A beruházások volumene 2021 IV. negyedévében az előző év azonos időszakához viszonyítva 0,2 százalékkal nőtt, az előző negyedévhez képest – szezonálisan kiigazítva – 1,6 százalékkal mérséklődött. A beruházásokat a költségvetés és a háztartások csökkenő aktivitása mellett a vállalkozások bővülő fejlesztései alakították. 2021-ben összességében 4,2 százalékkal nőtt a beruházások volumene az egy évvel korábbi, a pandémia miatt alacsony bázishoz képest - áll a KSH legfrissebb jelentésében.
2021 IV. negyedévében szezonálisan kiigazítva:
A nemzetgazdasági beruházások szezonálisan kiigazított volumene az előző negyedévihez mérten 1,6 százalékkal csökkent. Ezen belül az építési beruházások szezonálisan kiigazított volumene 0,4, a gép- és berendezésberuházásoké 4,9 százalékkal lett kisebb.
2021 IV. negyedévében az előző év azonos időszakához képest:
- A beruházási tevékenység volumene 0,2 százalékkal nőtt, ezen belül a teljesítményérték 64 százalékát képviselő építési beruházásoké 3,3 százalékkal nagyobb, a 35 százalékát kitevő gép- és berendezésberuházásoké 4,6 százalékkal kisebb lett. Az utóbbi esetében a visszaesést főleg az importgépekbe történő beruházások csökkenése okozta.
A beruházási teljesítmény több mint felét megvalósító, legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások körében a fejlesztések volumene 6,0 százalékkal emelkedett, amiben meghatározó szerepet játszott, hogy a külföldi érdekeltségű vállalkozások tovább növelték fejlesztéseiket.
- Ugyanakkor a beruházások 14 százalékát realizáló költségvetési szerveknél a fejlesztések 16 százalékkal visszaestek, amiben szerepet játszott a pótlólagos költségvetésitartalék-képzés is az év végén.
- Az egyes nemzetgazdasági ágakban eltérő folyamatok játszódtak le a beruházások tárgyidőszaki alakulását tekintve. A nemzetgazdasági beruházások több mint negyedét adó, a legnagyobb súlyt képviselő feldolgozóipar fejlesztései nagymértékben, 17 százalékkal nőttek. Az alágak többségében emelkedett a teljesítmény, így a három legnagyobb súlyúban, azaz a villamosberendezés-gyártásban, a járműgyártásban és az élelmiszeriparban is.
- A második legnagyobb beruházónak számító, a nemzetgazdasági fejlesztések 23 százalékát megvalósító ingatlanügyletek teljesítménye a IV. negyedévben jelentősen visszaesett (13 százalékkal), amit elsősorban a lakásépítések nagymértékű csökkenése okozott. A bérbeadást szolgáló üzleti ingatlanfejlesztések (pl. raktárak, irodák) volumene ugyanakkor növekedett.
- A szállítás, raktározás beruházási volumenében folytatódott az előző negyedévekre is jellemző bővülés (+20 százalék), állami infrastruktúrafejlesztések mellett a személyszállítással foglalkozó vállalkozások is növelték a beruházásaikat.
- A közigazgatás, kötelező társadalombiztosítás fejlesztései 19 százalékkal visszaestek, ehhez a központi közigazgatási szervek és a helyi önkormányzatok csökkenő fejlesztései egyaránt hozzájárultak.
- A kereskedelem, gépjárműjavítás területén mérsékelt, 3,2 százalékos volumennövekedést mértek. A legnagyobb súlyt képviselő kiskereskedelem fejlesztései enyhén nőttek.
- A művészet, szabadidő beruházási teljesítményében a korábbi negyedévek bővülésével ellentétben csökkenés (–5,7 százalék) következett be, amihez hozzájárult a sporttal és a kultúrával kapcsolatos állami fejlesztések forrásainak szűkülése is.
- A nemzetgazdasági beruházások 2021. IV. negyedévi 0,2 százalékos volumennövekedéséhez leginkább a feldolgozóipar és a szállítás, raktározás járultak hozzá (3,6, illetve 2,2 százalékponttal). Kismértékben emelte a beruházási aktivitást a kereskedelem (0,2 százalékponttal). Ugyanakkor a volumenbővülést számottevően (3,5 százalékponttal) visszafogta az ingatlanügyletek és (1,3 százalékponttal) a közigazgatás teljesítménycsökkenése. A művészet, szabadidő beruházási teljesítménye kismértékben, 0,2 százalékponttal mérsékelte a nemzetgazdasági beruházások volumenváltozását.
2021-ben az előző évhez képest:
- A nemzetgazdasági beruházások volumene 4,2, ezen belül az építési beruházásoké 3,7, a gép- és berendezésberuházásoké 5,3 százalékkal bővült.
- A beruházási árak növekedése (+9,8 százalék) az 1998 óta mért legmagasabb szintre emelkedett.
- A beruházások 55 százalékát jelentő, legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások körében 8,0 százalékkal nőtt, a költségvetési szerveknél 7,6 százalékkal csökkent a beruházási teljesítmény.
- Az év egészét tekintve a nemzetgazdasági ágak döntő többségében emelkedtek a beruházások. A legjelentősebb beruházó ágak közül a teljesítményérték több mint negyedét realizáló feldolgozóiparban 9,5, a szállítás, raktározásban 14 százalékkal bővült a beruházások volumene, ezzel szemben a nemzetgazdasági beruházások közel ötödét jelentő ingatlanügyletek területén 6,1 százalékkal csökkent. Ebben a három nemzetgazdasági ágban realizálódott a beruházások közel hattizede.
- A negyedik legnagyobb beruházó területnek számító kereskedelem, gépjárműjavítás nemzetgazdasági ágban nőtt a volumen (+18 százalék), miközben a közigazgatás, védelemben visszaesett (–21 százalék).
- Kiugró bővülést regisztráltunk az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység esetében (+28 százalék), ugyanakkor a járványhelyzet miatt előállt magas bázis miatt az egészségügyi szolgáltatások területén nagymértékű (–21 százalék) visszaesés következett be.
Mérleget vont három nagy autógyártó is a vámháború árnyékában. 
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
