Az Európai Központi Bank továbbra is szabad kezet akar a monetáris politikában a jelenlegi nagyfokú bizonytalanság körülményei között - mondta Christine Lagarde, az EKB elnöke a csütörtöki kamatdöntést követő sajtótájékoztatón.
Az EKB kormányzótanácsa kész mindent megtenni az árstabilitás és a pénzügyi stabilitás védelme érdekében a régióban - mondta. Az EKB a várakozásoknak megfelelően nullán tartotta alapkamatát, mínusz 0,5 százalékon a betéti kamatlábat és 0,25 százalékon a letéti kamatlábat, és közölte, hogy az irányadó kamatlábak kiigazítására csak bizonyos idő elteltével kerül sor.
A koronavírusos Lagarde videókonferencián újságíróknak nyilatkozva azt mondta, hogy az EKB nagy valószínűséggel befejezi az eszközvásárlási programját a harmadik negyedévben, de mint hangsúlyozta, ezt előbb is és később is megteheti. Ebben a kérdésben - mondta - júniusban születik döntés. Az eszközvásárlás befejezése és a kamatemelés között eltelhet egy kis idő, ami lehet egy hét vagy több hónap is - mondta az EKB vezetője.
Az Ukrajna elleni orosz háború miatt jelentősen megnőtt a GDP-növekedés lassulásának kockázata. A járványhoz kapcsolódó kockázatok csökkentek ugyan, de a háború valószínűleg komolyabb hatással lesz a gazdasági hangulatra, és súlyosbodhatnak a gondok az ellátási láncokban - mondta Lagarde. A tartósan magas energiaárak, ami a fogyasztói és üzleti bizalom elvesztésével párosul, a vártnál nagyobb mértékben vetheti vissza a keresletet, a fogyasztást és a beruházásokat.
Az EKB vezetője kiemelte az infláció gyorsulásának növekvő kockázatát - különösen rövid távon - az energiaárak ugrásszerű megugrása miatt az Ukrajna elleni orosz háborúval összefüggésben. Rámutatott arra, hogy miközben az emelkedő energiaárak fűtik az inflációt, a gyengébb gazdasági növekedés épp ellenkezőleg, enyhít az árnyomáson. Az euróövezetben márciusban 7,5 százalék volt az infláció, 1997 óta a legmagasabb.
(MTI)
Sürgősen az amerikaiakat követné. 
