A Brent olaj árának alakulásakor figyelembe vett helyi fizikai piaci olajfajták árát ugyan alapvetően a vörös-tengeri hajózási útvonalon kialakult szűk keresztmetszet határozza meg, ám számos egyéb tényezőt is figyelembe kell venni – derült ki a Reuters olajpiaci összefoglalójából, amely a londoni tőzsde piaci elemzésre alapul.
A legfontosabbak ezek közül, hogy a kínai kereslet egyenetlen, illetve hogy egyre erősebb a verseny azokért az olajszállítmányokért, amelyeket korábban sem hajózták át a Szuezi-csatornán. Elemzők szerint mindez az európai piacon látszik a legjobban.
„A Brent határidős jegyzésein látszik a legjobban annak hatása, hogy az olajszállító tankereknek el kell kerülniük a Vörös-tengeren és a Szuezi-csatornán áthaladó útvonalat a jemeni húszi milícia rakéta- és dróntámadásai miatt” – mondta a Reutersnek Viktor Katona, a Kpler olajpiaci kutatóintézet elemzője. A konfliktus legnagyobb vesztesei az európai olajfinomítók.
A Brent aktuális, havi árfolyamához képest a hat hónapos határidős jegyzés hordónként 2,15 dollárral volt magasabb január közepén. Ez volt a legnagyobb különbség november eleje óta. Ez azt jelzi, hogy piaci szereplők a kínálat szűkülésére, s ezzel az ár emelkedésére számítanak. Az északi-tengeri olaj és a benchmark Brent jegyzése közti különbség november vége óta a legnagyobb. Hasonló a helyzet más olyan olajfajtákkal, amelyeket a közel-keleti piacokon kitermelt energiahordozó alternatívájának tekintenek.
A norvég Johan Sverdrup olaj ára és a Brent közti különbség januárban hordónként 2,80 dollárra nőtt az ezt megelőző két dollárról. Szakértők ezt legalábbis részben a közel-keleti helyzet romlásához kötik. A Közel-Keletről Európába tartó olaj mennyisége decemberben napi 570 ezer hordóra csökkent az októberi 1,07 millió hordóról – derül ki a Kpler adataiból. Ázsiában is nőtt az Öböl menti országokból származó olaj ára, mivel a befektetőket aggasztja az ellátás körül kialakuló esetleges káosz. Az USA-ban eddig nincs jele zavarnak a kínálatban.
A Kaszpi-tenger térségében kitermelt, és Ázsiába, Európába vagy az USA-ba szállított azeri olaj ára hordónként 6 dollárral nőtt a Brent jegyzése fölé. A londoni árutőzsdei adatok szerint szeptember óta nem volt ilyen szinten. Az európai kínálatot szűkítik a líbiai tüntetések miatt kieső szállítások és a nigériai export csökkenése.
Bajba került az orosz olaj
„Olyan sok tényező befolyásolja az olaj árát, hogy nehéz külön számba venni a vörös-tengeri válság hatását” – mondta egy olajpiaci kereskedő a Reutersnek. Erős a kínálat mindenütt, ugyanakkor idegesek a piaci szereplők.
Szerinte február nagy keresletet hozhat, mert a finomítók be akarnak majd spejzolni nyersanyagból. Nigériából azért csökkent a kivitel, mert beindult az ország saját olajfinomítója, ami felveszi a nyersolaj egy részét. Ez hordónként hat dollárral drágította az onnan származó olajat a Brenthez képest.
Az angolai olajra, amely szintén elkerüli a Szuezi-csatornát, az európai mellett indiai és kínai kereslet is mutatkozik. A Indiába irányuló orosz kivitel, ami az ukrajnai háború kitörés után megugrott, az ár növekedése és a fizetés pénzneme körüli viták miatt visszaesett. A kínai vevőktől az iráni szállítók akarnak többet fekete aranyukért.
A Bloomberg a Torm dán tankhajó-társaság adatait idézi, amelyek szerint a hosszabb szállítási idő és a szállítási útvonalak összekuszálódása miatt az olajszármazékokat szállító hajók szállítási díja az elmúlt hetekben napi 35 ezer dollárról 60 ezer dollárra ugrott.
Egyes vásárlók inkább együtt töltenek fel nagyobb hajókat, mint hogy külön külön szállíttassák árujukat kisebbekben.
A 700 ezer hordó olaj szállítására képes úgynevezett Aframax tankerek napi szállítási díja kétszeresére, napi 80 ezer dollárra nőtt december közepe óta. A Szuezi-csatorna használatára képes Suezmax hajók esetén ötven százalékkal, napi 70 ezer dollárra nőtt a tarifa.
Az üzemanyagokról részletes elemzéseket, köztük az árváltozások okait boncolgató írásokat a laptársunk, a szintén a Klasszis Média Lapcsoport által megjelentetett Mfor heti rovatában, az Mfor Üzemanyagár-figyelőben olvashat.
Az amerikai fővárosban székelő Nemzetközi Valutaalap (IMF) 1,1 milliárd dollár hitelt folyósított Ukrajnának. 
