5p
Miért nem mennek inkább a gazdag Perzsa öböl-menti országokba a szíriaiak? – ez igen gyakori kérdése olvasóinknak. Ön el tudna képzelni egy olyan Magyarországot, ahol tízmillió magyar és tizenkétmillió külföldi él? Mert van, ahol hasonló a helyzet.

Olvasóink gyakran hozzászólnak cikkeinkhez, főleg Facebook-oldalunkon, máskor a cikkeink mellett (minden cikkünk felett található egy kis fül felül a hozzászólásokhoz). Az utóbbi időben a menekültkérdés kapcsán sokszor felvetették: Miért is nem mennek az alapvetően muzulmán menekültek a – sokszor igen gazdag – muzulmán országokba, például Szaúd-Arábiába, Katarba, az Emírségekbe?

Nos, az egyik ok, hogy amint korábban írtuk, „ezeket a helyeket már régen elözönlötték a migránsok”. Az Egyesült Arab Emírségekben, Katarban vagy Kuvaitban már régen több mint a lakosság fele külföldi, főleg más arab országokból származó személy, vendégmunkás. Hogy ebből mennyi menekült, mennyi bevándorló, hogy nevezzük őket, ez egyéni megítélés kérdése.

12 millió külföldi Magyarországon?

Hogy az arányokat érzékeltessük, képzeljünk el egy olyan Magyarországot, ahol tízmillió magyarra jut például 12 millió külföldi (55 százalék). A valóságban Magyarország lakosságának mindegy 4 százaléka, olyan négyszázezer ember külföldi, ennek is nagyjából a fele határainkon túli magyar, aki még nem szerzett magyar állampolgárságot.

Mondhatjuk, hogy a gazdag olajkirályságokban senki nem dolgozik, és önzőek, nem akarnak több embert – de van itt még azért más is. A szíriai polgárháborút úgy is nevezhetjük, hogy „proxy war” – azaz olyan háború, ahol helyettesítőkkel, távolról irányított bábukkal vívják háborúikat a nagyhatalmak. Mint például a koreai vagy vietnami háborúk, ahol főleg az ázsiai emberek ölték egymást halomra, de lényegében az USA és a Szovjetunió (illetve Kína) között folyt a harc.

Az állatorvos és az ő lova

Szíria olyan, mint egy állatorvosi ló: az orosz, az amerikai, az iráni, a török, a szunnita, a síita érdekek ütköznek, és akkor még csak egy részét soroltuk fel. Ezért sajnos az sem valószínű, hogy egyhamar véget érjen, és nagyon könnyen lehetséges, hogy még további milliók fognak miatta elvándorolni. Sajnos ez talán az egyetlen dolog, amiben szinte mindenki egyetért.

És itt érkezünk el a következő magyarázathoz, ami a menekültkérdést illeti. Katar is, Szaúd-Arábia is, valószínűleg Irán is óriási összegeket költ arra, hogy a neki tetsző erők nyerjenek Szíriában. Oroszország szerepéről a napokban sok hír érkezett, és nyílt titok, hogy az USA is támogatja a felkelők egy részét.

Na most, ha X ország, mondjuk Katar, Emírség, Arábia támogatja Szíria egyik harcoló alakulatát, akkor jó lenne neki onnét menekülteket befogadnia? Aligha, valószínűleg maga is hadszíntérré válna. Valószínűleg tágra nyitná a kaput a terroristák előtt.

Kevesebb pénz, több menekült

Ezek az öbölmenti gazdag országok állítólag azt az utat választották, hogy távolról, pénzzel támogatják a menekülteket, fizetnek például a menekülttáborok fenntartásáért. Bár állítólag ezek a kifizetések újabban akadoznak, az ENSZ menekültügyi szervezete szerint a felajánlott pénzeknek csak egy kis része folyt be. (Ennek is szerepe lehet abban, hogy a menekülttáborokban élők helyzete romlik, és egyre többen indulnak neki az Európába vezető útnak.)

Vallás vagy klíma?

Mi ez a háború? Sokan azt tartják, hogy a vallásról van szó, a fő probléma a szunniták (Szaúd-Arábia, Egyiptom, Észak-Afrika zöme, Irak egy része, Szíria egy része) és a síiták (főleg Irán, és sok országban a kisebbség) sok évszázados ellentéte. A legtöbb országban, ha csak kis létszámban is, mindkét irányzat jelen van, Szíria pedig különösen megosztott (még keresztények is élnek ott).

Az összeesküvéselmélet-hívők szerint pedig egyenesen Európa iszlamizálása a cél. Mások úgy vélik, hogy valójában a klímaváltozásról van szó – legalábbis több éves szárazság után a parasztok tüntetése, majd a közéjük lövető kegyetlen diktátor indította ugyanis el a polgárháborút. Valószínűnek tartjuk, hogy mindezen okok együtt vannak jelen.

Európa első világháborúja

Összességében nagyon úgy tűnik, a gazdag arab országok valóban túl kevés részt vállalnak a konfliktusból – bár, valljuk be, más konfliktusokban sem a legbőkezűbb vagy leghumánusabb országok között szokták őket emlegetni. Ezt nem a Privátbankár találta ki, a menekültekkel szemben nyilván pozitív hozzáállású szervezetek, valamint az amerikai Washington Post vagy a brit BBC is hasonlóan vélekednek.

