Miért omlottak össze az osztrák-török politikai kapcsolatok?

Heves indulatok és masszívan jobbra tolódó kormányzat jellemzi Ausztriát másfél hónappal a megismételt elnökválasztás előtt. Az egy hónappal ezelőtt lezajlott török (ön)puccs és az azt követő tisztogatási hullám a igazságszolgáltatásban, oktatásban és médiában heves kirohanásokat eredményezett a bécsi kormány részéről, amelynek eredményeképpen mélypontra zuhantak a kétoldalú politikai kapcsolatok. Sebastian Kurz külügyminiszter szerint az Európai Uniónak le kell állítania Törökország csatlakozási folyamatát, s azt Ausztria kész megvétózni is.

NEIN a török EU-tagságra!

„A március 17-én megkötött menekültügyi alku értelmében Brüsszel Ankarának delegálta a menekültáradat megfékezésének feladatát, míg cserébe pénzügyi segítséget, vízumliberalizációt és az EU-csatlakozási tárgyalások újabb fejezeteinek megnyitását helyezte kilátásba. Törökország azonban nem teljesíti a vízummentesség feltételeit, és nem adottak a csatlakozási tárgyalásokhoz szükséges feltételek sem” – fejtette ki Kurz.

Sebastian Kurz osztrák külügyminiszter Budapesten 2016. június 23-án. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

A minap a radikális rasszizmus fővárosának nevezte Ausztriát Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter, miután Christian Kern osztrák kancellár puszta fikcióként állította be Törökország EU-csatlakozását. Kern abból indul ki, hogy Törökországnak is érdeke az unióval kötött menekültügyi megállapodás, máskülönben megkérdőjeleződne a teljes együttműködés. Az osztrák kormányfő szerint Ankarával a gazdasági, biztonsági és menekültügyi politikát érintő „reális” együttműködésre van szükség.

A bécsi kormány nemzetközi támogatást is keres, hogy a szeptember 17-i pozsonyi Európai Csúcson felvezesse radikálisan Ankara-ellenes álláspontját. Eddig csupán Dánia jelezte együttműködési szándékát, míg a berlini koalíció szociáldemokrata külügyminisztere a dialógus fenntartása mellett érvel. Az osztrák lakosság viszont teljes vállszélességgel kiáll a kemény kurzus mellett.

Káncz Csaba

Diplomáciai viharok Bécs és Ankara között

A megkérdezettek 87 százaléka szerint meg kell szakítani az EU-s csatlakozási tárgyalásokat Ankarával – ugyanez az adat a németeknél 66 százalék –, míg csupán 6 százalék támogatja annak folytatását. Az osztrák polgárok döbbenettel figyelték, hogy egy nappal a török puccs után Erdogan felheccelt hívei Bécsben feldúltak egy kurdok által használt bárt, miközben az »Allah akbar«-t skandálták. Ez olyan szinten váltott ki törökellenes érzelmeket a sógoroknál, hogy Kurz külügyminiszter az aktivisták kiutasítását is kilátásba helyezte. Július 21-én pedig bekérették a Bécsbe rendelt török nagykövetet, hogy magyarázza el a kapcsolatot Ankara és Erdogan híveinek bécsi lázongásai között.

Az osztrák szociáldemokrata (SPÖ) – mérsékelten konzervatív (ÖVP) összeállítású koalíciós kormány a heves Erdogan-ellenes kirohanásaival egyben elszívja a levegőt a populista jobboldali FPÖ-től. A bulvársajtó eközben éljenzi a kormányt a kemény kiállásáért. De hogy ez a kurzus a koalíció pártjai számára kifizetődnek-e, még kérdéses. Mert noha Kurz és Kern népszerűségi indexei az egekbe szöktek, a pártok versenyében továbbra is messze a populista FPÖ vezet.

Felértékelődött az ausztrál migráns-modell

Kurz külügyminiszterről még itt érdemes kiemelni, hogy a migráns-válsággal kapcsolatban ő javasolta az EU számára júniusban az ausztrál modell bevezetését. E szerint a csónakon érkező menekülteket a tengeren meg kell állítani és egyes kijelölt szigetekre szállítani. Ez teljesen összevág a német AfD párt új javaslatával, amely szerint a Németországba tartó migránsokat és az elutasított menedékkérőket két, Európán kívüli szigeten kellene elhelyezni - az egyedül utazó férfiakat külön a nőktől, gyermekektől és családoktól, hogy ne molesztálhassák utóbbiakat. A szövetségi migrációs hivatalt pedig visszavándoroltatási ügynökséggé kellene átalakítani a harmadik legerősebb német párt szerint.

A Frontex múlt pénteki adatai szerint júliusban több, mint 25 ezer migráns érkezett Olaszországba, 12 százalékkal többen, mint egy évvel ezelőtt ugyanebben az időszakban. A Földközi-tengeren át érkezők többsége nigériai és eritreai volt. A Frontex közleménye kiemeli, hogy az EU-Törökország egyezmény és a volt Jugoszláv tagállamok szigorú határőrizete miatt a balkáni útvonalon radikálisan visszaesett a migránsok áradata.

Káncz Csaba jegyzete