A dél-csendes-óceáni térségben a politikai feszültség gyors növekedésének csalhatatlan jeleként az Egyesült Államok, Ausztrália és Új-Zéland évek óta növeli katonai jelenlétét. Új-Zéland védelmi minisztériuma 2021 végén bocsátotta ki hatályos doktrínáját, amely már ennek jegyében készült.
Ezzel párhuzamosan az ausztrál stratégiai agytrösztök már évek óta jeleket látnak arra vonatkozóan, hogy Peking a Dél-kínai-tengerhez hasonlóan akarja militarizálni a térséget a maga jelentős nyersanyagkincseivel, számtalan lakatlan korallzátonyával (amelyek tengeri kábelek közelében fekszenek) és tengerészeti ellenőrző pontjaival (chokepoints).
Kína agresszív fellépése az Indo-csendes-óceáni térségben felértékeli Ausztrália geopolitikai jelentőséget. Hirtelen az álmos, elfeledett ország stratégiailag fontos pozícióba került.
Ezt világossá teszi az USA, az Egyesült Királyság és Ausztrália között 2021-ben megkötött AUKUS védelmi megállapodás is, amely egyebek mellett leszögezi, hogy Ausztrália nukleáris tengeralattjárókat kaphat partnereinktől.
Háborút vizionál a kontinensnyi szigetország
Az ausztrál sajtó akkor ünnepelt, szerintük az ország többé nem lesz „középrendű hatalom”. Ahogy a Sydney Morning Herald egyik kommentátora fogalmazott: csak olyan országok hajtanak végre ilyen felvásárlást, amelyek „hatalmat vetítenek ki” messze „a partjaikon túlra”.
Ugyanez a kommentátor megjegyezte: „A nukleáris meghajtású tengeralattjárók lehetővé teszik az Ausztrál Haditengerészet számára, hogy elérje a Dél-kínai-tengert és a Kelet-kínai-tengert. És miért akarnánk ezt megtenni?
Albanese miniszterelnök ezt nem mondja ki egyértelműen, de az alapvető ok az, hogy fontos szerepet játszhatnak egy lehetséges háborúban Ausztrália legnagyobb kereskedelmi partnerével, Kínával.”
Ennek a stratégiának a következményeit akkor a Sydney Morning Herald és az Age, Ausztrália két legnagyobb lapjában megjelent „Vörös riasztás” nevű sorozat tette nyilvánvalóvá. Eszerint Ausztráliának pár éven belül fel kell készülnie a Kína elleni háborúra. Szükség van nukleáris fegyverek állomásoztatására Észak-Ausztráliában, és felkészülni a tömeges katonai besorozásra, valamint az egész ország háborús alapokra helyezésére.
Ausztrália geopolitikai helyzete
Ausztrália földrajzi helyzete rendkívül előnyös a szövetség számára, amely Kína ellensúlyát kívánja képezni az Indo-csendes-óceáni térségben. Ez utóbbi azonban azt is jelenti, hogy az ország egyre inkább kibertámadások, szabotázs és kémkedés célpontjává válik.
A fenyegetés "mélyebb és szélesebb körű", mint gondolnánk – mondta egy hete Mike Burgess, az ausztrál elhárítás (ASIO) vezetője éves fenyegetésértékelésében. Burgess arról számolt be, hogy még egy korábbi, meg nem nevezett ausztrál politikust is beszerveztek, aki "elárulta hazáját, pártját és korábbi kollégáit".
Az "A-Team" támadása
Úgy tűnik, hogy a tevékenység nagy része mögött egy kémhálózat áll, amelyet Burgess "A-Team"-nek nevezett el, ahol az "A" Ausztrália rövidítése. Burgess szerint az ausztrál titkosszolgálat tavaly szerzett tudomást a hálózatról. Burgess nem árulta el, hogy a kémek melyik országot szolgálják. A hálózat nevét azonban nyilvánosságra hozták, hogy az "A-Team" tudja: lelepleződött.
Ez a megközelítés meglepő lehet, de Ausztráliára éppenséggel jellemző. Tavaly vált ismertté, hogy egy orosz kémhálózatot meglehetősen látványosan úgy kényszerítettek ki az országból, hogy nem hosszabbították meg a vízumokat, vagy teljesen törölték azokat. Mint a korábbi esetekben, most sem történt büntetőjogi felelősségre vonás.
Orosz és kínai játékosok
Különösen nagy az érdeklődés az AUKUS-egyezménnyel kapcsolatos információk iránt. A kiberbiztonságért felelős hatóság "Kiberfenyegetettségi jelentése" már novemberben megállapította, hogy az AUKUS-paktum miatt Ausztrália az állami szereplők célpontjává vált. Burgess szerint az "A-Team" különösen a tengeralattjáró-technológia és a nyugati együttműködő partnerek által használt rakétarendszerek iránt érdeklődött.
Időközben azonban nemcsak a kémkedés, hanem a szabotázs és mindenekelőtt a nagyszabású kibertámadások száma is jelentősen megnőtt.
Megugrott például a szövetségi hatóságokat vagy kritikus infrastruktúrákat megbénító súlyos támadások száma. Az érintettek között volt az Optus távközlési szolgáltató, a Medibank egészségbiztosító és az ausztrál áruforgalom 40 százalékát lebonyolító DP World Australia kikötőüzemeltető is.
Burgess legutóbbi elemzésében nem nevezett meg országokat, de a kiberbűnözésről szóló jelentés egyértelműen Oroszország és Kína irányába mutat. A szakértők "oroszul beszélő, kelet-európai" bűnözőket neveztek meg számos hackertámadás mögött álló bűnösként. Az akkori jelentés azonban Kínát nevezi meg fő bűnösként.
Nagy a zaj az AI körül, de hova érdemes a pénzünket rakni?
