Bár a hivatalos eredménykimutatás ezúttal is nyereséget tükröz, igazából milliárdos veszteséget termelt a Magyar Posta 2019-ben is - derül ki az állami társaság beszámolójából.
A hivatalos kimutatás szerint 204 milliárd forintos árbevétel mellett 145 millió forintos profittal zárt a cég. Azt lehetne tehát hinni, hogy minden rendben, a Magyar Posta él és virul. Alaposabban átnézve a beszámolót azonban már kirajzolódik az állami társaság igazi állapota.
Ha csak a tevékenységet nézzük: 204,3 milliárd a bevétel, ellenben 205,2 milliárd a kiadás 2019-ben, ami közel 900 millió forintos mínuszt jelent. A 145 millió forintos profit az egyéb bevételek és egyéb kiadások különbözetének köszönhető. Megjelent például 21,6 milliárd forint "társaságba bevitt immaterális javak nyeresége" címszóval, ez 2018-ban még csak 11 millió forint volt, míg a kapott támogatás soron is 4,7 milliárd forint szerepel. Ezt már könnyebb beazonosítani, hogy mi lehet: állami támogatás.
Még tavasszal levélben fordult az Európai Bizottsághoz (EB) Bártfai-Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter annak érdekében, hogy az egyetemes postai szolgáltatóknak garantálható legyen a feladataik ellátásához szükséges teljes körű kompenzáció. A Magyar Posta Zrt. az uniós szabályok értelmében piaci szereplőként működik, ezért 15 millió eurót - 5,1 milliárd forint - meghaladó támogatás csak egyedi eljárással adható, Brüsszel jóváhagyásával.
Egy kis kompenzáció sosem árt
Egyetemes szolgáltatóként az állami óriásnak ott is kötelező például postahivatalt fenntartani, ahol az piaci körülmények között veszteséges lenne. Az ily módon keletkező évi több milliárd forintos terhet a költségvetésből kompenzálják. A magyar állam a Magyar Posta Zrt.-nek méltánytalan többletteher jogcímen mintegy 13,4 milliárd forintot utalt át 2014 és 2017 között. A 2020-as költségvetés pedig 4,8 milliárd forintot szán erre a célra. A 2021-es költségvetési tervezetben viszont már 5,3 milliárd forint szerepel a postai szolgáltató méltánytalan többletterhének megtérítése soron. A növekedés vélhetően a forint gyengülésének köszönhető, hiszen a 15 millió eurós határ jövőre már ennyit érhet. Tehát állami támogatás nélkül aligha szerepelne 145 millió forintos nyereség a beszámolóban.
A levél termékeknél folyamatos a forgalomcsökkenés a digitális helyettesítés terjedése miatt, melyet az áremelés és a 2019. évi önkormányzati- és európa parlamenti választásokkal kapcsolatos többletfeladások csak részben kompenzáltak. A belföldi, a nemzetközi levél termékek, valamint a címezetlen reklámkiadványok is érintettek a forgalom csökkenésében - olvasható a beszámolóban.
Még mindig a levelezésből van a legnagyobb bevétele a cégnek: a 2018-as 82,1 milliárd forint után 2019-ben 81,6 milliárd forint jött össze, míg a pénzforgalmi szolgáltatások 51,8 milliárd forintra, a logisztika pedig 24,2 milliárd forintra növekedett. A bérköltségek annak ellenére növekedtek, hogy jelentős leépítések voltak tavaly a Magyar Postánál: teljes munkaidőben tavaly már csak 23,6 ezren dolgoztak a 2018-as 24,5 ezer után. Az összesített bérköltség viszont 104 milliárd forint lett a korábbi 94,6 milliárd forint helyett.
A beszámoló alapján nem tűnik úgy, hogy a koronavírus-járvány gazdasági hatásaitól nagyon tartana a Magyar Posta vezetősége.
A jelenlegi COVID-19 vírus miatt kialakult vészhelyzet kockázatokat jelent elsősorban bevételi- és likviditási szempontból, azonban figyelembe véve a Posta széleskörű ügyfélbázisát a postai szolgáltatásokra vonatkozó kereslet stabilnak, kiszámíthatónak mondható. A vészhelyzet megszűnésével a normál üzletmenethez való visszatérés várható, amelyben biztosított a tulajdonos Magyar Állam támogatása is.
Például a nemzeti konzultáció kérdőíveinek postázása június elején várható, de az áremeléstől sem riadt vissza az állmi társaság: június elsejétől átlagosan 6,3 százalékkal emelte a belföldi és 15,78 százalékkal a nemzetközi csomagfeladás díjszabását a költségek növekedése és a nemzetközi szállítási díjak drasztikus emelkedése miatt.
170 ezer ember jelentkezett az Európai Unió versenyvizsgájára, az EPSO szervezésében, amellyel később az EU szerveinél dolgozhatnak. 
