A két uniós intézmény továbbá ideiglenesen megállapodott a közlekedésre, az iparra, az épületekre, valamint a távfűtésre és -hűtésre vonatkozó ambiciózusabb ágazatspecifikus célkitűzésekről. Ezek célja, hogy felgyorsítsák a megújuló energiaforrások integrációját azokban az ágazatokban, ahol ez a folyamat eddig lassabban haladt előre.
A megállapodás értelmében a tagállamoknak 2030-ig 14,5 százalékkal kellene csökkenteniük az üvegházhatású gázok kibocsátását a közlekedésben, vagy az ágazat energiafogyasztásában 29 százalékra kellene növelniük a megújuló energiaforrások részarányát.
Az iparra vonatkozóan az egyezség előírja, hogy 1,6 százalékkal kell növelni a megújuló energia felhasználását, továbbá 2030-ra az iparban felhasznált hidrogén 42 százalékának, 2035-re pedig 60 százalékának nem biológiai eredetű, megújuló üzemanyagokból kell származnia.
Az ideiglenes megállapodás az épületeknél 2030-ra legalább 49 százalékos megújulóenergia-részarányra vonatkozó indikatív célt határoz meg. A megállapodást hatályba lépése előtt mindkét intézménynek még hivatalosan is el kell fogadnia.
Az Európai Bizottság üdvözölte a megállapodást az Európai Parlament és a Tanács között a megújuló energiáról szóló uniós irányelv megerősítéséről. "Ez az egyezség egy lépéssel közelebb hozza az EU-t az európai Zöld megállapodás és a REPowerEU célkitűzéseinek megvalósítását célzó Fit for 55 jogszabály kidolgozásához" - közölte a bizottság. (MTI)
Jobban fogják ezentúl keresni a forintot, mint a devizát? – interjú
„Nem hagyhattuk ki a magyar sztorit, vonzóbbá válhatnak a hazai eszközök” – Interjú
„Nem hiszem, hogy a vagyonadó akkora veszteség lenne a gazdagoknak” – az utca emberét kérdeztük
Korábban soha nem látott elköteleződés kell a magyar euróhoz – Interjú
Eljött a nők ideje az egyik legférfiasabb szakmában
