Egy dolog a KSH tényeken alapuló jelentése az árszínvonal változásáról, és egy másik dolog a lakosság inflációs érzete – mondta Gáspár András. Sokan kételkednek abban, hogy a hivatal a valóságot méri, és úgy látják, sokkal többet drágult az életük, mint amennyit a hivatalos számok mutatnak (a legfrissebb jelentés szerint például 3,4 százalékot éves összehasonlításban).
Ezzel együtt a lakosság körében tapasztalható inflációs várakozás most egy kissé optimistábbnak tűnik, mint amit a jelenlegi tényadatok visszaigazolnak – ez látszik legalábbis az MNB friss inflációs elemzéséből.
Magyarán többen számítanak alacsonyabb mértékű pénzromlásra, mint ami a valóságban van, a lakossági várakozások a valós inflációt most inkább alulról közelítik, illetve a korábban megszokottnál lényegesen szélesebb az inflációs várakozások sávja. Pedig a korábbi években még az is előfordult, hogy a negatív tényadat ellenére a lakosság 4 százalék körüli áremelkedést "érzett".
|
| Lakossági inflációs várakozások az MNB friss grafikonján. |
Annak, hogy sokan úgy érzik, jóval többet drágult az életük, mint ami az inflációs adatokból kitűnik, Gáspár András szerint több oka is lehet, kezdve a lélektani hatásoktól egészen a mérések eredményét egyértelműen befolyásoló módszertani eltérésekig.
Kérdés például, hogy a lakhatási költségek hogyan szerepeljenek az infláció kiszámításánál. Miközben jó ideje ingatlanpiaci árrobbanásról beszélünk, ingatlant mégsem veszünk minden hónapban - de az albérletért kifizetett egyre emelkedő összegek mégiscsak sokaknál a családi költségvetés részét képezik. Jelenleg a hazai infláció kiszámításánál a bérlési költségeket is viszonylag alacsony súllyal szerepeltetik a jelentések készítői, az pedig egyáltalán nem jelenik meg az adatokban, hogy ha valaki nagyobb lakásba szeretne költözni, annak mennyivel nagyobb most a költsége, mint akár egy évvel ezelőtt. A hazai (illetve jellemzően az európai) statisztika az úgynevezett imputált bérleti díjakat (amit fizetnünk kellene, ha nem saját lakásban laknánk) nem veszik figyelembe.
|
| Gáspár András |
A KSH „általános” inflációs mutatójánál azért is érezhet magasabb áremelkedést az egyszeri fogyasztó, mert a mindenki által napi rendszerességgel vásárolt élelmiszereknél jóval az átlagot meghaladó mértékű áremelkedést jelentett a hivatal – és erre az eredményre jut az utóbbi időkben a Privátbankár.hu immár 12. éve folytatott saját Árkosár-felmérése is. A szerkesztőség munkatársai minden hónapban végigjárják három hazai hipermarket-lánc egy-egy egységét, és megvizsgálják egy 30 termékből álló minta-élelmiszerkosár árának alakulását. Az elmúlt bő 12 évben a kosár összetétele gyakorlatilag változatlan volt, és bár nyilván nem feleltethető meg bármelyik magyar család havi nagybevásárlásának, a saját felmérések szerint mégiscsak jól leképezik az átlagot. A szerkesztőség minden hónap elején valóban az aktuális állapotokat próbálja leképezni: egy hétköznapi vásárlást szimulál, úgy, mintha csak éppen leugranánk a hipermarketbe egy nagybevásárlásra.
Az eredményeket minden hónapban a KSH inflációs adatközlése előtt egy nappal teszik közzé, és jól mutatják (sokszor pedig előre jelzik) az élelmiszerár-trendeket.
A szerkesztőség saját felmérése során igyekszik kiszűrni a bújtatott áremeléseket is – ezek azok a trükkök, amikor látszólag változatlan csomagolásba változatlan áron kevesebb árut pakol be a gyártó. Ezt az Árkosár-felmérések során mindig áremelésként rögzítik – azt figyelik, hogy mennyivel emelkedett egy egységnyi termék ára. A felmérés során az aktuális kiskereskedelmi trendeket, folyamatokat is követik – megvizsgálják például, hogy az éppen aktuális áfacsökkentéseket vajon valóban megkapták a vásárlók, vagy lenyelték azt a kereskedők. A felmérés legutóbbi, júliusi eredményeit itt találja >>
A teljes beszélgetést itt hallgathatja meg:
Közvetlenül utána ezt mondta a miniszterelnök. 