Síiták és szunniták ölik egymást, évtizedek óta, egy vallási eltérés miatt. Lehet, hogy a történelem megismétli önmagát? Emlékeznek arra, amikor milliók haltak meg azért, mert a kereszténység különböző ágazatai csaptak össze? Lehet, hogy a muzulmánok bizonyos szempontból csak le vannak kicsit maradva? Olvassa el keretes írásunkat a Harmincéves háborúról. Sokban hasonlít a jelenlegi helyzetre.

Katolikusok, reformátusok, és rengeteg halott

„A harmincéves háború II. Mátyás, II. Ferdinánd és III. Ferdinánd uralkodása alatt (1618–1648) a Habsburgok összes koronatartományára és Közép-Európa jelentős részére kiterjedő háborúk sorozata volt. A 17. század világháborújának is emlegetik, egyike volt a legpusztítóbb konfliktusoknak, Európa minden hatalmát érintette. Becslések szerint a háború folyamán 8–11 millió ember vesztette életét. Ennél nagyobb pusztítást később csak a napóleoni háborúk, még később az első és második világháború okozott a kontinensen.”

„Bár az összecsapásokat sokan vallásháborúként, a katolikusok és protestánsok ellentéteként határoztak meg, a háború fő törésvonalai a Német-római Birodalmon belül a megerősödésre törekvő császári hatalom és az abszolutizmussal szembeszálló választófejedelmek között húzódtak, míg az európai hegemóniáért a Habsburgok és a Bourbon-dinasztia vetélkedtek.” (…) „A háború jelentős anyagi pusztulással és demográfiai veszteségekkel járt, egyes német területek (Brandenburg, Pomeránia, Württemberg) 60–70 %-a elnéptelenedett.” (Wikipedia)

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Kemény lépésre készül a Tisza: befagyasztanák a polgármesterek fizetését
Privátbankár.hu | 2026. június 19. 17:32
Benyújtottak egy javaslatot, a főpolgármester is érintett lehet.
Makro / Külgazdaság Sulyok Tamás aláírta: Orbán Viktor soha többet nem töltheti be ezt a tisztséget
Privátbankár.hu | 2026. június 19. 14:15
Sulyok Tamás köztársasági elnök aláírta az alaptörvény tizenhatodik módosítását és elrendelte a Magyar Közlönyben való kihirdetését – közölték az államfő Facebook-oldalán pénteken. Az aláírt módosítókat tartalmazó Magyar Közlöny nem sokkal péntek délután kettő óra előtt meg is jelent.
Makro / Külgazdaság Elképesztő áresés jön a benzinkutakon
Privátbankár.hu | 2026. június 19. 12:24
Szombaton folytatódik a csökkenő tendencia a hazai benzinkutakon.
Makro / Külgazdaság Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás: éleződik a piaci verseny
Privátbankár.hu | 2026. június 19. 09:58
Az idei I. negyedév végén átlagosan 55 407 forintot fizettek a normál használatú egyedi személyautók üzembentartói.
Makro / Külgazdaság Eurostat: Ismét Magyarország az Európai Unió legszegényebb országa
Privátbankár.hu | 2026. június 18. 17:40
Frissültek a tényleges egyéni fogyasztásra vonatkozó adatok: a tavalyi számok alapján még Lettország előtt állt Magyarország, a friss adatok szerint már nem. A két tagállam holtversenyben osztozik a sereghajtó pozíción. 
Makro / Külgazdaság Erről tárgyalt az Európai Parlament elnökével Magyar Péter
Privátbankár.hu | 2026. június 18. 14:25
A Magyarországgal szembeni, 7-es cikkely szerinti eljárást belátható időn belül lezárhatják.
Makro / Külgazdaság Újabb fontos döntéseket hozott a kormány – itt vannak a bejelentések
Privátbankár.hu | 2026. június 18. 14:04
Csütörtökön 11 órától tartották a kormányszóvivői sajtótájékoztatót, amelyen ismét kormánydöntésekről, valamint az uniós pénzek hazahozatalának állásáról is szó esett.
Makro / Külgazdaság Kulcsfontottságú rendeletet adott ki a kormány az uniós forrásokról
Privátbankár.hu | 2026. június 18. 13:50
A Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközből (RRF) 3680 milliárd forint jut Magyarországnak. Ennek a felhasználásáról hónapokon belül dönteni kellene, de a kormány talált módot arra, hogy ne kelljen kapkodni.
Makro / Külgazdaság Energianagyhatalom lehet Magyarország, ezt kell hozzá tenni
Privátbankár.hu | 2026. június 18. 13:30
Magyarország hosszabb távon a közép-európai energiakereskedelem meghatározó szereplőjévé válhat, ha a tárolási és hálózati infrastruktúra fejlesztése lépést tart a termelés bővülésével – írta a GKI Gazdaságkutató Zrt. legújabb elemzésében.
Makro / Külgazdaság Fellélegzett az olajpiac, de ekkor nyugodhat meg igazán
Privátbankár.hu | 2026. június 18. 13:10
Az Arab-öböl menti államok olajtermelése valószínűleg októberre helyreáll, de a Hormuzi-szoroson áthaladó szállítmányok mennyisége így sem haladja meg a háború előtti szint 70 százalékát – vélik az amerikai Goldman Sachs bank szakértői, akiket a Bloomberg idézett csütörtökön.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG