Az ipari termelés lassulása miatt 17,8 százalékra lassult az export euróértékének növekedése, ugyanakkor az őszi hónapokban még igen magas energiaárak miatt 28,8 százalékkal nőtt az import euróértéke. Ennek megfelelően a külkereskedelmi egyenleg 1240 millió euróval romlott az egy évvel ezelőtti 43 millió euró deficithez képest. Az első tizenegy hónapban 19,8 százalékkal nőtt az export, míg 29,5 százalékkal az import euróértéke, ennek megfelelően 9988 millió euróval romlott a külkereskedelmi egyenleg, így 8006 millió euró hiányt mutatott az egy évvel ezelőtti 1981 millió euró többlettel szemben.
Az orosz-ukrán háború érdemben felülírta a külkereskedelmi kilátásokat – írja Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzője. Az energiahordozók és más nyersanyagok árainak drasztikus emelkedése szignifikánsan rontja a cserearányokat, amit csak kismértékben ellensúlyozhat a nemzetközi piacokhoz képesti olcsóbb orosz olajár. Az energiaegyenleg önmagában 8,568 milliárd euróval járult hozzá a külkereskedelmi mérleg romlásához az első tíz hónapban, ami szinte teljes egészében megmagyarázza az egyenleg romlását. Az Oroszország elleni szankciók és ellenszankciók, valamint az ukrajnai háborús helyzet miatt visszaesik az oda irányuló export, bár ennek nagy részét más piacokra lehet irányítani. Összességében tehát jelentősen rontja a külkereskedelmi egyenleget. Az exportpiaci kilátásokat pedig az energia- és élelmiszerárak által vezérelt meredek infláció miatt a külpiacainkon csökkenő reáljövedelmek és vásárlóerő is ronthatja.
Ilyen romlás már nem lesz
A beruházások és a fogyasztás lassulása miatt a külkereskedelmi egyenleg romlásának mérséklődésére számít a Magyar Bankholding szakembere a következő hónapokban, amit az ellátási problémák, a chiphiány fokozatos enyhülése, valamint új termelőkapacitások üzembe helyezése is támogathat az export javulásának köszönhetően. A háború és a gázárak elszállása miatt azonban idén a várakozások szerint 2022-ben 9 milliárd eurót meghaladó hiányba fordulhatott a külkereskedelem a tavalyelőtti 1,62 milliárd euró többlet után. A kivitel kilátásait ronthatja, hogy a drasztikusan dráguló energia és élelmiszerárak miatt a főbb felvevőpiacainkon jelentősen ronthatják a vásárlóerőt, valamint az elszálló infláció megfékezését célzó monetáris szigorítások szintén hozzájárulnak a külső kereslet romlásához.
A külkereskedelmi mérleg romlását ugyanakkor nagyrészt a cserearányok energia- és nyersanyagárak miatti markáns romlása okozza. Mindezek hatására jelentős bizonytalanságok övezik a külkereskedelmi teljesítményt, azonban új kapacitások kiépülésével a következő években újra javulhat a külkereskedelem egyenlege. Az idei év elején a várhatóan visszaeső fogyasztás és beruházások hatására csökkenhet az import volumene, míg az alacsonyabb szinteken stabilizálódó energiaárak már javíthatják a cserearányokat. Így idén a külkereskedelmi hiány 5 milliárd euró közelébe mérséklődhet – tette hozzá Suppan Gergely.
Hozamcsökkenés mellett értékesített 6 hónapos diszkont kincstárjegyet szerdai aukcióján az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK). 
