Országos rendezvénysorozatot indít a szakképzés fejlesztésére szeptemberben a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ), amelyen a munkaadókkal, a szakképzésben dolgozókkal és a szakképzéssel foglalkozó intézmények vezetőivel egyeztetnek a képzés problémáiról és a lehetséges megoldásokról - mondta az MGYOSZ alelnöke sajtótájékoztatón szerdán Budapesten.
Gablini Gábor hozzátette: az év végéig tartó, minden megyére kiterjedő rendezvénysorozat lezárását követően, tapasztalataikat összegezve tesznek majd javaslatot a kormánynak a szakképzés átalakítására. A szövetség alelnöke szerint a szakképzés problémái rombolják a magyar gazdaság jövőképét, ráadásul a rendszer átalakítása csupán 5-10 év múlva jár majd kézzelfogható eredményekkel.
Egészségtelen állapotban az ipar
Tóth Istvánné, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) alelnöke szerint az ágazat egyik súlyos problémája az építési vállalkozások magas számából adódik, ugyanis Magyarországon közel 90 ezer vállalkozás működik, szemben Ausztriával, ahol csupán 30 ezer. A magyar vállalkozások 96 százaléka mikrovállalkozás, az egész országban mindössze 20 olyan cég van, ahol a munkavállalói létszám meghaladja a 250-et.
A szakszövetség alelnöke elmondta: ebben a struktúrára azért nehéz az utánpótlást biztosítani, mert a vállalkozások közül csupán mintegy 1000 kis- és közepes vállalkozás vesz részt a szakképzésben.Tóth Istvánné szólt arról is, hogy a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) által nyilvántartott közel 50 ezer tanulószerződésnek csupán 13 százalékát kötik építőipari szakmákra, a 2015/2016-os tanévben 6600 diák tanult építőipari szakmát.
Az ÉVOSZ alelnöke megjegyezte: az ágazat másik jelentős problémája abból ered, hogy a tanulók eltérő szintű ismeretekkel kezdik meg a vállalkozásoknál a duális képzésben gyakorlataikat. Tóth Istvánné közölte: bár a magyar szakképzésbe - így az építőiparba is - német mintára vezették be a duális képzést, azonban egy lépcsőfok, az iskola és a gyakorlati hely között elhelyezkedő, úgynevezett üzemek feletti képző központ hiányzik a rendszerből.
| Az ÉVOSZ alelnöke ismertette: a nyugat-európai országokban a gyerekek a 9. évfolyamon az iskolában, a 10.-ben pedig ezekben a képző központokban tanulnak, ahol jól felkészült oktatóktól kapják meg a szakmai alapokat és minden munkafolyamatot be tudnak gyakorolni. A diákok ezt követően kerülnek csak ki vállalkozásokhoz. |
Tóth Istvánné hangsúlyozta: az üzemek feletti képző központok bevezetésével Magyarországon is minden gyerek esélyt kapna arra, hogy az alapokat azonos szinten sajátítsa el. Ezért az ÉVOSZ most 5 üzemek feletti képző központ kialakításán dolgozik az országban, és a szakszövetség reményei szerint 2018-ban már fel is állhatnak ezek az intézmények.
Addig nem mond le a fegyveres ellenállásról. 
