4p

Mik a legfontosabb aktualitások az ESG és a fenntarthatóság terén?
Mit hoz az EU Omnibus csomagja?
Merre tart a szabályozás? Mik az MNB ajánlásai, elvárásai?
Hogyan birkóznak meg az ESG jelentette kihívásokkal a vállalatok a gyakorlatban?

Klasszis Talks & Wine Fenntarthatóság2025. február 26. Budapest

Részletek és jelentkezés >>

Az építőanyagokat előállító gyárak közül sokat lebombáztak az oroszok, az ukránok pedig nem tudják hitelesen felmérni, hogy mennyi anyag kell az infrastruktúra és az épületek újjáépítéséhez. Enélkül a nyugati kormányok és cégek nem fognak túl sok pénzt adni, miközben azért a vállalatok ugrásra készen várják, hogy béke legyen.

Berlinben ezen a héten kétnapos nemzetközi tanácskozást tartanak az ukrajnai újjáépítés módozatairól. Ehhez tökéletesen passzolnak a legfrissebb hírek, amik egyrészt az energetikai rendszer felélesztéséről, másrészt az újjáépítéshez nélkülözhetetlen ukrajnai építőipari előkészületekről szólnak. Ezek mind súlyos gondokat jeleznek, amiket csak rengeteg, jól célzott és ellenőrzött felhasználású pénzzel és magas fokú koordinációval lehet megvalósítani.

Óriási a pusztítás a keleti, a déli és a középső országrészben
Óriási a pusztítás a keleti, a déli és a középső országrészben
Fotó: MTI/EPA

Az energetikai szektor alapjaiban rendült meg az ország keleti, déli és középső körzeteiben. A Kyiv School of Economics hétfőn közzétett számításai szerint 56 milliárd dollár kell a teljes helyreállításhoz. A munka természetesen már megkezdődött, de az látszik, hogy az oroszok egyre intenzívebben támadják ezt az infrastruktúrát, így mind kiterjedtebb a károkozás.

Az építőipar is megszenvedi a háborút, rengeteg telephely, gyár semmisült meg. Ezek helyreállítása is nehézkes, ahol pedig megkezdték az épületek, lakások újraépítését vagy felújítását, ott súlyos anyaghiánnyal is küzdenek. Különféle becslések láttak napvilágot arról, hogy mekkora értékű lesz a szükséges anyagmennyiség: 65-től 100 milliárd dollárig terjednek a számítások. Ez nagyon széles sáv, amit az indokolhat, hogy szakmailag nem ellenőrzöttek a kárfelmérések, továbbá nem lehet elvégezni ilyen felméréseket a frontvonalakhoz közeli körzetekben és a megszállt területeken. 

Konsztantyin Salij, az Ukrajnai Építőanyaggyártók Szövetségének elnöke az Ukrinform hírügynökségnek azt mondta, hogy nem csupán a megsemmisült vagy sérült épületek számát és az elvesztett négyzetmétereket kell összeszedni, ahogy eddig tették az állami szervek, hanem nagyon részletesen azt is, hogy mennyi burkolóanyagra, téglára, tetőfedőanyagra, betonra, stb. van szükség.

„Itt nem lehet ilyen durva becslésekkel dolgozni, mert például az eddigi nemzetközi újjáépítési konferenciákon (Varsóban és Luganoban) a nyugati partnerek rögtön azzal kezdték, hogy megkérdezték: milyen alapon döntsenek a támogatás mértékről, ha nem tudunk legalább megközelítőleg pontos adatokat adni nekik” – mondta a szakember. 

Jó lenne felhasználni a lerombolt épületek még hasznosítható anyagait, ezt a legalább 100 millió köbméternyi bontott anyagból lehetne kinyerni. Mivel hirtelen fog megugrani a kereslet, ezért a sértetlen gyáraknak már most 2-3-szorosra kell emelniük a termelést. Főleg a betongyárakról, a cementüzemekről és a burkolóanyagokat előállító üzemekről van szó, de egyes bányaipari telephelyekről is.

A cement különösen fontos. A szovjet időkben évente 20 millió tonna cementet gyártottak Ukrajnában, ez 10-11 millió tonnára esett 2021-ben, tavaly már csak 4,5 millió tonna lett. A helyi cementipari szövetség becslése szerint a kereslet emelkedésével évi 13 millióra nőhet a termelés, de ez még biztosan nem lesz elegendő. 

Több nyugat-európai, lengyel, román és kínai cégről tudni, amelyek megvennének ukrán építőipari termelő vállalatokat, feljavítanák azokat és beszállnának a versenybe. A termelő cégek Ukrajnába öntenék a termelésük akár harmadát is. Ez azért is fontos Salij szerint, mert a háború előtt a török cégek elárasztották Ukrajnát a cementipari termékeikkel, de ez nagyot csökkent a nagy törökországi földrengés után, mert a törökök érthetően a hazai helyreállításhoz szállították a cementet.

