<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=947887489402025&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
11p
Nacionalista politikusok, köztük Orbán Viktor magyar miniszterelnök álma az erős nemzetállam. De vajon a világban szétnézve, valóban a nemzetállamok a sikeresebbek? Hány klasszikus nemzetállam lehet a világban GDP/fő szerint 20 leggazdagabb ország között? Kitalálná?

Sokat hallani mostanában, hogy a magyar jobboldal, a miniszterelnök erős nemzetállamot akar, nem holmi multikulturális, identitásvesztett országot. De biztos, hogy a nemzetállam jó a népeknek? Szétnéztünk kicsit a nagyvilágban.

A nemzetállam definíció szerint olyan ország, ahol az államhatár és egy nép földrajzi elhelyezkedésének határa nagyrészt egybeesik, azaz az országot túlnyomórészt egyetlen nép lakja. Tipikus példái ennek a Wikipedia szerint többek között Japán, amely nagyszámú lakosságával is kitűnik a sorból, valamint Albánia, Lengyelország, Izland, Málta, Portugália, Mongólia, Szváziföld – és Magyarország is.

Honnét kezdve nemzetállam a nemzetállam?

Ezekben az országokban mindenütt 95 százalék felett van a többségi nemzet aránya. Hogy pontosan hol a határ, amely felett nemzetállamnak lehet tekinteni egy országot, arra nem találtunk egyértelmű definíciót, valószínűleg egyéni megítélés kérdése. Húzzuk meg a határt önkényesen 90 százaléknál – ez alapján még Magyarország is elbírna majdnem félmillió új bevándorlót.

Országok GDP/fő és fő nemzetiség szerint
Nr. Ország GDP/fő Vezető nemzet
(USD PPP) aránya (százalék)
1 Katar 137 162 13
2 Luxemburg 97 639 63
3 Szingapúr 83 066 74?
4 Brunei 79 890 66
5 Kuvait 70 686 29
6 Norvégia 67 166 86
7 Egyesült Arab Emirátusok 66 347 15
8 San Marino 60 887 85
9 Svájc 58 149 76 (41)
Hong Kong 55 097 94
10 USA 54 370 ?
11 Szaúd-Arábia 52 311 72
12 Írország 51 284 88
13 Bahrain 49 020 46
14 Hollandia 47 960 81
15 Ausztria 46 640 85
16 Ausztrália 46 550 35
17 Svédország 46 219 73
18 Németország 46 216 72
19 Tajvan 46 036 84 (95)
20 Kanada 44 967 32
(Forrás: Wikipedia, IMF)

Nézzük a világ országait, vajon a nemzetállamok a legsikeresebbek? A siker vagy fejlettség mércéje persze sokféle lehet, nem csak anyagiakban mérik. De tegyük fel, hogy a sikeres ország egyben gazdag is, és vegyük az egy főre jutó GDP értékét, amit gyakran használnak. (Egyébként ebből is többféle számítás létezik, csak a Wikipedia és csak vásárlóerő-paritáson felsorol mindjárt hármat, vegyük az IMF listáját 2014-re.)

Olajmonarchia az élen

Az első helyen álló Katar, egy olajmonarchia, dugig van vendégmunkásokkal. A helyiek a munkaerő minimális részét teszik ki, ők is feltehetőleg az irányításban dolgoznak. A helyi lakosság aránya mindössze 14 százalék, csúnyán elözönlötték a migránsok, hoppá. Node az olajkincs véletlenszerű adottság, nyilván nem az olajmonarchiákhoz érdemes nekünk igazodni.

Mindjárt a második helyen Luxemburg áll, Európa egyik pénzügyi központja, nem miniállam, de nem is tipikus ország, megyényi, alig több mint félmillió lakossal. Ebből 37 százalékot tekintenek bevándorlónak, tehát cseppet sem nemzetállamról van szó.

Norvégia és az olaj

Szingapúr is atipikus, hiszen városállam, igaz, lakossága körülbelül akkora, mint Szlovákiáé vagy Horvátországé (5,5 millió). A 74 százalékuk kínai, a többi más nemzet, sok a külföldön született, úgyhogy szintén kiesik.

Két újabb, egyébként bevándorlókkal zsúfolt olajmonarchia után jön Norvégia, az első nagyobbacska európai ország, ötmillió lakossal (2013-ban). Már egy 2012-es hivatalos felmérés szerint is csak a lakosság 86 százaléka volt olyan személy, akinek legalább az egyik szülője Norvégiában született, ez azóta vélhetően csak fokozódott. Nemzetállamról tehát aligha beszélhetünk. Viszont nekik is van sok olajuk.

Mennyi svájci nem svájci?

