Súlyos veszteséget okozhat a vadásztársaságoknak, ha az őszi főszezonban sem tudják fogadni a külföldi bérvadászokat, akik az éves vadászati összbevételek több mint ötödét generálják Magyarországon - olvasható a Világgazdaság hétfői számában.
Mint ismert, az Országos Magyar Vadászkamara úgy értelmezte a koronavírus miatt elrendelt őszi beutazási korlátozásokat, hogy azok alól felmentést kapnak a külföldi bérvadászok, mert ők a kamara álláspontja szerint gazdasági tevékenységet végeznek, így karanténkötelezettség nélkül jöhetnek be Magyarországra. Gulyás Gergely azonban utóbb kijelentette: a bérvadászat nem minősül gazdasági tevékenységnek, így a beutazó külföldi bérvadászok nem mentesülnek a szigor alól.
Évente 25-30 ezer külföldi jön Magyarországra vadászni, a 2018-2019-es vadászati évben mintegy 6,2 milliárd forintot fizettek bérlelövésért és a kapcsolódó szolgáltatásokért a külföldiek, míg az ágazat teljes forgalma meghaladta a 27,6 milliárdot - írta a lap az Országos Vadgazdálkodási Adattár statisztikája alapján, megjegyezve, hogy a 2019 márciusától 2020 februárjáig tartó időszakra vonatkozó adatok még nem elérhetőek.
Az Országos Magyar Vadászati Védegylet (OMVV) a Világgazdaság érdeklődésére azt közölte, hogy már a márciusban életbe léptetett korlátozások is megnehezítették a vadgazdálkodók dolgát, nyáron viszont a belföldi piac még jelentős részben pótolni tudta a hiányzó külföldi vadászokat. A legtöbb külföldi azonban ősszel érkezik, a vadászati főszezonban, és egyelőre nem világos, hogy a szeptemberben bevezetett határátlépési szigorítások hogyan vonatkoznak erre a körre. A vadászkamara szerint a bérvadászat gazdasági tevékenység.
Az OMVV szerint a vadgazdálkodók tetemes bevételkiesést lesznek kénytelenek elkönyvelni, de egyelőre nem számszerűsíthető, hogy az idei vadászati év mekkora veszteséggel zárul majd.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke hétfőn levelet küldött az Európai Unió tagállamainak. 
