5p
Miért nem mennek inkább a gazdag Perzsa öböl-menti országokba a szíriaiak? – ez igen gyakori kérdése olvasóinknak. Ön el tudna képzelni egy olyan Magyarországot, ahol tízmillió magyar és tizenkétmillió külföldi él? Mert van, ahol hasonló a helyzet.

Olvasóink gyakran hozzászólnak cikkeinkhez, főleg Facebook-oldalunkon, máskor a cikkeink mellett (minden cikkünk felett található egy kis fül felül a hozzászólásokhoz). Az utóbbi időben a menekültkérdés kapcsán sokszor felvetették: Miért is nem mennek az alapvetően muzulmán menekültek a – sokszor igen gazdag – muzulmán országokba, például Szaúd-Arábiába, Katarba, az Emírségekbe?

Nos, az egyik ok, hogy amint korábban írtuk, „ezeket a helyeket már régen elözönlötték a migránsok”. Az Egyesült Arab Emírségekben, Katarban vagy Kuvaitban már régen több mint a lakosság fele külföldi, főleg más arab országokból származó személy, vendégmunkás. Hogy ebből mennyi menekült, mennyi bevándorló, hogy nevezzük őket, ez egyéni megítélés kérdése.

12 millió külföldi Magyarországon?

Hogy az arányokat érzékeltessük, képzeljünk el egy olyan Magyarországot, ahol tízmillió magyarra jut például 12 millió külföldi (55 százalék). A valóságban Magyarország lakosságának mindegy 4 százaléka, olyan négyszázezer ember külföldi, ennek is nagyjából a fele határainkon túli magyar, aki még nem szerzett magyar állampolgárságot.

Mondhatjuk, hogy a gazdag olajkirályságokban senki nem dolgozik, és önzőek, nem akarnak több embert – de van itt még azért más is. A szíriai polgárháborút úgy is nevezhetjük, hogy „proxy war” – azaz olyan háború, ahol helyettesítőkkel, távolról irányított bábukkal vívják háborúikat a nagyhatalmak. Mint például a koreai vagy vietnami háborúk, ahol főleg az ázsiai emberek ölték egymást halomra, de lényegében az USA és a Szovjetunió (illetve Kína) között folyt a harc.

Az állatorvos és az ő lova

Szíria olyan, mint egy állatorvosi ló: az orosz, az amerikai, az iráni, a török, a szunnita, a síita érdekek ütköznek, és akkor még csak egy részét soroltuk fel. Ezért sajnos az sem valószínű, hogy egyhamar véget érjen, és nagyon könnyen lehetséges, hogy még további milliók fognak miatta elvándorolni. Sajnos ez talán az egyetlen dolog, amiben szinte mindenki egyetért.

És itt érkezünk el a következő magyarázathoz, ami a menekültkérdést illeti. Katar is, Szaúd-Arábia is, valószínűleg Irán is óriási összegeket költ arra, hogy a neki tetsző erők nyerjenek Szíriában. Oroszország szerepéről a napokban sok hír érkezett, és nyílt titok, hogy az USA is támogatja a felkelők egy részét.

Na most, ha X ország, mondjuk Katar, Emírség, Arábia támogatja Szíria egyik harcoló alakulatát, akkor jó lenne neki onnét menekülteket befogadnia? Aligha, valószínűleg maga is hadszíntérré válna. Valószínűleg tágra nyitná a kaput a terroristák előtt.

Kevesebb pénz, több menekült

Ezek az öbölmenti gazdag országok állítólag azt az utat választották, hogy távolról, pénzzel támogatják a menekülteket, fizetnek például a menekülttáborok fenntartásáért. Bár állítólag ezek a kifizetések újabban akadoznak, az ENSZ menekültügyi szervezete szerint a felajánlott pénzeknek csak egy kis része folyt be. (Ennek is szerepe lehet abban, hogy a menekülttáborokban élők helyzete romlik, és egyre többen indulnak neki az Európába vezető útnak.)

Vallás vagy klíma?

Mi ez a háború? Sokan azt tartják, hogy a vallásról van szó, a fő probléma a szunniták (Szaúd-Arábia, Egyiptom, Észak-Afrika zöme, Irak egy része, Szíria egy része) és a síiták (főleg Irán, és sok országban a kisebbség) sok évszázados ellentéte. A legtöbb országban, ha csak kis létszámban is, mindkét irányzat jelen van, Szíria pedig különösen megosztott (még keresztények is élnek ott).

Az összeesküvéselmélet-hívők szerint pedig egyenesen Európa iszlamizálása a cél. Mások úgy vélik, hogy valójában a klímaváltozásról van szó – legalábbis több éves szárazság után a parasztok tüntetése, majd a közéjük lövető kegyetlen diktátor indította ugyanis el a polgárháborút. Valószínűnek tartjuk, hogy mindezen okok együtt vannak jelen.

Európa első világháborúja

Összességében nagyon úgy tűnik, a gazdag arab országok valóban túl kevés részt vállalnak a konfliktusból – bár, valljuk be, más konfliktusokban sem a legbőkezűbb vagy leghumánusabb országok között szokták őket emlegetni. Ezt nem a Privátbankár találta ki, a menekültekkel szemben nyilván pozitív hozzáállású szervezetek, valamint az amerikai Washington Post vagy a brit BBC is hasonlóan vélekednek.