A Budaörsnél alig nagyobb lakosságú San Marino-ról csak annyit, hogy ott is sok a jöttment külföldi, főleg olasz, a lakosság 15 százaléka. Az első igazán érdekes ország Svájc, ahol nincsenek bővében az ásványkincseknek, mégis nagyon gazdag ország.

Ennyi lenne a nemzetállam?

Olvasók vitatták nemzetállam-definíciónkat, ezért idéznénk két forrást az internetről.

– Itt egy hetvenes években készült tanulmányra hivatkoznak, ahol igen kevés klasszikus nemzetállamot találtak, bár pontos definíciót nem adnak: Transindex.ro

– Emitt pedig ezt írják (Széchenyi István Egyetem Állam- és Jogtudományi Doktori Iskolája): "Arend Lijphart szerint nemzetállamban a nemzetiségek
aránya 20%, Georg Brunner szerint 10% alatti. Országos szintre összpontosító csoportosításukat az államok regionális sajátosságaival finomító, Európa „nyugati” és „keleti” felén is használható felosztás: 
1. Homogén nemzetállam: a nemzetiségek aránya országos szinten nem éri el a 10%-ot, és nincs olyan nagyobb területi egysége az államnak, ahol többségben élnének. 
2. Nemzetállam: az állam egyes, jól körülhatárolt részein a nemzeti kisebbségek (abszolút) többséget alkotnak, de együttes arányuk országos szinten nem éri el a lakosság 10%-át.
3. Nemzetiségi állam: a nemzetiségek aránya az összlakosság 10 és 25%-a között mozog. 
4. Több, illetve soknemzetiségű állam: „a legnagyobb” nemzet nem éri a lakosság 75%-át."

Nehéz megmondani, mennyien nem svájciak a bő nyolcmilliós Svájcban, a hivatalos terminológia ugyanis megkülönbözteti a külföldieket (24 százalék) és a „migrációs háttérrel rendelkezőket” (2013-ben 35 százalék). Ők azok, akik már svájci állampolgárok, de például nem ott születtek, vagy legalábbis a szüleik nem ott születtek. De akárhogy csűrjük is, biztosan nem így néz ki egy nemzetállam.

Hong Kong, mint nemzetállam?

Hong Kong városállam szigetén 1841-ben 7450 ember élt, ma több mint hétmillió a lakosság. Kell-e ennél több? Egyébként is vitatható, hogy különálló állam-e, mióta visszatért Kínához. Viszont a lakosság 93,6 százaléka kínai, így akár nemzetállamnak is tekinthetnénk.

Az USA, a világ sok szempontból legsikeresebb országa, már csak biztosan nemzetállam, hiszen tele van amerikaiakkal, nem? Azt írja a Wikipedia, a 322 milliós lakosságon belül származás alapján 34 olyan nemzet van, amelynek fiai meghaladják az egymillió főt. Nevezik őket angol amerikaiaknak, ír amerikaiaknak, filippínó amerikaiaknak, latin amerikaiaknak…

A multikulti sátán

De lássunk csodát, még csak nem is az angol származásúak vannak többségben, ahogy gondolnánk. Kitalálná? Nem? A németek! 50 millió amerikai származik német földről, 37 millió az írektől, 31 millió a mexikóiaktól, és csak 28 millió az „angol amerikai”. A 322 millióból egyébként 45 millió fő nem az USA-ban született, ami 14 százalék, már csak ezért sem lehetne nemzetállam.

Hogy akkor most hány USA-állampolgár tartozik a fő nemzethez, meg sem merjük becsülni, lehet, hogy ez ott nem is igazán értelmezhető. A vallási és származási kontinensek, avagy bőrszín szerinti sokszínűség is megérne egy misét, de ne is vesztegessük erre a multikulturális borzalomra a szót, nyilván biztosan a szakadék szélén állnak, mint a kapitalizmus a hetvenes években.

Hiába szülnek szorgalmasan az ír nők?

Ott tartunk, hogy a világ első tíz plusz egy leggazdagabb állama közül csak egy tűnik nemzetállamnak, Hongkong, amely nem is teljesen önálló állam. Szörnyű, mi jöhet még? Például Írország, amely példaszerűen lábalt ki a válságból, ráadásul a jobbára katolikus ír nők is egész szorgalmasan szülnek, az talán csak nemzetállam?

Hát már nem, az utóbbi években oda is mentek bőven a fránya migránsok, holmi lengyelek, britek, litvánok és lettek, a Wikipedia szerint, és már 2011-ben 12 százalék volt a „nem ír nemzetiségűek” aránya. Önkényesen meghúzott 90 százalékos határunk alatt van az őslakosság tehát.

