Ahhoz, hogy a gazdaságfejlesztés el tudjon indulni Miskolcon, el kellett érni egy stabilitást. 2010 körül rendkívül nagy volt a bizonytalanság a gazdasági szereplők körében és a miskolciak gondolkodásában is – kezdte Kriza Ákos polgármester a városházán tartott kerekasztal-beszélgetésen, honnan indult a Miskolc vezetése 8 évvel ezelőtt.
Mi történt a jelenleg 160 ezer lakosú városban az utóbbi években, milyen gazdasági eredményeket és fejlődést értek el? Erről tartott tájékoztatót a sajtónak a polgármester és Szélyes Domokos, a Miskolc Holding Zrt. vezérigazgatója a múlt héten.
Vagyis inkább 1985-ig nyúltak vissza, miután a fénykorban 210 ezer lakost számláló acélvárost több mint 40 ezren hagyták el. A nehézipar összeomlása miatt szinte egyik napról a másikra 20 ezer ember lett munka nélkül a borsodi megyeszékhelyen.
|
| Kriza Ákos, Miskolc polgármestere (j) és Szélyes Domokos, gazdaságfejlesztési ingatlangazdálkodási beruházási és műszaki vezérigazgató, Miskolc Holding Zrt. (b) |
Hova tűntek a közmunkások?
Kriza Ákos szerint a politikai stabilitás mellett a munkahelyteremtés a gazdaságfejlesztés folyamatával kiegészülve visszaadta a miskolciaknak, a helyi gazdasági szereplőknek és az azóta oda települő cégeknek a hitét a város működésével kapcsolatban.
|
| A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Miskolcon |
Rátérve a konkrét számokra: 2010 körül 12 százalék felett volt a munkanélküliség Miskolcon, ez mára 5 százalékra csökkent. Míg korábban a közmunkaprogramokkal lehetett felszívni azokat, akik nem találnak munkát, mostanra alig találni ilyen formában foglalkoztatottakat, ők ma már a „szabad piacon” helyezkednek el, a városban beruházó cégeknél dolgoznak.
De mégis hogyan stabilizálódott a város gazdasága? 8 évvel ezelőtt 3,5 milliárddal többet költött a város, mint lehetett volna. Volt két lehetőség, amely közöl választhattak – mondja a polgármester. Az egyik út az lehetett volna, hogy megvonják a forrásokat a kultúrától, sporttól és az egyéb városi fejlesztésektől, és így hozzák egyensúlyba a város gazdálkodását. Másik útként viszont megpróbálják megtalálni azokat a megoldásokat, amelyek a gazdaságot fejlesztik. Nem nehéz kitalálni, a második megoldás bizonyult hasznosnak, ami után 6 milliárd forintról 9 milliárd forintra nőtt az iparűzési adó bevétele néhány év alatt. „Stabil a város gazdálkodása” – tette mindehhez a polgármester.
Óriási felszívó ereje lett az autóiparnak
A legnagyobb munkáltatónak számító Bosch a városban az elmúlt években jelentősen fejlesztett. Ahogy a polgármester fogalmazott, az „első nagy fecske”, a japán autóipari beszállító, a Takata 2014-ben telepedett meg Miskolcon, mára mintegy 1700 embert foglalkoztat. Az elmúlt hónapokban pedig három további, ugyancsak az autóiparban érdekelt vállalat (az elektronikai berendezéseket és alkatrészeket gyártó kínai Ten Pao cégcsoport, az autóipari szerszámgyártással foglalkozó Spinto Hungária Kft. és az akkumulátorokat gyártó japán GS Yuasa) települt a városba.
.jpg)
|
| A Takata gyár Miskolcon |
Kifognának a nagy halat a régiónak
Miskolcon így autóiparban mintegy 7500-an dolgoznak. Ezért nem csoda – ahogyan a polgármester is fogalmazott –, hogy a város felkészült arra, hogy bármilyen nagy autóipari befektető jelenjen meg Miskolcon. Ugyanakkor konkrét tárgyalásokat nagy autóipari szereplővel a város jelenleg nem folytat. Szélyes Domokos viszont rögtön hozzátette: a régió stabilizálásához egy nagy zászlóshajó cégre van szüksége Miskolcnak.