Szerinte főleg hazai forrásból kellene megoldani az anyagellátást, ez jót tenne a helyi cégeknek és az egész társadalomnak is. A háború előtti utolsó békeévben, 2021-ben a teljes építőipari anyagszükséglet 14 százaléka származott importból, tavaly már 23 százaléka.

Az ablaküvegek gyártása sem megoldott, legalább évi 25 millió négyzetméter előállítására lenne szükség, ezt 3-4 nagyobb gyárban elérhetnék. Mivel nincsenek ilyenek egyáltalán, ezeket fel kell építeni. A háború előtti időkben Oroszországból és Belaruszból importálták a szükséglet 85 százalékát. A törökök és a kínaiak ebben a szektorban is hangzatos kijelentéseket tettek a terveikről, de eddig még semmi nem történt. Ez nem csupán az ablaküvegekre, hanem az ablakkeretekre és az ablakok műanyag és fém alkatrészeire is vonatkozik. 

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Trump tett egy ajánlatot Zelenszkijnek
Privátbankár.hu | 2025. február 4. 17:39
Ritkaföldfémekért cserébe segítenék Ukrajnát.
Makro / Külgazdaság Fontos dolgokat mondott Varsóban a magyar külügyminiszter
Privátbankár.hu | 2025. február 4. 16:42
Az elmúlt évek kudarcos európai uniós gazdaságpolitikájából azt a következtetést kellene levonni, hogy Brüsszelnek vissza kell adnia a tagállamoknak a gazdaságpolitika menedzselését – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Varsóban. A tárcavezető arról számolt be a kereskedelmi ügyekkel foglalkozó európai uniós miniszterek informális tanácsülését követően, hogy abban egyetértés volt a résztvevők között, hogy a közösség nagyon súlyos kihívások előtt áll gazdasági szempontból, és sokat veszített a versenyképességéből az utóbbi években, ennek okait és a lehetséges kiutat illetően azonban már eltérnek a vélemények.
Makro / Külgazdaság Odacsapna Magyarországnak az Európai Néppárt jogállamisági felelőse
Privátbankár.hu | 2025. február 4. 10:04
Erős kritikával illette Magyarországot Michal Wawrykiewicz.  
Makro / Külgazdaság Extra nyugdíjkiegészítést kaphatnak az idősek a szomszédban
Privátbankár.hu | 2025. február 4. 08:55
Romániában a jelentős költségvetési hiány miatt részben megszorító költségvetést terjeszt a kormány a parlament elé.
Makro / Külgazdaság Kína „amilyen az adjonisten, olyan a fogadjisten” üzemmódra kapcsolt
Privátbankár.hu | 2025. február 4. 07:47
A Kínával szemben bevezetett 10 százalékos amerikai büntetővám annak rendje és módja szerint életbe lépett, így az ázsiai ország is megtette a tőle telhetőt az USA megdorgálására.
Makro / Külgazdaság Új terve van Putyinnak: elárulta, mi a legfontosabb orosz erőforrás
Privátbankár.hu | 2025. február 4. 07:07
Vlagyimir Putyin, Oroszország elnöke szeretne haladni a korral. Kijelentette, hogy országa fejlesztésének kulcsa a mesterséges intelligencia felhasználásában rejlik.
Makro / Külgazdaság Donald Trump lövöldözni kezdett – ez most Orbán Viktornak is fájhat
Király Béla | 2025. február 4. 05:46
Az amerikai elnök nem várt sokat, beiktatása után két hét sem telt el, de máris komoly vámokat vetett ki Kanada, Mexikó és Kína esetében is. Hogy a sor teljes legyen hétfőn Donald Trump belengette azt is, hogy az európai országokra is kivet majd vámokat. Mindez Magyarország számára sok jóval nem kecsegtet.
Makro / Külgazdaság Nem várt helyről kapott többmilliót az AfD
Privátbankár.hu | 2025. február 3. 17:39
Az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) korábbi tartományi vezetője, Gerhard Dingler elismerte, hogy 2,4 millió eurós támogatást adott a német AfD választási kampányára.
Makro / Külgazdaság Hat dolog, ami már biztos, hogy drágább lesz Amerikában Trump vámtarifái után
Privátbankár.hu | 2025. február 3. 16:48
Donald Trump amerikai elnök kereskedelmi háborút robbantott ki azzal, hogy vámokat vetett ki országa szomszédaiból, Kanadából és Mexikóból származó importra.
Makro / Külgazdaság Jön a vámháború, mindenki meg fogja inni a levét
Privátbankár.hu | 2025. február 3. 15:04
Mexikó és Kanada 25 százalékos vámot kapott a nyakába, míg a kínai termékeket 10 százalékos teherrel sújtotta Donald Trump. Kilátásba helyezte továbbá, hogy az Európai Uniós termékek is kiegészítő vámokat kapnak. Mindez az érintett országok mellett az Egyesült Államokra is hathat, például magasabb lehet az infláció. A nagy vesztesek az olyan kis nyitott gazdaságok lehetnek, mint a magyar, derült ki a Trend FM rádió hétfői adásából, ahol kollégánk, Király Béla volt a Reggeli Monitor című műsor vendége.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG