|
| Menekültek egy berlini ideiglenes szálláson (fotó: ENSZ, UNHCR) |
Januárban a menekültkrízis kitörése óta először több nő és gyermek menekült érkezett Görögországba, mint férfi – írja a Funke Mediengruppe értesülésére hivatkozva az AFP hírügynökség. A menekültek 55 százaléka volt nő és gyermek, júniusban például ez az arány még csak 27 százalék volt.
Eszerint a korábban érkezett férfiak hozzák maguk után a feleségüket és a gyermekeiket. (A forrás egy német rendőrségi jelentés, amely az ENSZ menekültügyi szervezete, az UNHCR adatait idézi.) Azt is gyanítják, hogy sokan nagyon igyekeznek most akit lehet, áthozni, „kapuzárási pánik” van, mivel Németországban éles viták vannak a családtagok beutaztatásának korlátozásáról.
Eddig hivatalosan is ment
Az úgynevezett „Asylpaket II.” (Menedékcsomag II. vagy Menedékkérő-csomag II.) törvény most zajló vitájának egyik sarkalatos pontja a családtagok utánhozatala. Jelenleg a már beutazott migránsok közvetlen hozzátartozói legálisan utazhatnak be Németországba, hivatalos vízummal, bár hosszú várakozási idők vannak. A nagykoalíció tagjai közül a baloldali SPD kifejezetten elutasítja a korlátozást tartalmazó tervezeteket, míg a bajor konzervatív CSU a legfőbb támogatója. (A bajorokhoz érkezik a menekültek zöme.)
A három nagykoalíciós párt csütörtökön krízisülést tart, erre készült egy új kompromisszumos javaslat a DPA hírügynökség és az N24 szerint. Több variáció volt már a családegyesítések korlátozására, az egyik szerint például a szírekkel teljesen kivételt tettek volna, nem korlátoznák őket. A mostani javaslat a már beutazott szírek létszámának 20 százalékában korlátozná a családtagok beutazását.
Őrült bőkezű segélyezés
A csomag másik fontos eleme az erőszakos bűncselekmény miatt elítélt külföldiek gyorsabb kiutasítása. Erről és az észak-afrikai államok biztonságos országgá nyilvánításáról úgy tűnik, alig van vita. A koalíción belül éles feszültségek vannak Angela Merkel menekültpolitikája miatt, de a CSU-hoz tartozó bajor belügyminiszter egy tévéadásban kijelentette, hogy semmiképp sem szeretnék a koalíciót szétrombolni.
A német önkormányzatok szervezete (DStGB) ötpontos petíciót készített be Angela Merkelnek az N24 szerint, mielőtt találkoznának a kancellárral. Ebben első helyen szerepelnek a Harz IV segélyek, ez egy majdnem, hogy alanyi jogon a szegényeknek járó komplex segélycsomag az országban. Becslések szerint ebben az évben a menekültek miatt 460 ezer új személy lesz jogosult rá, és a költségek egy részét – a lakhatásnál – az önkormányzatoknak kellene állni.
Munkát a menekülteknek
Az önkormányzatok a rájuk jutó terheket most az államra szeretnék átterhelni. Egyébként emiatt a kelet-európai, köztük magyar bevándorlók is a begyükben vannak, e téren 120 ezer új igénylő is jelentkezhet egy bírósági ítélet következtében, amint arról a Privátbankár nemrég tudósított.
A német önkormányzatok második pontja kötelező lakhelyet írna elő a menekülteknek, hogy azok ne koncentrálódjanak néhány nagyvárosban. Ehhez kapcsolódik a harmadik pont is, amely munkalehetőséget kér a menekülteknek, azzal az indokkal is, hogy akinek van munkája, az nem fog olyan könnyen máshová vándorolni. „Az nem elég, hogy felhívjuk a figyelmüket, mennyi lakás áll üresen Kelet-Németországban” – írják.
Lakást mindenkinek
Negyedik helyen említik, de lehet, hogy a legfontosabb a menekültek számának csökkentése. Ezzel az a baj, hogy senki sem tudja igazán, hogyan lenne kivitelezhető, minimum kemény határőrizet felállítása kellene hozzá. (Egyelőre azt is elég nehéz a németekről elképzelni, hogy menekültcsaládokat hagyjanak egy szögesdrót kerítés előtt éhezni és fázni, ahogy a magyarok tették.)
Az ötödik pont a lakásépítések számának növelése – nem csak a menekültek, hanem minden rászoruló számára. Ez még a magyar vendégmunkásoknak is jól jöhet…
Jön a fele részben állami, fele részben önkormányzati BKK. 