A GDP-lista 14. helyen álló Hollandia a hollandoké vajon? Nem bizony, kicsit régi, 2007-es adatok szerint 80,6 százalék volt az arányuk, a többi rengeteg más nemzet között oszlik meg. Valószínűtlen, hogy azóta ez az arány nagy mértékben javult volna.

Németek és osztrákok

Ausztria lakosságának 85 százaléka osztrák, tudjuk, kik vannak még ott: Törökök, jugók, magyarok, románok, lengyelek, kelet-németek. Németországban, Európa egyik legsikeresebb gazdaságában Svájchoz hasonlóan megkülönböztetik a külföldieket a migrációs háttérrel rendelkező német állampolgároktól. Az adatok sem mindig frissek, de az biztos: már legalább a lakosság negyede, inkább harmada nem német vagy nem teljesen német származású. (Erről itt írtunk bővebben.)

Az egyik féle han kínai és a másik féle han kínai

Ausztráliában a lakosság 35 százaléka vallotta magát ausztrálnak a 2011-es népszámlálás során, 36 százalék angolnak, még ha együtt számoljuk őket, ez akkor is csak 71 százalék. Sőt a további 9 százaléknyi skóttal sincs ki a 90 százalékunk, bár ha esetleg az íreket is oda sorolnánk… na jó, szóval ők sem nemzetállam, az biztos.

Tajvanon a lakosság 95 százaléka han kínai, de megkülönböztetik a tajvani születésűeket a kontinensen születettektől. Így ha akarjuk, 95 százalékkal nemzetállam, ha akarjuk, akkor 84 százalékkal nem az. Ráadásul a hanok között is vannak alcsoportok, és a magyar nyelvű Wikipedia-szócikkből ítélve a lakosság jó része is identitászavarban szenved, hogy ők most inkább kínaiak vagy tajvaniak.

Húszból nulla, tusé

Kanada harmada kanadai, ötöde angol, hatoda francia, németek, írek, skótok, bennszülött indiánok és innuitok… nem is folytatjuk. Van egy rossz hírünk a nemzetállam-rajongóknak, a Föld húsz leggazdagabb országa között nem találtunk egyetlen tipikus nemzetállamot sem, hacsak Hong Kongot vagy Tajvant nem óhajtják annak tekinteni.

A 21.-30. hely között több fontos európai ország van, mint Franciaország, Nagy-Britannia, Belgium, amelyek véleményünk szerint már szintén nem tisztán nemzetállamok. Magyarország a 49., Lengyelország és más kelet-európai országok is ahhoz közeli helyezést értek el a GDP szempontjából, a listán egyébként 187 ország van.

A legnagyobb nemzetállam szenved

A kicsi, de nemzetállam Izland a 22., a nagy nemzetállam Japán a 28. helyen van. Nem mellesleg évtizedek óta stagnáló gazdasággal, elöregedő és zsugorodó lakossággal.

Ha a kedves olvasó tud olyan országlistáról, amely alkalmasabb a fejlettség, sikeresség mérésére, mint a GDP/fő, kérjük, írja meg kommentben, lehet, hogy azt is megvizsgáljuk.

Mi volt előbb, a nemzetállam vagy a gazdagság?

Szinte halljuk, amint azt mondják a nacionalisták, hogy „persze, ezek az országok nemzetállamként lettek sikeresek, aztán elözönlötték őket a migránsok, mert élősködni akartak rajtuk”. De ez nem igaz, vagy csak részben.

Németország, kisebb mértékben Ausztria, Svájc már évtizedekkel ezelőtt is munkaerő-hiánnyal küzdött, a hatvanas-hetvenes években maguk kezdtek vendégmunkásokat hívni, persze jöttek azok aztán önként is. A bevándorlók jelentős részben olyan munkákat végeznek el, amelyeket a helyi lakosság már nemigen akar. Ezen kívül az uralkodó nemzet fiai öregszenek, fogynak, így alapesetben, a menekültpániktól eltekintve támogatják a bevándorlást. Jól tudják, hogy szükségük van rá.

Norvégia, Svédország vagy Svájc simán megtehette volna, hogy lezárja határait, kerítéseket épít, és nem enged be senkit sem. Nem tették, és sem ők, sem más európai országok nem rokkantak bele abba, hogy befogadóak voltak. (Mondjon három olyan modernkori országot, amelyek a bevándorlásba rokkantak bele.) Az olyan nagyon multikulti és nagyon sikeres államokról, mint USA, Ausztrália, Kanada, nem is beszélve. Ezekben a sokféle nemzetiségű és vallású bevándorló a kezdetektől fogva együtt építette fel az országot.

