11p

Ugyan egy ideje már terítéken volt, hogy a kormány szeretne módosítani a katán, ám a társadalmi egyeztetés nélkül, rohamtempóban áttolt törvény mégis valahol érthetetlennek tűnik. Főleg annak fényében, hogy összesen 460 ezer egyéni vállalkozó és társas vállalkozás választotta korábban ezt az adózási formát. Miközben az érintettek többsége rosszabbul jár, ami társadalmi elégedetlenséget szülhet, felmerül: mit nyerhet mindezzel a kormány?

Keveset fizettek a katások

Az elmúlt években többször felmerült, hogy rendkívül örvendetes az a tény, hogy a kata révén érezhetően fehéredett a gazdaság, lévén egy kedvező, viszonylag alacsony fix érték mellett bárki legalizálni tudta a tevékenységét. A havi 50 ezer forintos befizetés ugyanis sok terhet kiváltott, ezeket:

  • a vállalkozói személyi jövedelemadót;
  • a vállalkozói osztalékalap utáni adót;
  • a társasági adót;
  • a személyi jövedelemadót (SZJA);
  • az egészségügyi hozzájárulást;
  • a szociális hozzájárulási adót;
  • a szakképzési hozzájárulást.

Amennyiben valaki szellemi vagy olyan más tevékenységet, szolgáltatást folytatott, aminek relatív kicsi a költséghányada, akkor a kata egyértelműen kedvező adózási forma volt számára. Ha valaki az mfor.hu kisvállalkozói kalkulátorában elkezd számolgatni, akkor az eddigi 12 millió forintos értékhatárig ez minden másnál kedvezőbb volt. A dolog mögött nincs nagy titok, csupán annyi, hogy a fent felsorolt egyes tételek (a minimálbér felett) összességében mindig magasabb összeget adnak ki, mint a kata esetében fizetendő 50 ezer forint volt. Sőt, ezek az összegek még a választható magasabb, 75 ezer forintos összeget is meghaladják.

A másik oldalon ez azt jelenti persze, hogy az érintettek egy minimálbért keresőnél is sokkal alacsonyabb nyugdíjbefizetést teljesítenek. Más kérdés, hogy ezt az aktív korszakot befejezve így is számolják el az érintetteknek. A havi 50 ezer forint fizetése esetén a bruttó beszámított jövedelem csupán 98 100 forint, és a 75 ezer forintos adót választóknak is meglehetősen szerény, nagyjából a tavaly minimálbérnek megfelelő beszámítást jelent, 164 ezer forint bruttó összeget.

Logikus lépés lett volna orvosolni azt, hogy a katások túl keveset fizetnek, és akár egy nagyobb emeléssel valorizálni, hiszen az adó mértékét 2013-ban állapították meg, és azóta ez valóban nem változott. Miután a kedden délután elfogadott törvényszövegben az érték változatlanul 50 ezer forint, feltételezhetjük, hogy a törvényalkotónak egyáltalán nem az volt a szándéka, hogy ezt a méltán népszerű adónemet sokak számára reális alternatívaként megtartsák.

Kezdődhet az okoskodás és a számlagyűjtögetés? Fotó: Depositphotos
Kezdődhet az okoskodás és a számlagyűjtögetés? Fotó: Depositphotos

Két hónapja még büszke volt rá a kormányzat

A kata adózási formát választók többségében aligha mérlegelték az időskori ellátás problémáját, ők szinte egyöntetűen csak azt nézték, hogy a nap végén mi marad meg nekik. Ebből a szempontból pedig nyerő volt ez a forma, nem véletlen, hogy néhány hónappal ezelőtt, május közepén a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára még a kata sikerével büszkélkedett.

Izer Norbert közölte: jelenleg 460 ezer katást tart nyilván az adóhivatal, ebből 426 ezer egyéni vállalkozó. Több mint 150 ezer katás, azok, akik a koronavírus-válság által leginkább sújtott ágazatokban tevékenykedtek, a járvány kitörését követően speciális segítséget is kaptak, hiszen tavaly négy hónapig mentesültek a kata megfizetésének kötelezettsége alól - idézte fel akkor az államtitkár.

