Egyszerre több oldalról is hatalmas nyomás éri az építőipari cégeket. Száguldanak az alapanyagárak, magas az infláció, drágul és hiányzik a munkaerő, egyre többe kerül az energia, a digitális fejlesztésekhez tőke kell, amiből kevés jut a kisebb cégeknek. Közben fennmarad az erős kereslet szinte az összes részterületen a megrendelőként fellépő ingatlan szaktorban és az állami beruházások is kihívások elé állítják őket. Nem csoda, ha elhullanak a kisebb kivitelezők – ezt erősítették meg lapunknak a KPMG ágazati sajtóbeszélgetésén részt vevő vállalatvezetők.
Az Opten céginformációs szolgáltató szerint az ágazatban továbbra is tömegesek a cégalapítások és cégtörlések, a kényszertörlési eljárások felfutóban vannak. A friss adatok szerint 2021 szeptemberében 701 építőipari cégalapítást tettek közzé, ami az elmúlt 5 év harmadik legmagasabb értéke. Jelenleg mintegy 62 ezer társas vállalkozás működik a szektorban, és a számuk dinamikusan emelkedik. Mellettük az egyéni vállalkozók száma még nagyobb tempóban növekszik, hónapról hónapra 1000-1500 új építőipari egyéni vállalkozó lép be a piacra, és mára számuk meghaladja a 77 ezret.
Szeptemberben 188 cégtörlés volt, ami a cégalapításokhoz és az ágazat korábbi adataihoz képest ugyan alacsonynak látszik, de ha hozzávesszük, hogy a kényszertörlési eljárások hónapokig szüneteltek, akkor már kimondottan magas értéknek tekinthetjük. Az ősz első hónapjában 1190 építőipari cég került végrehajtás alá, ami ugyan nem rekord, de rekordközeli havi értéknek számít.
A Covid alatt bekövetkezett építőipari cégfelvásárlásokról egyelőre keveset hallani. Volt azonban néhány ügylet, amikben ingatlanfejlesztők vásároltak üzemeltető vállalkozásokat, vagy technológiai cégekbe szálltak be. A felvásárlásokhoz vagy a tevékenység bővítésekhez néhány nagyobb szereplő, például a KÉSZ is, felhasználja a Magyar Nemzeti Bank Növekedési Kötvényprogramját.
A fent említett kockázati tényezők azonban óvatosságra intik még azokat is, akiket kitömött a jegybank. A KPMG nemzetközi kutatásából például kiderült, hogy tavaly globálisan 25 százalékkal kevesebb tőke áramlott az ingatlanos technológiai cégekbe, mint 2019-ben. A hazai adatokról egyelőre nincsenek információk, de a rendezvényen felszólalók mindegyike kiemelte: rengeteg a bizonytalansági tényező, ezért az üzleti terveket csak vérrel-verejtékkel lehet megalkotni és kötelező a menet közbeni illesztés.
„Rengeteg pénz keresi a helyét, sok, bár dráguló finanszírozási forrás érhető el, erősödhet a felvásárlási hullám, ami a mostanihoz hasonló erős konjunktúra idején megszokott jelenség” – mondta az mfor.hu-nak Báthory Balázs, a Market Építő Zrt. vezérigazgató-helyettese.
Azért gyorsan hozzáfűzte: egy-egy cég átvétele csak eszköz egy nagyobb stratégiai építkezésben, vannak cégek, melyek organikusan fejlődnek, ilyen a Market is, melyik egész cégcsoportot alakított ki az építőipari szolgáltatások és a gyártás terén és ezt már jóval a járvány előtt megkezdte. Azt már mi tesszük hozzá, hogy a szektor NER-hez tartozó éllovasai közül néhány állami támogatással tudta bővíteni kapacitásait, amiket aztán állami megrendelések elnyerésével tud kihasználni.
Tatár Tibor, a Futureal Development vezérigazgatója ehhez kapcsolódóan a telekhiányról beszélt. Mint mondta, Budapest belvárosában, de már több középső kerületében elfogytak az építési telkek. Jó helyen lévő területhez gyakorlatilag már csak az adott tulajdonos átvételével lehet hozzájutni.
Rajtuk kívül más cégvezetők is a kockázatkezelési képességre hívták fel a figyelmet, megjegyezve, hogy a nagyobb, integrált építőipari csoportok nyilvánvalóan szélesebb eszköztárral és nagyobb tapasztalattal rendelkeznek ezen a téren. Kötelező lett a folyamatos és szigorú költség kontroll, valamint az alternatív beszállítók és források keresése.
A KPMG felmérése szerint a digitalizációra legfeljebb az építőipari szereplők ötöde, a nagyobb vállalatok tudnak és akarnak is pénzt költeni. Kelemen Csaba, a KÉSZ Építő és Szerelő Zrt. igazgatósági elnöke például közölte: öt évvel ezelőtt, tehát már bőven a járvány előtt ráléptek erre az útra, így viszonylag gyorsan tudtak reagálni a járványra. Báthory Balázs azt mondta: tudták, hogy jön majd valami nagy ütés, de azt persze nem, hogy ez a járvány lesz. Ugyanakkor volt egy válságtervük, amiben elemezték az összes fontosnak ítélt kockázati elemet és igyekeztek minimalizálni ezek hatását, például különféle digitális fejlesztésekkel, valamint saját műszaki képességek kiépítésével.
Arról, hogy mit várnak és mire számíthatnak a következő pár hónapban az ágazat szereplői a GKI november közepén végzett felmérése tanuskodik. A magasépítő cégek kilátásai tovább javultak, viszont a mélyépítőké romlottak. Havi alapon az előző háromhavi termeléssel kapcsolatos elégedettség kissé csökkent, de a rendelésállományok értékelése javult. A foglalkoztatási várakozások enyhén borúsabbak, mint voltak októberben.
Kiderült, hogy a cégek a korábbiaknál is nagyobb arányú áremelésre készülnek. Ezzel tulajdonképpen jelzik, hogy az árak letörésére irányuló kormányzati szándék egyelőre nem okozott érdemi változást az építési piacon. A legfontosabb növekedési korlát továbbra is a munkaerőhiány, de az anyag- és kapacitáshiány is széles körben okoz gondokat.
Ezt Dubravka Djedovic-Handanovic energiaügyi miniszter jelentette be szombaton. 
