Kabul villámgyors eleste nemcsak Afganisztán szomszédjainál, hanem az arab világban is a szereplők ideges manőverezését váltotta ki. Amikor 1996 és 2001 között a Talibán uralmon volt, csupán három muszlim ország ismerte el a fundamentalista kormányzatot: Pakisztán, Szaúd-Arábia ás az Egyesült Arab Emirátusok (UAE).
Mára viszont az arab világban Katar állama vált a Talibán egyetlen támogatójává. Már ha nem számítjuk ide a Hamász palesztin mozgalmat, amely üdvözölte Kabul elfoglalását.
Az egymást követő amerikai kormányzatok jóváhagyásával Katar 10 éve kezdett el tárgyalni a Talibánnal és 2013-ban az afgán csoport létrehozhatta politikai irodáját Katar fővárosában, Dohában. Ez szolgált a színhelyéül azoknak a tárgyalásoknak is Washington és a Talibán között, amely tavaly februárban megállapodáshoz vezetett.
Szaúd-Arábia és a UAE már nem tárgyalnak közvetlenül a Talibánnal. Rijád több, mint egy évtizede fejezte be közvetítői szerepét, amikor kitessékelte a Talibán politikai követét annak szerepfelfogása miatt. Sőt, Rijád 2017-ben már Dohát a terrorizmus támogatásával vádolta a Talibán politikai iroda miatt – noha 2013-ban még maga is befogadta volna az irodát.
Ellentétben Moszkvával és Pekinggel, Rijádnak a jelek szerint nem volt előzetes háttérmegállapodása a Talibánnal, így a kabuli nagykövetségének teljes személyzetét evakuálta augusztus 15-én.
Rijád a puskák helyett a diplomáciára támaszkodna
A Biden adminisztráció már februárban, mandátumának kezdetén világosan jelezte, hogy a Fehér Ház kerülni fogja a jövőbeni közvetlen kapcsolatokat Mohamed bin Szalmán (MbS) szaúdi trónörökössel, akit felelősnek tart Dzsamál Hasogdzsi kormánykritikus szaúdi-amerikai újságíró 2018-as meggyilkolásáért és feldarabolásáért. De Biden nem akarja alapjaiban destabilizálni a kétoldalú kapcsolatokat azzal a kulcsfontosságú szövetségesével, amelynek területén 5 katonai bázist működtet.
Biden elnök új kurzusa is hozzájárulhatott ahhoz, hogy Rijád az elmúlt hónapokban sorra zárta le az elmúlt évek – többnyire felsüléssel végződött – geopolitikai frontjait. Katarral megállapodást ír alá a kapcsolatok normalizálásáról, a jemeni húsziknak nagylelkű békeszerződési ajánlatot tett, próbálja megerősíteni kapcsolatait Irakkal, és felvirágoztatta kapcsolatait Ománnal.
Mindezeken túl a 2011-es polgár- és proxi háború kitörése óta tavasszal első alkalommal érkezett szaúdi delegáció a szír fővárosba. Kiszivárgott hírek szerint Rijád hajlandónak mutatkozik újranyitni nagykövetségét Damaszkuszban. A rijádi delegáció egyben közölte szír vendéglátóival, hogy az országot visszafogadják az Arab Ligába.
A világ legnagyobb fegyverimportőre azonban továbbra is rendkívül aktív ezen a piacon: kedden Moszkvában katonai együttműködési szerződést írt alá a két ország védelmi miniszterhelyettese. Rijád már egy ideje több vasat is a tűzben tart. 2019 nyarán az amerikai kongresszust hidegzuhanyként érte a hír, miszerint Rijád titokban ballisztikus rakétatechnológiát vásárolt Kínától.
Közeledés Iránhoz
Az Irakban zajló titkos tárgyalások Teherán és Rijád között tavasszal szivárogtak ki. A kétoldalú kapcsolatok 5 éve omlottak össze – a viszony azután vált fagyossá, hogy a szaúdi hatóságok 2016 januárjában kivégezték a síita kisebbség egyik prominens hitszónokát, a rijádi vezetéssel szemben kritikus Nimr al-Nimr sejket. A síita többségű Iránban válaszul rendbontók felgyújtották a teheráni szaúdi nagykövetséget, mire Szaúd-Arábia megszakította a diplomáciai kapcsolatokat.
Rijád egyik fő célja, hogy rábírja Teheránt a jemeni húszi lázadók visszafogására, akik 2015 március – amikor megkezdődött a szaúdi offenzíva - és idén február között legalább 860 föld-föld rakéta, illetve dróntámadást hajtottak végre szaúdi felségterület ellen. Irán másik regionális ellenfele, a UAE még gyorsabb volt és már tavaly nyáron külügyminiszteri szintű találkozót tartott a két ország.
A titkos tárgyalással tulajdonképpen mind Irán, mind a szaúdiak csendesen bevallják, hogy az elmúlt években geopolitikailag túlterjeszkedtek a térségben és ezt már pénzügyileg nem bírják. A szaúdiak a tárgyalással egyben felkészülnek az USA térségbeli katonai szerepének a csökkenésére.
Jemen drámája
A legnagyobb dráma Rijád hét éve elindított jemeni hadjárata, amely katasztrofális kihatással járt a szaúdi költségvetésre és mindenekelőtt a jemeni átlagember számára. A hadjárat aláásta Rijád hagyományos szövetségi rendszerét, Pakisztán ugyanis nem volt hajlandó csapatokat küldeni a húszi lázadók leverésére. Jemen a jelen állás szerint egy krónikus bukott állammá (failed state) alakult az Arab-félszigeten. A húszik egyelőre nem reagáltak konstruktívan Rijád elmúlt hónapokban tett békeajánlatára.
Sőt, Jemen dezintegrációja folytatódik és több forrás szerint Izrael és a UAE már kinézte magának a Báb el-Mandeb szorosban elhelyezkedő és Jemenhez tartozó és az UNESCO által védett Socotra szigetet. A 3650 négyzetkilométeres szigeten értesülések szerint a két ország közös katonai hírszerző állomást készül létesíteni. A UAE emellett katonai bázist épít a szintén Jemenhez tartozó Majun szigeten.
Mi több, a nyár elején a UAE Dél-Jemenben támogatásáról biztosította a szeparatista Déli Átmeneti Tanácsot (STC), amely leolvasztotta a biztosítékokat a szaúdiaknál. Az STC Ádenből és Dél-Jemen egyes régióiból független államot akar létrehozni, míg Rijád továbbra is támogatja az egységes Jemen koncepcióját és Manszúr Hadi elnök gyenge kormányát.
Ez a „gig economy.” 