A fentiek és annak fényében, hogy a múlt pénteken Varga Judit igazságügyi miniszter még azt közölte, hogy az Európai Bizottsággal való egyeztetések során a kormány vállalta, hogy a fontos jogszabályok előtt társadalmi egyeztetést folytatnak, az adózási forma módosításával sokszázezer embertől vesznek el érezhető összegeket havonta. Akiknek egy jelentős része, mint arról a kormánynak a fentiek szerint pontos képe van, megszenvedte az előző két év járványhelyzetét és most a kvázi adóemeléssel újra romlik majd a helyzete. Nehéz elképzelni olyan szituációt, hogy miközben erről tud a kormány, mégis megfeledkezik a dologról. Méltán feltételezhetjük tehát, hogy tudatosan vállalják a konfrontációt. A kérdés, hogy miért éri meg ebbe belemenni.

Könnyen átverhetőnek gondolják

Amikor az elmúlt 12 évben Orbán Viktorék a szavazópolgárok számára közvetlenül okoztak érdeksérelmet, nagyon figyeltek arra, hogy egyszerre ne nagy tömegre „lőjenek”, hanem megosztották, leszalámizták az adott csoportokat és így kisebb ellenállásba ütköztek. Most azonban erre sem vették a fáradságot, ami több dologra is utalhat. Az egyik, hogy a hazai ellenzék a 2022-es választásokon lenullázta magát, így a kormány valószínűleg arra számít, ha a tiltakozás hullámára fel is tudnak ülni, nem valószínű, hogy kormányt megdöntő erővé tudnak válni.

Arról nem is beszélve, hogy a magyar társadalmi szolidaritás finoman szólva sem erős. Így az érintettek mellett valószínűleg nem fognak más olyan csoportok fellépni, amelyek az elmúlt években sérelmeket szenvedtek el, arról nem is beszélve, hogy a kormány azzal számolhat, hogy nagyobb országos tiltakozás aligha lesz a mostani szabályváltoztatás miatt. Azt nem tudni, hogy a kormány „fájdalomküszöbe” hol húzódik meg, de kedden délelőtt egyes becslések szerint csak a Margit hidat lezáró ételfutárok ezres nagyságrendben tiltakoztak az intézkedés ellen.

Nagyon kell a pénz

Orbán Viktorék az idei választások előtt mindent egy lapra tettek fel, amikor megvettek sokszázezer szavazópolgárt. Ezúttal viszont nagy volt a merítés, ami ráadásul sokba is került. Nem volt ugyanis elég egy zacskó krumpli vagy egy pörkölt a voksokért cserébe, hiszen az szja visszatérítésnél egy-egy szavazatért kvázi milliós összeget perkált le, no nem a Fidesz vagy a miniszterelnök, hanem a költségvetésen keresztül a magyar társadalom.

Ez pedig reménytelenül kiürítette a kasszát, az egyébként is megbillent egyensúlyi mutatókat még tovább rontotta. Ahhoz, hogy valahogy rendbe szedjék a gazdaságot, kemény és fájdalmas intézkedésekre van szükség. Első körben persze a régi módszerhez nyúlt a kormány és hangzatos címkével látott el vállalatokat terhelő különadókat. A gazdaságfejlesztési miniszter, Nagy Márton által eladott blöff, mely szerint az extraprofitra szert tevő vállalkozásoktól szednek be több pénzt, azonban néhány nap alatt kidurrant, hiszen csak a kormány legelvakultabb fanatikusai hitték el mindezt, miközben például a vagyonát exponenciálisan növelő NER-elitet az új sarcok érintetlenül hagyták.

Arról nem is beszélve, hogy az érintett vállalkozások többsége szépen áthárítja a terheket a fogyasztókra, ki botrányt csapva, mint a Ryanair, mások, mint a bankok, pedig fű alatt teszik ezt. Így hiába megy a parasztvakítás, hogy a kormány megvédi a magyar családokat a terhek növekedésétől, a végén mindent „a zemberek” fognak megfizetni. Egy olyan szituációban, amikor a globális folyamatok és a hibás hazai gazdaságpolitika nyomán felrobbanó infláció miatt sokan egyébként is nehezebb anyagi helyzetbe kerültek.

A kata kivéreztetésével nagyságrendileg 400 ezer vállalkozó anyagi helyzete fog romlani. Kétségtelen, ezek között vannak valóban kényszervállalkozók, és számos esetben elfednek az ilyen tevékenységek bújtatott alkalmazást is. Nem véletlen volt a hivatalos magyarázat az, hogy "az új szabályozásra azért van szükség, mert a beérkező adatok és a kamarai visszajelzések alapján egyes munkaadók katás jogviszonyba kényszerítették munkavállalóikat, ezzel az államkasszát, a munkavállalókat és a tisztességes adózókat is megkárosították".

