Kabul villámgyors eleste nemcsak Afganisztán szomszédjainál, hanem az arab világban is a szereplők ideges manőverezését váltotta ki. Amikor 1996 és 2001 között a Talibán uralmon volt, csupán három muszlim ország ismerte el a fundamentalista kormányzatot: Pakisztán, Szaúd-Arábia ás az Egyesült Arab Emirátusok (UAE).
Mára viszont az arab világban Katar állama vált a Talibán egyetlen támogatójává. Már ha nem számítjuk ide a Hamász palesztin mozgalmat, amely üdvözölte Kabul elfoglalását.
Az egymást követő amerikai kormányzatok jóváhagyásával Katar 10 éve kezdett el tárgyalni a Talibánnal és 2013-ban az afgán csoport létrehozhatta politikai irodáját Katar fővárosában, Dohában. Ez szolgált a színhelyéül azoknak a tárgyalásoknak is Washington és a Talibán között, amely tavaly februárban megállapodáshoz vezetett.
Szaúd-Arábia és a UAE már nem tárgyalnak közvetlenül a Talibánnal. Rijád több, mint egy évtizede fejezte be közvetítői szerepét, amikor kitessékelte a Talibán politikai követét annak szerepfelfogása miatt. Sőt, Rijád 2017-ben már Dohát a terrorizmus támogatásával vádolta a Talibán politikai iroda miatt – noha 2013-ban még maga is befogadta volna az irodát.
Ellentétben Moszkvával és Pekinggel, Rijádnak a jelek szerint nem volt előzetes háttérmegállapodása a Talibánnal, így a kabuli nagykövetségének teljes személyzetét evakuálta augusztus 15-én.
Rijád a puskák helyett a diplomáciára támaszkodna
A Biden adminisztráció már februárban, mandátumának kezdetén világosan jelezte, hogy a Fehér Ház kerülni fogja a jövőbeni közvetlen kapcsolatokat Mohamed bin Szalmán (MbS) szaúdi trónörökössel, akit felelősnek tart Dzsamál Hasogdzsi kormánykritikus szaúdi-amerikai újságíró 2018-as meggyilkolásáért és feldarabolásáért. De Biden nem akarja alapjaiban destabilizálni a kétoldalú kapcsolatokat azzal a kulcsfontosságú szövetségesével, amelynek területén 5 katonai bázist működtet.
Biden elnök új kurzusa is hozzájárulhatott ahhoz, hogy Rijád az elmúlt hónapokban sorra zárta le az elmúlt évek – többnyire felsüléssel végződött – geopolitikai frontjait. Katarral megállapodást ír alá a kapcsolatok normalizálásáról, a jemeni húsziknak nagylelkű békeszerződési ajánlatot tett, próbálja megerősíteni kapcsolatait Irakkal, és felvirágoztatta kapcsolatait Ománnal.
Mindezeken túl a 2011-es polgár- és proxi háború kitörése óta tavasszal első alkalommal érkezett szaúdi delegáció a szír fővárosba. Kiszivárgott hírek szerint Rijád hajlandónak mutatkozik újranyitni nagykövetségét Damaszkuszban. A rijádi delegáció egyben közölte szír vendéglátóival, hogy az országot visszafogadják az Arab Ligába.
A világ legnagyobb fegyverimportőre azonban továbbra is rendkívül aktív ezen a piacon: kedden Moszkvában katonai együttműködési szerződést írt alá a két ország védelmi miniszterhelyettese. Rijád már egy ideje több vasat is a tűzben tart. 2019 nyarán az amerikai kongresszust hidegzuhanyként érte a hír, miszerint Rijád titokban ballisztikus rakétatechnológiát vásárolt Kínától.
Közeledés Iránhoz
Az Irakban zajló titkos tárgyalások Teherán és Rijád között tavasszal szivárogtak ki. A kétoldalú kapcsolatok 5 éve omlottak össze – a viszony azután vált fagyossá, hogy a szaúdi hatóságok 2016 januárjában kivégezték a síita kisebbség egyik prominens hitszónokát, a rijádi vezetéssel szemben kritikus Nimr al-Nimr sejket. A síita többségű Iránban válaszul rendbontók felgyújtották a teheráni szaúdi nagykövetséget, mire Szaúd-Arábia megszakította a diplomáciai kapcsolatokat.
Rijád egyik fő célja, hogy rábírja Teheránt a jemeni húszi lázadók visszafogására, akik 2015 március – amikor megkezdődött a szaúdi offenzíva - és idén február között legalább 860 föld-föld rakéta, illetve dróntámadást hajtottak végre szaúdi felségterület ellen. Irán másik regionális ellenfele, a UAE még gyorsabb volt és már tavaly nyáron külügyminiszteri szintű találkozót tartott a két ország.
A titkos tárgyalással tulajdonképpen mind Irán, mind a szaúdiak csendesen bevallják, hogy az elmúlt években geopolitikailag túlterjeszkedtek a térségben és ezt már pénzügyileg nem bírják. A szaúdiak a tárgyalással egyben felkészülnek az USA térségbeli katonai szerepének a csökkenésére.
Jemen drámája
A legnagyobb dráma Rijád hét éve elindított jemeni hadjárata, amely katasztrofális kihatással járt a szaúdi költségvetésre és mindenekelőtt a jemeni átlagember számára. A hadjárat aláásta Rijád hagyományos szövetségi rendszerét, Pakisztán ugyanis nem volt hajlandó csapatokat küldeni a húszi lázadók leverésére. Jemen a jelen állás szerint egy krónikus bukott állammá (failed state) alakult az Arab-félszigeten. A húszik egyelőre nem reagáltak konstruktívan Rijád elmúlt hónapokban tett békeajánlatára.
Sőt, Jemen dezintegrációja folytatódik és több forrás szerint Izrael és a UAE már kinézte magának a Báb el-Mandeb szorosban elhelyezkedő és Jemenhez tartozó és az UNESCO által védett Socotra szigetet. A 3650 négyzetkilométeres szigeten értesülések szerint a két ország közös katonai hírszerző állomást készül létesíteni. A UAE emellett katonai bázist épít a szintén Jemenhez tartozó Majun szigeten.
Mi több, a nyár elején a UAE Dél-Jemenben támogatásáról biztosította a szeparatista Déli Átmeneti Tanácsot (STC), amely leolvasztotta a biztosítékokat a szaúdiaknál. Az STC Ádenből és Dél-Jemen egyes régióiból független államot akar létrehozni, míg Rijád továbbra is támogatja az egységes Jemen koncepcióját és Manszúr Hadi elnök gyenge kormányát.
Vlagyimir Putyin orosz elnök újságíróknak pénteken Asztanában beszélt erről. 
A forint is azt jelzi, hogy Magyarországon kiengedtük a kéziféket – interjú
Jobban fogják ezentúl keresni a forintot, mint a devizát? – interjú
„Nem hagyhattuk ki a magyar sztorit, vonzóbbá válhatnak a hazai eszközök” – Interjú
„Nem hiszem, hogy a vagyonadó akkora veszteség lenne a gazdagoknak” – az utca emberét kérdeztük
Korábban soha nem látott elköteleződés kell a magyar euróhoz – Interjú
