A világ számos országában, így Magyarországon is alapcikknek számít a kávé, az emberek jelentős része el sem tudja képzelni, hogy egy csésze fekete nélkül indítsa a napot. Az esetleges drágulása sokakat érint, még ha esetleg az inflációs mutatóban esetleg nincs is akkora súlya. Márpedig az előjelek szerint a benzin és a dohánytermékek után a kávé is azon cikkek közé kerülhet, amelyért hamarosan többet kell majd fizetni, mint egy évvel ezelőtt.
Meglepően stabil volt a magyar boltokban az ár
Pedig a magyar boltokban évek óta viszonylag stabil a termék ára kisebb megugrásokra jellemzően a tavaszi időszakokban volt példa, amikor a világpicon is komolyabb kilengések tapasztalhatók. A kereskedelmi forgalomban egy középkategóriásnak számító negyedkilós csomag ára az elmúlt négy évben 800 és 900 forint között mozgott, és ebből az ársávból csak rövid időszakokra lépett ki, akár felfele, akár lefele. Most azonban a nemzetközi trendek alapján könnyen lehet, hogy a fogyasztóknak az 1000 forintos árakkal is meg kell barátkozniuk.
Az alaptermék, vagyis a zöld kávé árának megugrása ugyanis rövid időn belül visszaköszönhet a fogyasztók által napi szinten fogyasztott italok árában is. Ez egyébként abból a szempontból nem lenne példa nélküli, hogy az utóbbi időben az árupiacokon tapasztalható árrobbanás (legyen szó olajról, fémekről, vagy az építkezési alapanyagokról) a magyarok számára is fájdalmasan lecsapódott. Ráadásul számos olyan termék van, mint a cikk elején emlegetett üzemanyag, vagy sokak számára akár a dohánytermékek, amelyek drágulása alól nem tudnak kibújni, és az áremelkedés megcsapolja a pénztárcájukat.
Gyenge lett az idei termés
A világszerte számos terméknél tapasztalható áremelkedéseken túl a kávé esetében két további ok is közrejátszik. A legnagyobb termelőnek számító Brazíliában ugyanis egy évtizede nem tapasztalt aszály sújtotta a termelőket, ami miatt a szokásosnál kevesebb zöld kávét tudnak piacra vinni. Egy másik nagy Dél-Amerikai termelő országban pedig a pattanásig feszült politikai helyzet okoz problémákat. Az év eleje óta folyamatossá váló és számos demonstráló áldozatot követelő kolumbiai kormányellenes tüntetések miatt időlegesen leállították az exportot, ami újabb csapást jelentett a kínálat szempontjából. Az elemzők szerint ezek hatására négy év relatív bőség után idén hiánnyal kel számolni a nyers kávé piacán.
Ezek a folyamatok az árutőzsdéken már visszaköszöntek, hiszen június elején az arabica, ami a hétköznapi fogyasztásban a csúcskategóriás kávébabnak számít, határidős árfolyama New York-ban négy és fél éves csúcsra ugrott. Az ár akkor megközelítette az 1,70 dollárt. (A tőzsdén és a szakmában, ahogy például az olajnál a hordó esetében, úgy a kávénál is speciálisnak mondható súlyegységekkel számolnak. A tőzsdei ár egy font kávéra vonatkozik, de számos esetben nem kilogramm vagy tonna a számítás mértékegysége, hanem zsák, amely 60 kilónak felel meg.) A júniusi rekordszinthez képest ugyan valamelyest szelídült az árfolyam, ám a pénteki ár is 1,55 körül volt, ami még mindig jóval magasabb, mint a 2020-as szint.
Miért nem drágult eddig a fogyasztók számára?
Felmerülhet persze, ha júniusban megugrott az árfolyam, az miért nem jelentkezett eddig a fogyasztói árakban? Erre a keresleti oldal a magyarázat. A nagy felvásárlók és a pörköléssel foglalkozó vállalatok úgynevezett határidős szerződéseket kötnek beszállítóikkal. Ez a gyakorlatban azt jelentik, hogy előre rögzítik, hogy milyen áron veszik meg a terméket egy későbbi időpontban. Ez egyébként alapesetben mind az eladóknak, mind a vevőknek jó, hiszen előre tudnak kalkulálni a bevétellel és a kiadással, és nem kell a napi szintű árfolyamingadozásokkal foglalkozniuk. Mivel korábban alacsonyabb árak mellett szerződtek a felek, így eddig a drágulás nem épült be a fogyasztói árakba! Csakhogy ezek a határidős szerződések kifutnak és az újabb kontraktusok már jóval magasabb összegekkel terhelik a felvásárlókat, ami a szakértők szerint rövid időn belül az árakban is visszaköszön majd.
A fentieken túl a keresleti oldalra természetesen a járványhelyzet is hatott, hiszen a világszerte alkalmazott korlátozások miatt a szálloda és vendéglátószektor a megszokottnál visszafogottabb mennyiségű pörkölt kávét vásárolt, emiatt egyrészt a 2020-as kedvező termés komoly készeteket jelentett, amelyek másrészt a kisebb kereslet miatt lassabban is apadtak. A korlátozások feloldása ezen a területen okozott az egyik legszembetűnőbb változást, és sokan a szabadságuk visszanyerését látták abban, hogy leülhettek egy bár teraszára kávézni, vagy fogyaszthattak egy étteremben. A vendéglátás újjáéledése éves bázison növekvő keresletet generált az elmúlt hónapokban, így a készletek is jelentősen apadni kezdtek, ami ismét csak a nyersanyagok, jelesül a zöld, illetve a pörkölt kávé áremelkedésének irányába mutatnak.
Az előrejelzések szerint a fogyasztók rövid időn belül szembesülni fognak az áremelkedéssel, több vállalat már be is jelentette ezt. Az Egyesült Királyságban például a Tchibo azt közölte, hogy kávézóiban az eddigi 50 penny helyett 1 fontot kérnek majd egy feketéért, de a JM Smucker, a Folgers és a Dunkin kávémárkák anyacége is jelezte, hogy megemelik a kávé árát.
A vendéglátóhelyeken egyébként Magyarországon is nagyon sok helyen emeltek árakat tavalyhoz képest, ám ennek hátterében még nem a pörkölt kávé árának növekedése, hanem többnyire a munkaerőköltségek megugrása állt. Az alapanyag drágulása természetesen itt is vissza fog köszönni, ám ha egy csésze eszpresszó vagy cappuccino árát költségoldalról nézünk meg, akkor azt láthatjuk, hogy a pörkölt kávé annak csak egy kisebb hányada, a nagyobb részét az Európában legmagasabb magyar áfa mellett a bérleti díj és a munkaerő teszi ki.
A járvány is dönthet az árakról
Természetesen a mostani fellendülés kapcsán is vannak kérdőjelek, hiszen a koronavírus-járvány újabb hulláma ismét új helyzetet teremthetne. Az elmúlt egy évben ugyanis jelentős változásokat láthattunk. Ahogy azt fent is jeleztük, a vendéglátóipar értékesítése nálunk és más országokban is erőteljesen visszaesett. Ugyanakkor az otthoni fogyasztásra optimalizált kiszerelésű kávé iránti kereslet megugrott a lezárás közepette. Hogy legyen még egy csavar a történetben, a home office munkavégzés a kávéfogyasztást olyan módon is befolyásolta, hogy a sok helyen a „vállalati szocializáció” szerves részének számító közös kávézások is kiestek, ami ismét csak visszafogta a keresletet.
Éppen a fentiek, és a vírus új mutációi azok, amelyek komoly bizonytalanságot hoznak a piacra. Ha ugyanis a fertőzések száma ismét megugrik, és a kormányok erre szigorításokkal, lezárásokkal reagálnak, akkor a most kibontakozó folyamatok elbukhatnak. A koffeinfüggők számára vélhetőleg csak rossz és rosszabb választás lenne, ha arról kellene dönteniük, hogy dráguljon a kávé, vagy a járvány terjedése miatt bezáró vendéglátóhelyeknek köszönhetően ússzák meg az áremelkedést.
Az elemzők szerint a fogyasztói vásárlási szokások visszarendeződésével számolnak, és emiatt a kereslet növekedni fog a második félévben. Ennek ellenére nem a pandémiát megelőző pályára fog visszaállni a fogyasztás akkor sem, ha nem jönnek idén már újabb komoly korlátozások.
Ha megugrik a kereslet, akkor még egy bökkenő lehet
Hogy a bizonytalanság teljes legyen érdemes kiemelni, hogy világszerte komoly logisztikai nehézségek tapasztalhatók, amivel az év eleje óta a sajtó is rendszeresen foglalkozik a témával. A 2020-as tavaszi lezárásokat követően ősszel meginduló termelést ugyanis nem tudta lekövetni a konténeres tengeri szállítás piaca, és már tavaly ősszel intenzív áremelkedés kezdődött. Előbb a Kínából Európába és Amerikába irányuló hajózás költsége nőtt meg, majd az áremelkedés mellett a szállítási idők is jelentősen kitolódtak. A helyzet ráadásul azóta sem rendeződött.
Az elemzők szerint, amennyiben a kereslet felfut, akkor a szűk logisztikai keresztmetszet is további árnövelő tényező lehet. A kávétermelők szerint ugyanis a megszokott 4-6 hetes szállítási idők helyett 2-3 hónappal kell számolni az utóbbi időben a konténerek és hajók hiánya miatt. Így a kínálatra ez is jelentős hatást tud gyakorolni, hiszen több termelő országban is jelentős mennyiségű kávé vár a szállításra, ám könnyen lehet, hogy pont ennek nehézsége borítja meg a keresleti és kínálati viszonyokat a következő időszakban.
Gazdaságilag csakis a NER visszabontása segíthet alkalmazkodni új kihívásokhoz. 