Tegyük félre azt a kormányzati hozzáállást, hogy miközben az érintettek többsége jogkövető magatartást folytat, addig egy renitens kisebbség miatt mindenkit büntetnek. A kormány álláspontja ugyanis valószínűleg nem fog érvényesülni, a gazdasági nehézségek közepette a munkaadók nem fogják átvállalni a magasabb adó és járulékteret, hanem közlik a munkavállalóval, hogy ekkora bruttó összeg áll rendelkezésre, amiből a jövőben az állam sokkal többet von majd el, így bejelentve sokkal kisebb fizetésre lesznek jogosultak.

Ez persze járhat azzal, hogy az alacsonyabb jövedelmet biztosító vállalkozások, ágazatok kiürülnek és a munkavállalók más területre mennek át. Ez a feszített munkaerőpiacon, ahol tömeges immár a külföldi munkavállalók alkalmazása, akár egy lehetséges forgatókönyv lehet.

A kormány tehát azzal számol, hogy függetlenül attól, hogy a jogi kiskaput kihasználó vállalkozások közül mennyit döntenek be, amelyek a jövőben nem tudnak katás vállalkozóval együttműködni, a mostani havi 50 ezer forintok helyett jóval nagyobb összegű TB járulék és szocho befizetés érkezik majd a költségvetésbe.

A helyzet meglehetősen összetett, hiszen bizonyos kedvezmények (a családi adótól kezdve a 25 év alattiak adómentességéig) és számos más dolog befolyásolja az állami bevételeket. Az biztos, hogy jóval nagyobb jövedelemre vetítve kell majd a szociális és egészségügyi kötelezettségnek eleget tenni. Arról sincs pontos kimutatás, hogy a katás vállalkozók éves szinten milyen jövedelmet szereznek. Ugyanakkor, ha az átlagbérnél alacsonyabb, éves 5 millió forint esetén összevetjük a kata helyett a várhatóan az átalányadót választók fizetési kötelezettségét, akkor azt láthatjuk, hogy míg előbbi esetben 4,4 millió marad az érintett zsebébe, és az államhoz 600 ezer forint vándorol, addig átalányadó esetén a minimálbér után megfizetett közterhek összege meghaladja az 1 millió forintot, szakmai minimálbérnél pedig az 1,3 millió forintot.

Ha azt feltételezzük, hogy a katás vállalkozók havonta nagyságrendileg 416 ezer forintot számláznak ki (éves szinten mintegy 5 milliót), ami nagyjából 20 százalékkal marad el a KSH által számított bruttó átlagkeresetektől, akkor talán nem lövünk nagyon mellé. Ha hasonló arányban vannak, akik a minimálbér és a szakmai minimálbér után fognak az új rendszerben fizetni, akkor a katás rendszerből kieső 400 ezer érintett éves szinten nagyságrendileg 200 milliárd forint plusz hozhat a költségvetés számára.

Ez az összeg egyik oldalról ugyan jelentős, a másik oldalról nézve viszont ennél sokkal nagyobb összegek folynak el olyan célokra, amelyek jóval kisebb csoportok érdekeit szolgálják. Miután az elmúlt években a kormány mindent megtett, hogy több tíz vagy százezrek számára ne okozzon komoly érdeksérelmet, meglepőnek tűnik a kata módosítása. Így könnyű az intézkedésbe belelátni azt, hogy Orbán Viktorék olyan elkeserítőnek látják az ország gazdasági helyzetét, hogy minden áron pénzhez akarnak jutni, figyelmen kívül hagyva, hogy mekkora tömegeknek okoznak érdeksérelmet.

Az inflációt is visszafogatja a változás

A költségvetés bevételeinek növekedése mellett az intézkedés még egy fontos makrogazdasági mutatóra lehet közvetlen hatással. Ez pedig az infláció, hiszen csökkenő jövedelmek mellett az érintettek valószínűleg kevesebbet fognak fogyasztani, így keresleti oldalról kisebb nyomás lesz az árakon. Hasonló logika alapján jelezte azt a közelmúltban Nagy Márton és Orbán Viktor is a bérköveteléseknél, hogy az inflációt meghaladó mértékűeket az érintettek nyugodtan elfelejthetik. A kormány ugyanis csak ennél mérsékeltebb emelést támogat, a reálbérek növekedése esetén ugyanis attól tartanak, hogy a plusz pénzek megjelennek a kiskereskedelemben, tovább tolva fel az egyébként is magas inflációt.

