Káncz Csaba a Mindenki Magyarországa Mozgalom jelöltje az ellenzéki előválasztáson. A szerző nem tagja szerkesztőségünknek, külsősként publikál oldalainkon.
Április 23-án Stéphanie Monfermé 49 éves rendőrnőt - kétgyermekes családanyát - egy 2009 óta illegálisan Franciaországban tartózkodó tunéziai, Jamel G. szúrta le a rendőrörs előcsarnokában, a Párizstól délre fekvő Rambouillet kisvárosban. A merénylő büntetlen előéletű volt és a biztonsági szervek nem ismerték. Macron elnök a mikroblog bejegyzésében órákkal később az „iszlamista terrorizmushoz” kötötte a merényletet.
Sebastian Kurz osztrák kancellár még aznap szolidaritását fejezte ki Franciaországgal és hangsúlyozta, hogy az iszlamista terrorizmus veszélyt jelent Európára és kontinensünket nem fogják megfélemlíteni. A német politikai elit eközben mélyen hallgatott.
Célkeresztben a rendfenntartók
A francia rendőrség az elmúlt években gyorsan vált az iszlamisták kiemelt célpontjává. Bernard Rougier Közel-Kelet szakértő szerint a dzsihadisták a törvényesség erőit a hitetlen, pogány állam megjelenítőinek tartják, amely az iszlámot akarja megsemmisíteni. A Charlie Hebdo hetilap ellen elkövetett 2015 januári támadás óta 11 rendőrtiszt halt meg iszlamista támadásokban – beleértve egy olyan rendőrt, akit partnerével együtt gyilkoltak meg, a három éves fiúk szeme láttára. Mindezeken túl több rendőr súlyos sebesüléssel menekült meg a támadások következtében.
A francia központi kormányzat előtt komoly probléma magasodik. Egy tavalyi felmérés szerint a 25 év alatti francia muszlimok 74 százaléka úgy gondolja, hogy az iszlám előrébb való, mint a köztársaság. Ráadásul az elmúlt évtizedben megduplázódott a mecsetbe járó francia muszlim 18-24 évesek száma.
A rendőrnő elleni mostani merénylet országos felháborodást váltott ki. Gérald Darmanin belügyminiszter a Le Journal du Dimanche hasábjain egy hete bejelentette, hogy hazája mindent megtesz azért, hogy az EU külső határain valódi ellenőrzés alakuljon ki. Franciaország a 2022 első félévi EU elnökségét arra fogja kihasználni, hogy a Schengeni-övezeten belüli szabad személyáramlást alapvető reformnak vesse alá.
A kormány szerdán már törvénytervezetet nyújtott be a keményebb terrorellenes harc jegyében, kibővítve az elhárítás hatáskörét. Az új jogosítványaival a titkosszolgálat szélesebb körben vizsgálhatja az internetes forgalmat és az algoritmusos megfigyelőrendszer törvényessé válna. A törvényhozási jóváhagyás július vége előtt megtörténhet.
Kemény fellépést követelnek
Ezzel párhuzamosan április 21-én pedig szokatlan nyílt levelet tett közzé 20 nyugalmazott tábornok egy szélsőjobboldali hetilapban. Egy vélt „polgárháborúra“ hivatkozva gyakorlatilag belengették egy katonai puccs lehetőségét, és halottak ezreit jósolták, ha nem történik kemény politikai fellépés a jelenlegi állapotok ellen.
Szerintük Franciaországban „egy bizonyos antirasszizmus” arra készül, hogy gyűlöletet szítson a társadalom különböző csoportjai között, és ezért „polgár- és faji háború fenyeget, ha nem csinálunk valamit, hogy ennek véget vessünk”. Egy volt katonáknak szóló blogoldalon is lejött a levél, amihez mostanra több, mint ötezer további – esetleg már nyugállományban lévő – katonai vezető, csendőr és rendőr is csatlakozott.
Az egykori katonai vezetők arról írnak, hogy „az iszlamizmus és az elővárosok hordái” olyan dogmákat akarnának érvényesíteni, amelyek ellentétesek a francia alkotmánnyal, ezért határozottabb fellépést követelnek – elsősorban Macron elnöktől, de felajánlva a saját segítségüket is: „Készek vagyunk azon intézkedéseket támogatni, amelyek nemzetünk védelmét figyelembe veszik”.
Azonban túlmennek a puszta támogatáson, amikor azt is írják: „ha nem történik semmi […], az robbanást és az aktív társaink beavatkozását eredményezheti egy veszélyes küldetés keretében a civilizációs értékeink és a nemzettársaink […] védelme érdekében”.
A levél megjelentetésének időzítése nem véletlen: 1961 április 21-én szerveztek Algériában francia katonák puccsot Charles de Gaulle tábornok kormányzata ellen. A puccsot 4 tábornok vezette és a cél Algéria függetlenségének megakadályozása volt. De akkor csupán 6 nap alatt a puccs megbukott.
Marine Le Pen, a Nemzeti Tömörülés elnöke azt üzente a volt katonáknak, hogy „uraim, csatlakozzanak hozzám a Franciaországért vívott harcban”. Le Pen szerint a volt katonák elemzése teljesen leírja a jelenlegi franciaországi állapotokat, de szerinte nem elég most a buzdítás, hanem cselekedni kell – amiből nem derül ki, hogy Le Pen akkor támogatna-e egy katonai puccsot, vagy sem.
A francia kormány viszont elítélte a nyílt levelet. Franciaországban jövőre tartanak elnökválasztást. Macron elnök és fő ellenfele, Marine Le Pen egyelőre fej-fej mellett haladnak az előrejelzésekben.
Hamarosan jöhet a második tárgyalási forduló. 
