Az amerikai olajpala-kitermelés (másként palaolaj-kitermelés) egyik atyja, Harold Hamm élen jár azok között, akik igyekeznek meggyőzni a fiatalokat arról, hogy az olajiparnak még van jövője. Ezért érdemes ehhez az ágazathoz kötni a jövőjüket – írja az ágazat szakember-utánpótlásának válságos helyzetét bemutató cikkében a Financial Times.
„Az emberek az olajat a következő 50 évben használni fogják, az annál „tisztábbnak” tartott földgázt pedig még 100 vagy akár 150 évig. Azt akarjuk, hogy a következő generáció tehetséges tagjai belássák, hogy lenne jövőjük, ha az olaj- és gáziparban akarnának karriert csinálni” – mondta az üzletember. Ennek szellemében 50 millió dollárt adott a Hamm Institute for American Energy intézet létrehozására az oklahomai egyetemen.
A 78 éves szakember nem volt boldog attól, hogy a decemberi ENSZ COP28 klímavédelmi konferencia résztvevői kinyilvánították akaratukat a fosszilis energiahordozók fokozatos feladására. Ez ugyanis rátesz egy lapáttal arra a folyamatra, amelyben a pályaválasztás előtt álló mérnökhallgatók az Egyesült Államokban és Európában elfordulnak az olaj- és gázszakmától.
A Hamm Intézet nem az első azok között a próbálkozások között, amelyek igyekeznek változtatni ezen a tendencián. Az ExxonMobil 2022-ben 16,4 millió dollárt adott a világ több egyetemének, a Chevron az álláslehetőségek jobb reklámozását támogatta. A Shell és a BP ösztöndíjprogramokat finanszíroz. A Shell a TikTokon is promotálja a karrierlehetőségeket.
Egyre népszerűtlenebb az olaj
Az olajipari mérnöki kurzusok száma a 2019-es több mint hétezerről 2023-ra négyezer alá süllyedt – derül ki Lloyd Heinze, a Texas Tesch University professzora adataiból. Az USA-ban és Európában sok egyetemi oktató kihagyja az olajjal és a gázzal foglalkozó órákat a tantervéből vagy átalakítja a tanrendet úgy, hogy abban ezek rovására növeli az alternatív energiahordozók súlyát. Európában egy fokkal durvább a helyzet. Például a Swansea egyetem már a hetedik volt az Egyesült Királyságban, amely novemberben úgy döntött, hogy megtiltja a fosszilis energiahordozókkal foglalkozó vállalatok részvételét az állásbörzéin.
A Society of Petroleum Engineers ágazati szakmai szervezet taglétszáma a 2015-ös 168 ezerről 2022-re 119 ezerre csökkent. A tagok átlagéletkora 45 évről 48 évre ment fel. Korábban az olaj árának emelkedésével nőtt a fiatalok érdeklődése a zsíros fizetéseket ígérő ágazat iránt, ám a klímaváltozás érezhetőbbé válása nyomán ez a kapcsolat is megszakadt az elmúlt években. A probléma nem csupán a felsőfokú végzettségűeket érinti, hanem az olaj- és gázkitermelésben dolgozó fizikai munkásokat, hegesztőket, kútkezelőket, nehézgép-kezelőket is. A munkaerőhiány annak ellenére jelentkezik, hogy a kék galléros szakik szakmájuk legmagasabb fizetéseit vihetik haza, ha olajipari vállalatnál dolgoznak. A hiányzó szakemberek akadályozhatják a karbonleválasztás és a szén-dioxid föld alatti raktározása kialakuló iparágának fejlődését is, mivel az hasonló képességeket igényel, mint az olaj- és gázkitermelés.
Valakinek ki kell fizetnie a "számlát"
Nem az olajból fog kifutni a világ, hanem hamarosan a munkaerőből, ami az ágazatot működteti – összegezte a problémát Ken Pereira, a malajziai Hibiscus Petroleum igazgatója. Ez a cég nyert néhány licencet az északi-tengeri új kitermelési lehetőségek közül.
Mindezek alapján borítékolható, hogy sokkal többet kell majd fizetni az embereknek, hogy hajlandóak legyenek abban az ágazatban elhelyezkedni, ami gondoskodik az autók tankjába való üzemanyagokról. Ez pluszköltség a benzin és a gázolaj árában is meg fog jelenni.
Az üzemanyagokról részletes elemzéseket, köztük az árváltozások okait boncolgató írásokat a laptársunk, a szintén a Klasszis Média Lapcsoport által megjelentetett Mfor heti rovatában, az Mfor Üzemanyagár-figyelőben olvashat.
Egy friss kutatás az új kormány külpolitikájának megítélésével foglalkozik. 
„Nem hiszem, hogy a vagyonadó akkora veszteség lenne a gazdagoknak” – az utca emberét kérdeztük
Eljött a nők ideje az egyik legférfiasabb szakmában