Ugyanakkor makrogazdasági szempontból lesz egy nagy hátulütője is a gyakorlatilag adó és járulékemelést jelentő lépésnek. Emiatt ugyanis a fogyasztók jövedelme csökkeni fog, ergó a gazdasági növekedést visszafogja majd a lépés. A közelmúltban Orbán Viktor azt jelezte, hogy GDP bővülés fenntartásán lesznek, a gazdaságfejlesztési miniszter szerint pedig a recesszió még az inflációnál is veszélyesebb. Ha elhisszük, hogy a fentieket komolyan gondolta a két vezető politikus, akkor ebből a szempontból „érdekes” döntésnek titulálhatjuk többszázezer ember kizárását a katából.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Több mint 251 billió forintot költöttek egymásra a cégek
Privátbankár.hu | 2024. március 29. 15:31
Hosszas stagnálás után meredeken emelkedett a globális vállalati szektor által bejelentett kiugró értékű egyesülési és felvásárlási ügyletek (M&A) összértéke az idei első negyedévben.
Makro / Külgazdaság Putyin kinyitotta a kiskaput
Privátbankár.hu | 2024. március 29. 11:33
Oroszország lehetetlenné tette annak az ellenőrző testületnek a működését, amely rajta tartotta a szemét Észak-Koreán. Phenjan így nagyobb esélyt kapott sötét húzásai lebonyolítására.
Makro / Külgazdaság Mégis, mi van most a forinttal?
Privátbankár.hu | 2024. március 29. 10:40
Erősödést ért el a forint a hétfőhöz képest, de azért még van mit ledolgozni. 
Makro / Külgazdaság Németország viheti rosszba a magyar gazdaságot, kritikát kapott a kormány
Privátbankár.hu | 2024. március 29. 09:29
Utólag úgy látszik, nem volt okos döntés az elmúlt másfél évtizedben az Orbán-kormányok részéről, hogy teljesen kiszolgálták a Magyarországon megtelepedett német autógyártókat.
Makro / Külgazdaság Magyarország kétségbeejtő helyzetbe kerülhet hamarosan az orosz energiafüggősége miatt?
Privátbankár.hu | 2024. március 29. 08:09
Az év második felében keményebbé válhat az Oroszországgal szembeni uniós szankciópolitika, mivel akkor már csak Magyarország lesz kiszolgáltatott az orosz energiahordozóknak  – véli Peter Zeihan amerikai geostratégiai szakértő.
Makro / Külgazdaság Jön az uniós pénz, több mint 155 milliárdra pályázhatnak a hazai kis cégek
Privátbankár.hu | 2024. március 28. 16:46
Megjelent és április végétől rendelkezésre áll a hazai mikro- és kkv-k részére az európai uniós forrású KKV Technológia Plusz Hitelprogram, amely nulla százalékos kamat mellett kínál kedvező finanszírozást új fejlesztésekre és értéknövelő beruházásokra – közölte a Magyar Fejlesztési Bank (MFB).
Makro / Külgazdaság Lenyűgöző videó került elő Varga Judit, Rogán Antal és Gulyás Gergely közös múltjából
Privátbankár.hu | 2024. március 28. 12:48
Magyar Péter vádjainak fényében a szereplők minden egyes arcrándulása egészen új értelmezést nyer.
Makro / Külgazdaság Valamit már mondott az ügyészségnek Varga Judit - kihallgatták a hangfelvétel ügyében
Privátbankár.hu | 2024. március 28. 10:56
Elárulta az ügyészség, hogy berendelték a volt igazságügyminisztert a Magyar Péter vádjai kapcsán indult eljárás során.
Makro / Külgazdaság Hszi Csin-ping nem hagyja magát
Privátbankár.hu | 2024. március 28. 09:06
És a kínai fejlődést sem engedi megállítani. Erről is beszélt a kínai vezető a holland miniszterelnökkel történt találkozója után.
Makro / Külgazdaság Végre egy jó hírt is kapott Orbán Viktor, itt vannak a friss adatok
Privátbankár.hu | 2024. március 28. 08:30
A bruttó átlagbér már 600 ezer forint felett jár, 14,6 százalékos növekedéssel.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG