|
| Közmunka - a köz vagy a számok javára? |
Gyakorlatilag 2017 eleje óta változatlan a közmunkások bére, miközben a minimálbér idén már 8 százalékkal növekedett. Ennek hatására 2018-ban a közmunkások a minimálbérnek 5 százalékát keresik meg, pedig ugyanúgy 8 órában foglalkoztatják őket. 2011-ben - amikor a második Orbán-kormány szétválasztotta egymástól a minimálbért és a közfoglalkoztatotti bért - ez az arány kb. 78 százalék volt, és már akkor is hatalmas felzúdulás volt az új bérrendszer ellen, ezt közölte a Policy Agenda a Privátbankár.hu-val.
Komoly tartalékok vannak, csak nem erre
A közmunkások bére annak ellenére nem emelkedett, hogy jelentős összegek benne maradtak a rendszerben. Az Országgyűlés 2017-re 325 milliárd forintot hagyott jóvá erre a programra, de ezzel szemben az első tizenegy hónap tényadatai alapján csak mintegy 240 milliárd forintot használtak fel. A kormány nyilvánvalóan tudta, hogy ezt a pénzt nem fogja elkölteni, ezért már márciusban arról döntöttek, hogy 40 milliárd forintot átcsoportosítanak aktív munkaerőpiaci programokra.
|
Elengedik a kezüketA kormány az idei évi költségvetési törvény javaslatában 100 milliárd forinttal kevesebbet szán a közfoglalkoztatásra, mint az idei tervekben szerepelt. Ezzel visszalépnek a 2014. évi szintre. Az a kérdés, hogy mi lesz a most közmunkán élőkkel, vagy a munkaerőhiány mindenre a megoldás? A Policy Agenda heti elemzésében ezt a kérdést vizsgálta. >>> |
Ez a lépés szakmailag korrekt volt, hiszen ennek a pénzügyi forrásnak a szűkösségét jelzi, hogy ezen a jogcímen eredetileg csupán 16 milliárd forintot terveztek. Azaz a közmunkáról „átpakolt” pénzekkel három és félszeresére nőtt az elkölthető összeg. Ugyanakkor a november végi adatok alapján a pluszban átvitt 40 milliárd forintból csak 3 (!) milliárdot költöttek el.
Ennél érdekesebb azonban, és talán társadalompolitikai szempontból nehezebben vállalható döntés volt, hogy szintén a közfoglalkoztatotti kasszából év végén 27,5 milliárd forintot átcsoportosítottak tizenkét másik programra. Ezeknek a 90 százaléka a Népligeti rekonstrukciós programot, és sporttámogatásokat jelentette. Nagyságrendileg megmaradt még 50 milliárd forint a közmunkarendszerben, és ez az el nem költött összeg pedig mérsékelte a költségvetési hiányt.
Milyen hatása volt a közmunkaprogramnak?
Ahogy arról már korábban is írtunk, a kormány radikálisan elkezdte lefaragni a közmunkások számát, 2017-ben ugyanis az egy évvel ezelőtti állapothoz képest nagyjából 50 ezerrel kevesebben kaptak munkát. Emellett az eltelt években a minimálbéresek és a közfoglalkoztatotti bért kapók közötti olló folyamatosan nyílt, a mostani béremelés pedig tovább szélesíti a különbséget a társadalmi rétegek között.
Kedvező ugyanakkor, hogy a társadalom legalsó tizedébe tartozók között a 2011-es 14 százalékról 2017-re 34,5 százalékra nőtt az aktív keresők aránya. Ezt a réteget azonban főként a közmunkások alkotják, és az is tény, hogy az aktív keresők számának a növekedése az ő foglalkoztatásuk eredménye. A munkaviszonyból származó jövedelmek a háztartás szintjét nézve 2016 és 2010 között 45 százalékkal nőttek, de ezzel szemben az alsó tizedben csupán13 százalékkal. Jobban kifejezi a rendszer torzult fejlődését, hogy miközben 2010-ben a „kvázi középosztályba” tartozó háztartások háromszor annyit kerestek a munkájukkal, mint a társadalom legrosszabb helyzetű része, ez az arány 2016-ban négyszeresére nőtt. A középső és a legalsó réteg közti különbség 2016-ra 129 százalékosra nőtt, háztartási szinten.
A közmunkás nem ember?
A közmunkarendszer akkor hasznosnak ítélhető, ha a siker fokmérője az, hogy dolgozzanak minél többen. Ugyanakkor társadalmi egyenlőtlenséget növelő hatása ma már megkérdőjelezhetetlen, vélik a Policy Agenda szakemberei. Főként úgy, hogy bár gyakorlatilag ugyanolyan egy közmunkás munkaviszonya, mint egy „normál” dolgozóé, csak éppen sem jogokban, sem bérekben nem számítanak egyenértékűnek. Miközben a kormány munka alapú társadalmat szervez, éppen a munka meg nem becsültsége miatt romlik a társadalom legalsó rétegében számító majd 1 millió ember helyzete.
Az is egyértelmű, hogy ez tudatos döntés volt a kormány részéről. Költségvetési szempontból ugyanis megoldható lett volna a szükséges béremelési forrás előteremtése a közmunkások számára is. Ez azonban nem valósult meg, mert a kormány egy olyan téves ideát követ, amely szerint a közmunkás csak azért nem vállal „normál munkát”, mert kicsi a különbség a minimálbér és a közfoglalkoztatotti bér között.
|
Ki fog dolgozni? Egyre durvább problémával szembesül MagyarországA hazai gazdaság növekedése a kedvező globális környezetben 2018-ban is megmarad, jövőre 3,5-4% közötti GDP növekedést várhatunk, ami uniós szinten kifejezetten jó eredmény, a régióban azonban már koránt sem kimagasló. A legfontosabb hazai iparágak különböző kihívásokkal néznek szembe, ennek megfelelően eltérő mértékben fejlődhetnek jövőre, azonban az általános munkaerőhiány, illetve az uniós források elérhetősége szinte mindenhol fontos tényezőként jelenik meg, akárcsak 2017-ben. A cikk folytatását itt olvashatod. >>> |
Az amerikai fővárosban székelő Nemzetközi Valutaalap (IMF) 1,1 milliárd dollár hitelt folyósított Ukrajnának. 
