|
| Theresa May brit miniszterelnök (Fotó: MTI/EPApool/Will Oliver) |
"Michel Barnier legyilkolta Theresa May brexites vámjavaslatait" – ezzel a főcímmel számolt be a Guardian a brit kilépési tárgyalások újabb, csütörtöki fordulójáról. A cím már jelzi, hogy Brüsszel és London álláspontja továbbra is merőben eltér, avagy – legalábbis a Downing Streetről nézve – az EU továbbra is lesöpri az asztalról London javaslatait arról, milyen kapcsolatokat tartsanak fenn egymással a Brexit után.
Mit szeretne London?
A brit kormány néhány hete tette közzé több mint százoldalas javaslatcsomagját, a Fehér könyvet. Ebben a többi közt egy szabadkereskedelmi térség és egy bizonyos szintű közös vámpolitika kialakítását javasolja az Európai Uniónak. A szabadkereskedelem az áruforgalomra terjedne csak ki, a szolgáltatásokra viszont nem, azaz a brit hazai össztermék 80 százalékát adó szolgáltatásokat tekintve a felek nem férnének a jelenlegi szinten hozzá egymás piacához.
London emellett nem alkalmazná tovább az unión belüli szabad mozgás alapelvét, azaz gyakorlatilag visszaállítaná a határellenőrzést. Ennek célja a bevándorlás kontrollálása és korlátozása. Theresa May brit miniszterelnök emellett ragaszkodik ahhoz, hogy a kilépés után is nyitott legyen a határ Észak-Írország és az Ír Köztársaság között. A 499 kilométeres határ lesz majd az Egyesült Királyság és az Európai Unió egyetlen szárazföldi vámhatára. Itt jelenleg semmiféle útlevél- és vámellenőrzés nincs.
Mi a fő probléma?
Brüsszel viszont a kezdetektől fogva azt mondja, hogy London nem tarthatja meg az EU nyújtotta előnyöket úgy, hogy közben nem vállal cserébe áldozatokat. Azaz nem tarthatja fenn az áruk szabad áramlását, miközben a személyekét korlátozza.
Kérdés az is, hogy miként lehetne az ír-északír határt a Brexit után is teljesen nyitva tartani úgy, hogy közben ne sérüljön se az EU vámuniójának integritása, se az Egyesült Királyság alkotmányos területi egysége.
London külön is tárgyal az uniós kormányfőkkel a lehetséges kompromisszumokról: Theresa May pénteken Sebastian Kurz osztrák kancellárral és Andrej Babis cseh miniszterelnökkel egyeztet majd Salzburgban, mielőtt megkezdi nyári szabadságát. A brit kormány képviselői pedig számos európai fővárosban lobbiznak azért, hogy rugalmasabbá tegyék az uniós álláspontot.
Barnier: időpocsékolás a győzködés
Az EU Brexit-ügyi főtárgyalója, Michel Barnier szerint időpocsékolás egyenként győzködni az uniós tagállamokat. „Csak az idejét pocsékolja, aki bármilyen kis különbséget szeretne találni a mandátumom és a kormányfők álláspontja között” – jelentette ki csütörtökön Brüsszelben az új brit Brexit-ügyi miniszterrel, Dominic Raabbal tartott sajtótájékoztatóján. Barnier szerint az uniós tagállamok vezetői nem megosztottak ebben a kérdésben.
Hozzátette: az EU nem fogja engedni, hogy – a közös vámpolitika részeként – Nagy-Britannia szedje be az uniós vámokat a hozzá érkező áruk után. "Az EU nem delegálja és nem is fogja delegálni az áfa- és a vámbeszedést egy nem EU-tag országnak, amely nem tartozik az uniós irányítási mechanizmus alá" - mondta az EU főtárgyalója.
Ketyeg az óra
Az álláspontok különbözősége miatt nagyon is valós annak a kockázata, hogy az Egyesült Királyság "véletlenül" megállapodás nélkül lép ki az Európai Unióból, figyelmeztetett hétfőn Berlinben Jeremy Hunt. Az új brit külügyminiszter szerint a rendezetlen kiválás "egy emberöltőre megváltoztathatja a brit közgondolkodást Európáról, és olyan szakadáshoz vezetne, amely nagyon káros lenne." Emellett egy ilyen kiválás komoly gazdasági károkkal is járna a félelmek szerint.
Az Egyesült Királyság a jelenlegi állás szerint 2019. március 29-én éjfélkor megszűnik az Európai Unió tagja lenni, akár sikerül megállapodni a kilépés feltételeiről, akár nem.
Új népszavazás?
Bár a brit kormányfő többször is kizárta egy újabb Brexit-népszavazás lehetőségét, a közbeszédben ez az igény időről időre felmerül. A napokban például John Major volt brit kormányfő nyilatkozott úgy, hogy egy második referendum morálisan igazolható lenne a Brexit-pártiak szerinte irreális kampányígéretei miatt.
Theresa May két tűz közé került: Miközben az EU-pártiak új népszavazást követelnek, addig az EU-ellenes erők keményebb fellépést sürgetnek Brüsszellel szemben. Ennek hiánya miatt július elején több miniszter is távozott a kormányból.
Újabb légtérsértések történtek Romániában.