Már az óvodában figyelik a tehetségeseket
Az ipari parkok kialakítása és fejlesztése mellett másik fontos területnek a képzést és a szakképzést emelték ki. A város készített egy tanulmányt (Miskolc 4.0.), eszerint a tanulmány szerint a képzést, a szakképzést és az átképzést úgy alakították át, hogy a gazdasági szereplők igényeinek megfelelően dinamikusan tudják változtatni. A szakképzési rendszer átalakításában egészen az óvodáig nyúltak vissza, amelyben szerepe van a tehetséggondozásnak, a pályaorintentációnak egészen az egyetemig. Ide kapcsolódik a Miskolci Egyetemmel való közös gondolkodás, ami ugyancsak kiegészül a gazdasági élet szereplőivel.
Legyen intelligens vagy zöld
A légszennyezettség állandó problémát jelentett a városnak, így nem volt kérdés, itt is lépni kell. A „Zöldebb Városokért” (Green City) program első lépéseként lecseréltek a városban futó dízel autóbuszokat, helyükre 70 gázüzemű buszt vásároltak. Emellett számos kiegészítő beruházás is folyt Miskolcon: biogáz és biomassza üzeme van a városnak, geotermiával fűtik a település felét. A Takata gyár fűtését is a földből feltörő meleg vízzel biztosítják.
Ahhoz, hogy zöld városról lehessen beszélni, a „Smart City” elveit is követik, mondja a polgármester, amire mintegy 8 milliárd forintot költenek majd a következő 1,5 évben. De már most minden villamoson, buszon, a közösségi tereken szélessávú internet működik. Ezek mellé egy intelligens rendszert is kialakítanak. Ez az jelenti, hogy az MVM Magyar Villamos Művekkel együttműködve okosmérőket szerelnek be a városi tulajdonban lévő intézményekbe és lakásokba. Az intelligens forgalomirányítási- és kamerarendszerhez pedig 800 kamerát helyeznek el a városban.
|
| A Diósgyőri vár és Nagy Lajos király mellszobra (Fotó forrása: MTI Fotó, Czeglédi Zsolt) |
A legszerencsésebb város
A turizmus fellendüléséhez szorosan hozzátartozik a gasztronómia fejlődése is. 10-15 évvel szinte nagyítóval kellett keresni a jó éttermeket, azóta sorra nyíltak a különféle gasztronómiai műhelyek (csak néhány: az Avalon Park Étterem, a Dűlő Étterem, a Végállomás Bisztró, a Drót Bisztró vagy a Desszertem).
Kriza Ákos szerint Miskolc az ország legszerencsésebb városa - legalábbis, ami a turizmust illeti. A hegyek és az Alföld találkozópontjánál teljesen változatos turisztikai attrakciókat tudnak nyújtani. A felújított Diósgyőri vár látogatóinak száma megháromszorozódott, évente 140 ezren látogatják.
|
| A miskolctapolcai strandfürdő. (Fotó forrása: MTI Fotó Vajda János) |
Miskolctapolcán megépítették a strandfürdő első ütemét, a kormány előtt van a második ütem terve. Folytatják a belváros rehabilitációját is. Ugyancsak turistavonzó lehetősége lehet a városnak az Avas domb oldalában található 1000 borospince, amelynek rehabilitációja idén elindul.
|
A miskolci lakótelepről a NASA-ig „Az űripar bonyolult” – foglalja össze a laikusoknak Bárczy Pál ügyvezető, a Miskolci Egyetem anyagtudományi professzora. Hozzá is tesszük: persze. Hiszen számtalan előírásnak kell megfelelni egy olyan iparágban, ahol az űrtechnológiában használható csavar darabja is simán 80-100 euróba kerül. Így hát drága is. De mindezek után sem fér össze, hogy Kelet-Európában ez az egyetlen kisvállalkozás, akitől a NASA kísérleti eszközt vett, és amely nem egy amerikai high-tech bázison, hanem egy miskolci tömbház aljában található. Pedig a 18 évvel ezelőtt alapított Admatis Kft. szállította 2002-ben azt az űrkemencét, amelynek révén a cég az amerikai kormány katonai beszállítója lett. A 10 főt foglalkoztató vállalat az Európai Űrügynökségen kívül olyan nagyvállalatnak is szállít, mint az Airbus. Az utóbbi időben pedig a Földet monitorozó Sentinel-2 és a távoli naprendszerekben lévő bolygókat kereső Cheops műholdhoz gyártottak alkatrészeket. |
Durva áremelés. 
