Súlyos veszteséget okozhat a vadásztársaságoknak, ha az őszi főszezonban sem tudják fogadni a külföldi bérvadászokat, akik az éves vadászati összbevételek több mint ötödét generálják Magyarországon - olvasható a Világgazdaság hétfői számában.
Mint ismert, az Országos Magyar Vadászkamara úgy értelmezte a koronavírus miatt elrendelt őszi beutazási korlátozásokat, hogy azok alól felmentést kapnak a külföldi bérvadászok, mert ők a kamara álláspontja szerint gazdasági tevékenységet végeznek, így karanténkötelezettség nélkül jöhetnek be Magyarországra. Gulyás Gergely azonban utóbb kijelentette: a bérvadászat nem minősül gazdasági tevékenységnek, így a beutazó külföldi bérvadászok nem mentesülnek a szigor alól.
Évente 25-30 ezer külföldi jön Magyarországra vadászni, a 2018-2019-es vadászati évben mintegy 6,2 milliárd forintot fizettek bérlelövésért és a kapcsolódó szolgáltatásokért a külföldiek, míg az ágazat teljes forgalma meghaladta a 27,6 milliárdot - írta a lap az Országos Vadgazdálkodási Adattár statisztikája alapján, megjegyezve, hogy a 2019 márciusától 2020 februárjáig tartó időszakra vonatkozó adatok még nem elérhetőek.
Az Országos Magyar Vadászati Védegylet (OMVV) a Világgazdaság érdeklődésére azt közölte, hogy már a márciusban életbe léptetett korlátozások is megnehezítették a vadgazdálkodók dolgát, nyáron viszont a belföldi piac még jelentős részben pótolni tudta a hiányzó külföldi vadászokat. A legtöbb külföldi azonban ősszel érkezik, a vadászati főszezonban, és egyelőre nem világos, hogy a szeptemberben bevezetett határátlépési szigorítások hogyan vonatkoznak erre a körre. A vadászkamara szerint a bérvadászat gazdasági tevékenység.
Az OMVV szerint a vadgazdálkodók tetemes bevételkiesést lesznek kénytelenek elkönyvelni, de egyelőre nem számszerűsíthető, hogy az idei vadászati év mekkora veszteséggel zárul majd.
Humanitárius segítségnyújtásról van szó.
