Mi virágzik ma a keleti nyitás romjain?

A keleti nyitásról mostanában mintha kevesebbet hallanánk, talán azért, mert a korábban nagy csinnadrattával beharangozott kormányzati stratégia mély kátyúba került. Pedig ez az a stratégia, amely felkeltette euró-atlanti szövetségeseink politikai bizalmatlanságát, miközben a despotikus irányítású államokkal összességében csökkent a kereskedelmi forgalmunk az elmúlt években. Oroszország recesszióban van, Azerbajdzsán a Valutaalap hitelére szorult, a kazah valutának az értéke megfeleződött, Szaúd-Arábiában pedig most vezették be az ottani Bokros-csomagot. Törökországban ezalatt a deviza rekordmélységbe süllyedt, hogy az ottani rendkívüli állapotról és az ezzel párosuló jogfosztottságról már ne is beszéljünk.

Azeri-magyar, két jóbarát

Igazi ékköve a keleti nyitásának Azerbajdzsán, amelyet még Orbán Viktor nevezett mintaállamnak 2014 novemberében a magyar parlament épületében, a stratégiai szerződés aláírásakor. Mint köztudott, az azeri baltás gyilkost a kormányfő személyes döntésének eredményeképpen 2012-ben hazánk kiadta Bakunak, akit ott rögtön szabadon is engedtek. Sajnos a kétoldalú gazdasági kapcsolatok Budapest és Baku között ezen megdöbbentő gesztus ellenére sem indultak virágzásnak.

A bakui magyar kereskedőház tulajdonosa ugyanis Töröcskei István lett. Az a Töröcskei, aki az általa vezetett és csődbe vitt – részben állami tulajdonú – Széchenyi Bank irányítása során olyan cégeknek adott hiteleket, melyekben szintén ő volt a vezető. A kormányzat pedig újra kiírta a bakui kereskedőház vezetésére a pályázatot és egy ismeretlen hátterű cégnek, az Ibrahim Ismailov Llc.-nek adta oda.

A Keleti Nyitás stratégia egy másik kiemelt állomásaként 2016 januárjában Orbán Viktor miniszterelnök vezetésével ötventagú üzleti delegáció érkezett háromnapos látogatásra Mongóliába. A látogatás alatt az Eximbank 25 millió dolláros hitelkeretet nyitott egy mongol biokombinát felújításához. Milyen kár, hogy idén a dollárhoz képest a mongol tugrik a világ legrosszabbul teljesítő devizája.

Pharaon, a telekszomszéd

Eközben pedig hazánkban tisztázatlan hátterű szaúdi, jordán és török milliárdosok kezdtek üzletelésbe, nem ritkán a hazai nagypolitika vezetőivel. Ami még a nemzetközi diplomáciát is megmozgatta, az Ghaith Pharaon esete, akinek kapcsán a múlt héten Eric Watnik, az Egyesült Államok budapesti nagykövetségének diplomatája elismerte, hogy csalás, zsarolás és felbujtás miatt is keresi az FBI a szaúdi származású üzletembert. Az Orbán család telekszomszédja és egyben üzleti partnerével kapcsolatban az idő előrehaladtával a megválaszolatlan kérdések csak szaporodnak.

Oknyomozó újságírók szerint Pharaon épp ugyanazon a napon járt idén nyáron a spliti kikötőben, mint Mészáros Lőrinc. Pharaonnal kapcsolatban Orbán Viktor is megszólalt a parlamentben. Sokak megdöbbenésére kijelentette, hogy "a szóban forgó úr" letelepedésének nemzetbiztonsági kockázatát megvizsgálta a magyar hatóság, és nem talált ilyet. De ha a miniszterelnök szerint a nemzetközileg körözött Pharaon nemzetbiztonsági átvilágítása rendben volt, akkor felmerül a kérdés, hogy milyen hatékony volt a több ezer offshore letelepedési kötvény vásárlók ellenőrzése?

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter mindenesetre azt mondta a Parlamentben a napokban: a nemzetbiztonsági bizottság kihelyezett ülésén a képviselők részletes tájékoztatást kaptak arról, hogy az érintett szaúdi állampolgár hogyan jutott be Magyarországra és itt milyen tevékenységet végzett. Szerinte tisztázódott, hogy a férfi törvényesen lépett be Magyarországra és itt törvényesen tartózkodott. Eközben a mai napig nem érkezett olyan információ az FBI-tól, amelyik alkalmassá tenné "az érintett személy" minden kétséget kizáró azonosítását – mondta Lázár.

Eközben kiderült az is, hogy az egyik Pharaon cégnek közös részvénytársasága van a Külgazdasági és Külügyminisztériumhoz tartozó Magyar Nemzeti Kereskedőházzal, ráadásul az állami résztulajdonú Mol is bevásárolta magát Pharaon pakisztáni olajvállalatába. Ne felejtsük, itt annak az országnak egyik oligarchájáról beszélünk, amely a WikiLeaks múlt héten kiszivárogtatott dokumentuma szerint pénzügyileg támogatja az Iszlám Államot. Summa summárum, a keleti nyitás kereskedelmi romjain a jelek szerint mintha mára már csak az oligarchák virágoznának.

Káncz Csaba jegyzete