az egyik, hogy a demokraták rosszabbul szerepeltek a 2022-es időközi kongresszusi választáson, mint a 2018-ason. A másik, hogy Biden nem karizmatikus vezető.
A professzor nem foglalkozott külön az elnök és kihívója korával, illetve Trump bírósági ügyeivel. Ezek mindkettejük esetén a karizma hiányába számítanak bele. (Trumpért csak a választóközönség egy kis része rajong, szemben például Ronald Reagannel, akit a politikai paletta mindkét oldalán elismertek). Négy pont ingadozik. Az egyik, hogy lesz-e jelentős felfordulás – hasonló a „metoo” mozgalomhoz – a szavazás idején, a másik, hogy éri-e külföldön katonai kudarc az USA-t, a harmadik, hogy elér-e az elnök egy nagy sikert – például egy izraeli tűzszünet plusz a túszok kiszabadítása az lenne –, illetve hogy komoly szereplője lesz-e az elnökválasztásnak Robert F. Kennedy független jelölt. Az ilyen jelölt indulása mindig elégedetlenséget jelez az elnökkel szemben Lichtman rendszerében.
Egy pont ugrott és nagyon rezeg a léc egy másiknál
Biden indulása eddig stabilan biztosította az egyik pontot neki és a demokratáknak. Nevezetesen ha a
regnáló elnök újraindul második ciklusáért, akkor az esetek többségében meg is nyeri választást. Ezzel függ össze egy másik fontos ismérv, nevezetesen, hogy van-e kihívója a saját pártján belül. Bidennek nem volt, minden demokrata előválasztást óriási fölénnyel megnyert.
Az ellenpélda, amire Lichtman gyakran hivatkozik, ismét csak a 2016-os választás. Hillary Clinton nem örökölhette meg a hatalom lévő elnök pontjait a második ciklusát kitöltő Barack Obama után, mivel nem volt Obama alelnöke. Joe Biden akkor lemondott a jelöltségről a javára. Ráadásul Clintonnak kő kemény versenyben kellett megszereznie a demokraták elnökjelöltégét a Bernie Sanders szenátorral vívott előválasztási csatában. A helyzet tehát szerinte most a következő. Hiába alelnöke Kamala Harris az elnöknek, mivel Biden indulhatna második ciklusáért, a demokraták elvesztették azt az előnyüket, hogy a hivatalban lévő elnököt indítsák.
Ezzel háromra nőtt a hatalmon lévők bukását biztosan előrevetítő pontok száma Lichtman rendszerében. Biden elektorainak kötött mandátuma – miszerint az ő jelöltségét kell támogatniuk pártjuk augusztusi konvencióján – az elnök visszalépésével kötetlenné vált. Ez utat nyitott az előtt, hogy belső harc induljon az elnökjelöltségért a konvención. Ha ez megtörténik, akkor négyre nő a számukra vészjósló pontok száma. Így a négy billegőből elég kettőnek velük szembe fordulnia, és Lichtman módszere alapján elvesztik a választást. A professzor felhívja a figyelmet még egy történelmi tényre. Több mint 100 éve, 1900 óta nem fordult elő, hogy nyerjen egy olyan hatalmon lévő párt, amely nem a regnáló elnökét indította és elkövette azt a hibát, hogy politikusai belső harcot vívtak az elnökjelöltségért.
Nagyon hosszú viták elé nézünk. 