Síiták és szunniták ölik egymást, évtizedek óta, egy vallási eltérés miatt. Lehet, hogy a történelem megismétli önmagát? Emlékeznek arra, amikor milliók haltak meg azért, mert a kereszténység különböző ágazatai csaptak össze? Lehet, hogy a muzulmánok bizonyos szempontból csak le vannak kicsit maradva? Olvassa el keretes írásunkat a Harmincéves háborúról. Sokban hasonlít a jelenlegi helyzetre.

Katolikusok, reformátusok, és rengeteg halott

„A harmincéves háború II. Mátyás, II. Ferdinánd és III. Ferdinánd uralkodása alatt (1618–1648) a Habsburgok összes koronatartományára és Közép-Európa jelentős részére kiterjedő háborúk sorozata volt. A 17. század világháborújának is emlegetik, egyike volt a legpusztítóbb konfliktusoknak, Európa minden hatalmát érintette. Becslések szerint a háború folyamán 8–11 millió ember vesztette életét. Ennél nagyobb pusztítást később csak a napóleoni háborúk, még később az első és második világháború okozott a kontinensen.”

„Bár az összecsapásokat sokan vallásháborúként, a katolikusok és protestánsok ellentéteként határoztak meg, a háború fő törésvonalai a Német-római Birodalmon belül a megerősödésre törekvő császári hatalom és az abszolutizmussal szembeszálló választófejedelmek között húzódtak, míg az európai hegemóniáért a Habsburgok és a Bourbon-dinasztia vetélkedtek.” (…) „A háború jelentős anyagi pusztulással és demográfiai veszteségekkel járt, egyes német területek (Brandenburg, Pomeránia, Württemberg) 60–70 %-a elnéptelenedett.” (Wikipedia)

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Putyin kinyitotta a kiskaput
Privátbankár.hu | 2024. március 29. 11:33
Oroszország lehetetlenné tette annak az ellenőrző testületnek a működését, amely rajta tartotta a szemét Észak-Koreán. Phenjan így nagyobb esélyt kapott sötét húzásai lebonyolítására.
Makro / Külgazdaság Mégis, mi van most a forinttal?
Privátbankár.hu | 2024. március 29. 10:40
Erősödést ért el a forint a hétfőhöz képest, de azért még van mit ledolgozni. 
Makro / Külgazdaság Németország viheti rosszba a magyar gazdaságot, kritikát kapott a kormány
Privátbankár.hu | 2024. március 29. 09:29
Utólag úgy látszik, nem volt okos döntés az elmúlt másfél évtizedben az Orbán-kormányok részéről, hogy teljesen kiszolgálták a Magyarországon megtelepedett német autógyártókat.
Makro / Külgazdaság Magyarország kétségbeejtő helyzetbe kerülhet hamarosan az orosz energiafüggősége miatt?
Privátbankár.hu | 2024. március 29. 08:09
Az év második felében keményebbé válhat az Oroszországgal szembeni uniós szankciópolitika, mivel akkor már csak Magyarország lesz kiszolgáltatott az orosz energiahordozóknak  – véli Peter Zeihan amerikai geostratégiai szakértő.
Makro / Külgazdaság Jön az uniós pénz, több mint 155 milliárdra pályázhatnak a hazai kis cégek
Privátbankár.hu | 2024. március 28. 16:46
Megjelent és április végétől rendelkezésre áll a hazai mikro- és kkv-k részére az európai uniós forrású KKV Technológia Plusz Hitelprogram, amely nulla százalékos kamat mellett kínál kedvező finanszírozást új fejlesztésekre és értéknövelő beruházásokra – közölte a Magyar Fejlesztési Bank (MFB).
Makro / Külgazdaság Lenyűgöző videó került elő Varga Judit, Rogán Antal és Gulyás Gergely közös múltjából
Privátbankár.hu | 2024. március 28. 12:48
Magyar Péter vádjainak fényében a szereplők minden egyes arcrándulása egészen új értelmezést nyer.
Makro / Külgazdaság Valamit már mondott az ügyészségnek Varga Judit - kihallgatták a hangfelvétel ügyében
Privátbankár.hu | 2024. március 28. 10:56
Elárulta az ügyészség, hogy berendelték a volt igazságügyminisztert a Magyar Péter vádjai kapcsán indult eljárás során.
Makro / Külgazdaság Hszi Csin-ping nem hagyja magát
Privátbankár.hu | 2024. március 28. 09:06
És a kínai fejlődést sem engedi megállítani. Erről is beszélt a kínai vezető a holland miniszterelnökkel történt találkozója után.
Makro / Külgazdaság Végre egy jó hírt is kapott Orbán Viktor, itt vannak a friss adatok
Privátbankár.hu | 2024. március 28. 08:30
A bruttó átlagbér már 600 ezer forint felett jár, 14,6 százalékos növekedéssel.
Makro / Külgazdaság Kitalálja, milyen nevek nem hangzottak el Varga Judit közel kétórás interjújában?
Privátbankár.hu | 2024. március 28. 07:16
Sokat beszélt, de a lényegről kevesett mondott a volt miniszter.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG