Egy dolog a KSH tényeken alapuló jelentése az árszínvonal változásáról, és egy másik dolog a lakosság inflációs érzete – mondta Gáspár András. Sokan kételkednek abban, hogy a hivatal a valóságot méri, és úgy látják, sokkal többet drágult az életük, mint amennyit a hivatalos számok mutatnak (a legfrissebb jelentés szerint például 3,4 százalékot éves összehasonlításban).

Ezzel együtt a lakosság körében tapasztalható inflációs várakozás most egy kissé optimistábbnak tűnik, mint amit a jelenlegi tényadatok visszaigazolnak – ez látszik legalábbis az MNB friss inflációs elemzéséből.

Magyarán többen számítanak alacsonyabb mértékű pénzromlásra, mint ami a valóságban van, a lakossági várakozások a valós inflációt most inkább alulról közelítik, illetve a korábban megszokottnál lényegesen szélesebb az inflációs várakozások sávja. Pedig a korábbi években még az is előfordult, hogy a negatív tényadat ellenére a lakosság 4 százalék körüli áremelkedést "érzett".

Lakossági inflációs várakozások az MNB friss grafikonján.

Annak, hogy sokan úgy érzik, jóval többet drágult az életük, mint ami az inflációs adatokból kitűnik, Gáspár András szerint több oka is lehet, kezdve a lélektani hatásoktól egészen a mérések eredményét egyértelműen befolyásoló módszertani eltérésekig.

Kérdés például, hogy a lakhatási költségek hogyan szerepeljenek az infláció kiszámításánál. Miközben jó ideje ingatlanpiaci árrobbanásról beszélünk, ingatlant mégsem veszünk minden hónapban - de az albérletért kifizetett egyre emelkedő összegek mégiscsak sokaknál a családi költségvetés részét képezik. Jelenleg a hazai infláció kiszámításánál a bérlési költségeket is viszonylag alacsony súllyal szerepeltetik a jelentések készítői, az pedig egyáltalán nem jelenik meg az adatokban, hogy ha valaki nagyobb lakásba szeretne költözni, annak mennyivel nagyobb most a költsége, mint akár egy évvel ezelőtt. A hazai (illetve jellemzően az európai) statisztika az úgynevezett imputált bérleti díjakat (amit fizetnünk kellene, ha nem saját lakásban laknánk) nem veszik figyelembe.

Gáspár András

A KSH „általános” inflációs mutatójánál azért is érezhet magasabb áremelkedést az egyszeri fogyasztó, mert a mindenki által napi rendszerességgel vásárolt élelmiszereknél jóval az átlagot meghaladó mértékű áremelkedést jelentett a hivatal – és erre az eredményre jut az utóbbi időkben a Privátbankár.hu immár 12. éve folytatott saját Árkosár-felmérése is. A szerkesztőség munkatársai minden hónapban végigjárják három hazai hipermarket-lánc egy-egy egységét, és megvizsgálják egy 30 termékből álló minta-élelmiszerkosár árának alakulását. Az elmúlt bő 12 évben a kosár összetétele gyakorlatilag változatlan volt, és bár nyilván nem feleltethető meg bármelyik magyar család havi nagybevásárlásának, a saját felmérések szerint mégiscsak jól leképezik az átlagot. A szerkesztőség minden hónap elején valóban az aktuális állapotokat próbálja leképezni: egy hétköznapi vásárlást szimulál, úgy, mintha csak éppen leugranánk a hipermarketbe egy nagybevásárlásra.

Az eredményeket minden hónapban a KSH inflációs adatközlése előtt egy nappal teszik közzé, és jól mutatják (sokszor pedig előre jelzik) az élelmiszerár-trendeket.

A szerkesztőség saját felmérése során igyekszik kiszűrni a bújtatott áremeléseket is – ezek azok a trükkök, amikor látszólag változatlan csomagolásba változatlan áron kevesebb árut pakol be a gyártó. Ezt az Árkosár-felmérések során mindig áremelésként rögzítik – azt figyelik, hogy mennyivel emelkedett egy egységnyi termék ára. A felmérés során az aktuális kiskereskedelmi trendeket, folyamatokat is követik – megvizsgálják például, hogy az éppen aktuális áfacsökkentéseket vajon valóban megkapták a vásárlók, vagy lenyelték azt a kereskedők. A felmérés legutóbbi, júliusi eredményeit itt találja >>

A teljes beszélgetést itt hallgathatja meg: