|
| A magyar válogatott a szurkolók előtt a franciaországi labdarúgó Európa-bajnokság F csoportja harmadik fordulójának Magyarország – Portugália mérkőzése végén a lyoni stadionban 2016. június 22-én. A találkozó 3-3 arányú döntetlennel zárult, és ezzel Magyarország továbbjutott a nyolcaddöntőbe. (MTI/AP/Darko Bandic) |
Magyarok milliói nézték a tét nélküli meccsünket
Ezt még néhány hete sem hitte volna senki: vasárnap este 9 órakor Magyarország a labdarúgó Európa-bajnokság nyolcaddöntőjében szerepel, miután veretlenül megnyerte csoportját. Az ellenfél Belgium lesz, Európa jelenleg legerősebbnek mondott válogatottja.
A legutóbbi mérkőzésünket a portugálokkal játszottuk, a 3-3-as döntetlennel (illetve 3-3-as magyar győzelemmel) véget ért mérkőzést 2,3 millióan követték a köztévé sportcsatornáján. A tévés nézettségmérés nem egy könnyen átlátható módszertan alapján történik, mindenesetre a meccs második félidejére az MTVA korábbi közleménye szerint 2,7 millió ember volt kíváncsi – ez azt jelenti, a tévénézőknél kétharmadot ért el a válogatott. Ha még kisebb egységre bontjuk a meccset, akkor elmondhatjuk: volt olyan perc, amikor egyszerre 2,9 millióan nézték a magyar-portugált.
Illetve: ennél biztosan sokkal többen. A statisztika ugyanis nem számol azzal, hogy egy „tévét” néha nem csak egy négytagú család néz együtt, hanem mondjuk egy hétezer tagú család – mint például a margitszigeti Futball-szigeten legutóbb. Megtelt a budapesti Szabadság tér, számos vidéki nagyváros főtere, az összes kiülős és beülős hely, és garantáltan nem volt olyan kocsma, ahol a tévét ne a meccsre kapcsolták volna.
Mindez egy tét nélküli mérkőzéssel történt, amin már biztos volt a továbbjutásunk a csoportból. Mi lesz most, hogy a nyolcaddöntőben játszunk…?
Itt már nincs döntetlen
A tét itt már óriási, a csodavárás a csúcsra jár, megmozdult az egész ország, lassan a fanyalgók is elhalkulnak, akik az egészet nem értik és nem tudják átélni, és csak a Nagykörúton eldobált sörösdobozokat látják, az évtizedek óta nem látott, politikától független össznemzeti eufóriát nem. A magyar válogatott meggyőző játékát látva senki sem mondhatná, hogy esélytelenek vagyunk a mérkőzésen, még ha az egyenes kieséses szakasz egészen más műfajt jelent is, mint a csoportkör. (Nem, ez nem azt jelenti, hogy csak olyan élvezhetetlen, pocsék meccsek jönnek, mint a tegnapi horvát-portugál.)
Ha tehát az előző meccset 2,7 millióan látták (plusz a közösségben szurkoló százezrek), hányan töltik majd a vasárnap estéjüket most alvás helyett meccsnézéssel?
A magyar válogatott olyan embereket is megnyert most a foci ügyének, akik talán még egy meccset se néztek meg életükben. Ők talán még azt sem tudják, meddig tart a mai meccs – ahogy persze mi sem. Itt már nincs döntetlen: ha az első 90 percben (plusz néhány perc ráadás) nem jutnak dűlőre a felek, akkor kétszer 15 perc hosszabbítás jön, előtte-közte-utána némi lábmasszírozással, mini taktikai értekezlettel. Ha ott sem tudnak győztest hirdetni, tizenegyesek döntenek – ebből nyolcat-tízet biztos rúgnak a csapatok (hacsak a belgák nem hagyják ki az első hármat, miközben mi berúgjuk a mieinket.) A cseh ötödosztályban egyébként épp a napokban rendeztek 38 percig tartó párbajt, ami az 52. tizenegyesnél dőlt el… Tehát a 9-kor kezdődő meccs hosszabítás nélkül 11-re, hosszabbítással háromnegyed 12-re érhet véget, a tizenegyespárbaj vége viszont átcsúszhat akár hétfőre is.
Kikapcsoljuk a tévét, és lefekszünk aludni? Aligha...
Ha pedig nyerünk (miért ne nyernénk?), akkor tudjuk: az éjjel soha nem érhet véget. Ha a válogatott továbbjut a negyeddöntőbe, akkor biztosan megint országszerte indul az örömünnep, vonul a nép a Nagykörúton, országszerte zúg majd a Ria Ria Hungária. Ahogy a város (az ország) felmorajlott, amikor egyenlítettünk az izlandiak ellen, még azok is értesültek a gólról, akik azt sem tudták, hogy meccset játszunk. Ha most továbbjutunk, arról biztosan mindenki tudni fog, az is, aki az utcán ünnepel, és az is, aki otthon aludna…
Az is biztos, hogy az eredménytől függetlenül az estét nem sokan ússzák meg szárazon – az elfogyasztott alkohol pedig szintén nem fogja segíteni a holnapi munkanapot. Persze ha vasárnap éjjel véget ér a magyar válogatott csodás menetelése, akkor sem lesz egyetlen csalódott ember sem a közönségben, amit eddig kaptunk, az sem múlik el nyomtalanul.
Erre varrjanak gombot a statisztikusok!
Éjfél után lefeküdni aludni és másnap elmenni dolgozni persze nem egy nagy vazisztdasz. Ez azonban most más, ez példátlan - ha ünnep lesz, akkor nem sokan maradnak szárazon, országos nagyleállás várható. Hogy a KSH hogyan tudja ezt a fajta „szezonális és naptárhatást” értékelni az adatokban, azt el sem tudjuk képzelni. A sörfogyasztás biztosan megdobja a kisker-adatot, hétfőn viszont nem fogunk olyan sok GDP-t termelni, mint máskor.
A végére pedig egy jó hír: ha továbbjutunk, a Wales elleni negyeddöntőt pénteken játsszuk, szintén este 9-kor.
Ilyen még nem volt. 