Franciaország, Nagy-Britannia már gyarmatbirodalma miatt is korábban számos bevándorlót vonzott, szépen kibírták (bár a franciaországi merénylet-sorozat most súlyos integrációs problémákra utal). Luxemburg egy átjáróház, a multikultiból él, tele van külföldi bankokkal, befektetési alapokkal, vállalatokkal, adóparadicsom. „Bevándorlói” főleg európaiak, az ezer főre eső bankárok és vállalatvezetők aránya hatalmas lehet.

Az olajmonarchiák külön kategória, ezeket azért lepték el a migránsok, mert a helyi lakosság nem akart dolgozni és behívta őket. Ugyanúgy, ahogy sok lottónyertes sem akar. Katarban például a lakosság 14 százaléka dollármilliomos. Ön akarna dolgozni, ha lenne 1-2 millió dollárja?

A fejlettségi listát nézegetve inkább azoknak van igazuk, akik szerint a bevándorlás, legalábbis hosszabb távon, jót tesz egy ország fejlődésének.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz májusban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Makro / Külgazdaság Állítólag az ING bankon keresztül megy majd a tranzitdíj a kőolajért
Privátbankár.hu | 2022. augusztus 12. 14:55
Európai bank bonyolíthatja tovább a tranzitdíj-átutalásokat a Barátság kőolajvezeték szállításai fejében, így elhárulhat az akadály a Magyarországra, Szlovákiába és Csehországba irányuló orosz olajexport folytatása elől. 
Makro / Külgazdaság Meglepő teljesítményt nyújtott az eurózóna ipara
Privátbankár.hu | 2022. augusztus 12. 11:54
Júniusban a várakozásokat lényegesen meghaladó mértékben nőtt az euróövezet ipari termelése az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat pénteki jelentése alapján.
Makro / Külgazdaság Másfélszer többet fizettek az osztrák háztartások az energiáért júniusban
Privátbankár.hu | 2022. augusztus 12. 11:01
Júniusban az osztrák háztartások 45 százalékkal fizettek többet az energiáért, mint egy évvel korábban. Az üzemanyag, a fűtőolaj és a gáz ára meredeken emelkedett, valamint a pellet és a tűzifa ára is nagyot drágult az osztrák energiaügynökség pénteken publikált adatai szerint.
Makro / Külgazdaság Elnöki kegyelmet kapott a korrupcióért elítélt Samsung-vezér
Privátbankár.hu | 2022. augusztus 12. 10:31
Jun Szuk Jol dél-koreai elnök kegyelmet adott a Samsung vállalatcsoport sikkasztás és vesztegetés miatt bebörtönzött alelnökének és örökösének, Li Dzse Jongnak, valamint a Lotte csoport elnökének, Sin Dong Binnek, és velük együtt 1691 fogolynak - közölte a szöuli igazságügyi minisztérium pénteken.
Makro / Külgazdaság Még nem jelent közvetlen veszélyt Európa legnagyobb atomerőműve
Privátbankár.hu | 2022. augusztus 12. 09:34
Az utóbbi napokban többször is lőtt zaporizzsjai atomerőmű egyelőre nem jelent biztonsági kockázatot - közölte Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatója az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) helyi idő szerint csütörtökön tartott rendkívüli ülésén New Yorkban.
Makro / Külgazdaság A Donbaszba látogatott Medvegyev
Privátbankár.hu | 2022. augusztus 12. 09:04
Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese a Donbaszba látogatott, hogy a térség biztonságát megvizsgálja.
Makro / Külgazdaság Rengetegen jönnek át Ukrajnából
Privátbankár.hu | 2022. augusztus 12. 08:14
Az ukrán-magyar határszakaszon 7588 ember lépett be csütörtökön Magyarországra, a román-magyar határszakaszon belépők közül pedig 8193-an nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek - tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) pénteken az MTI-t.
Makro / Külgazdaság Kiderült, ki engedélyezte a házkutatást Donald Trumpnál
Privátbankár.hu | 2022. augusztus 12. 07:08
Az amerikai igazságügyi miniszter személyesen engedélyezte a Donald Trump volt amerikai elnök floridai rezidenciáján folytatott házkutatást - közölte maga Merrick Garland csütörtökön rövid sajtónyilatkozatban, ami az első hivatalos bejelentés a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) hét elején történt intézkedése óta.
Makro / Külgazdaság Újranyit a McDonald's Ukrajnában, új fegyverekhez juthatott Kijev
Privátbankár.hu | 2022. augusztus 12. 06:56
Az elmúlt órák történései az orosz-ukrán háborúban.
Makro / Külgazdaság Ebből óriási katasztrófa lehet: továbbra is lövik a zaporizzsjai atomerőművet
Privátbankár.hu | 2022. augusztus 11. 19:24
Egy tucat orosz vadászgépet semmisíthettek meg a krími Szaki légibázison – Esti összefoglaló az orosz-ukrán háború 169. napján.
Friss
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG