4p

Az építőanyagokat előállító gyárak közül sokat lebombáztak az oroszok, az ukránok pedig nem tudják hitelesen felmérni, hogy mennyi anyag kell az infrastruktúra és az épületek újjáépítéséhez. Enélkül a nyugati kormányok és cégek nem fognak túl sok pénzt adni, miközben azért a vállalatok ugrásra készen várják, hogy béke legyen.

Berlinben ezen a héten kétnapos nemzetközi tanácskozást tartanak az ukrajnai újjáépítés módozatairól. Ehhez tökéletesen passzolnak a legfrissebb hírek, amik egyrészt az energetikai rendszer felélesztéséről, másrészt az újjáépítéshez nélkülözhetetlen ukrajnai építőipari előkészületekről szólnak. Ezek mind súlyos gondokat jeleznek, amiket csak rengeteg, jól célzott és ellenőrzött felhasználású pénzzel és magas fokú koordinációval lehet megvalósítani.

Óriási a pusztítás a keleti, a déli és a középső országrészben
Óriási a pusztítás a keleti, a déli és a középső országrészben
Fotó: MTI/EPA

Az energetikai szektor alapjaiban rendült meg az ország keleti, déli és középső körzeteiben. A Kyiv School of Economics hétfőn közzétett számításai szerint 56 milliárd dollár kell a teljes helyreállításhoz. A munka természetesen már megkezdődött, de az látszik, hogy az oroszok egyre intenzívebben támadják ezt az infrastruktúrát, így mind kiterjedtebb a károkozás.

Az építőipar is megszenvedi a háborút, rengeteg telephely, gyár semmisült meg. Ezek helyreállítása is nehézkes, ahol pedig megkezdték az épületek, lakások újraépítését vagy felújítását, ott súlyos anyaghiánnyal is küzdenek. Különféle becslések láttak napvilágot arról, hogy mekkora értékű lesz a szükséges anyagmennyiség: 65-től 100 milliárd dollárig terjednek a számítások. Ez nagyon széles sáv, amit az indokolhat, hogy szakmailag nem ellenőrzöttek a kárfelmérések, továbbá nem lehet elvégezni ilyen felméréseket a frontvonalakhoz közeli körzetekben és a megszállt területeken. 

Konsztantyin Salij, az Ukrajnai Építőanyaggyártók Szövetségének elnöke az Ukrinform hírügynökségnek azt mondta, hogy nem csupán a megsemmisült vagy sérült épületek számát és az elvesztett négyzetmétereket kell összeszedni, ahogy eddig tették az állami szervek, hanem nagyon részletesen azt is, hogy mennyi burkolóanyagra, téglára, tetőfedőanyagra, betonra, stb. van szükség.

„Itt nem lehet ilyen durva becslésekkel dolgozni, mert például az eddigi nemzetközi újjáépítési konferenciákon (Varsóban és Luganoban) a nyugati partnerek rögtön azzal kezdték, hogy megkérdezték: milyen alapon döntsenek a támogatás mértékről, ha nem tudunk legalább megközelítőleg pontos adatokat adni nekik” – mondta a szakember. 

Jó lenne felhasználni a lerombolt épületek még hasznosítható anyagait, ezt a legalább 100 millió köbméternyi bontott anyagból lehetne kinyerni. Mivel hirtelen fog megugrani a kereslet, ezért a sértetlen gyáraknak már most 2-3-szorosra kell emelniük a termelést. Főleg a betongyárakról, a cementüzemekről és a burkolóanyagokat előállító üzemekről van szó, de egyes bányaipari telephelyekről is.

A cement különösen fontos. A szovjet időkben évente 20 millió tonna cementet gyártottak Ukrajnában, ez 10-11 millió tonnára esett 2021-ben, tavaly már csak 4,5 millió tonna lett. A helyi cementipari szövetség becslése szerint a kereslet emelkedésével évi 13 millióra nőhet a termelés, de ez még biztosan nem lesz elegendő. 

Több nyugat-európai, lengyel, román és kínai cégről tudni, amelyek megvennének ukrán építőipari termelő vállalatokat, feljavítanák azokat és beszállnának a versenybe. A termelő cégek Ukrajnába öntenék a termelésük akár harmadát is. Ez azért is fontos Salij szerint, mert a háború előtt a török cégek elárasztották Ukrajnát a cementipari termékeikkel, de ez nagyot csökkent a nagy törökországi földrengés után, mert a törökök érthetően a hazai helyreállításhoz szállították a cementet.

Szerinte főleg hazai forrásból kellene megoldani az anyagellátást, ez jót tenne a helyi cégeknek és az egész társadalomnak is. A háború előtti utolsó békeévben, 2021-ben a teljes építőipari anyagszükséglet 14 százaléka származott importból, tavaly már 23 százaléka.

Az ablaküvegek gyártása sem megoldott, legalább évi 25 millió négyzetméter előállítására lenne szükség, ezt 3-4 nagyobb gyárban elérhetnék. Mivel nincsenek ilyenek egyáltalán, ezeket fel kell építeni. A háború előtti időkben Oroszországból és Belaruszból importálták a szükséglet 85 százalékát. A törökök és a kínaiak ebben a szektorban is hangzatos kijelentéseket tettek a terveikről, de eddig még semmi nem történt. Ez nem csupán az ablaküvegekre, hanem az ablakkeretekre és az ablakok műanyag és fém alkatrészeire is vonatkozik. 

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Visszamenőleg is emeli a pedagógusok fizetését a kormány
Privátbankár.hu | 2026. június 25. 19:59
Minden kategóriában emelkedik a pedagógusok fizetése, sorra vettük, hol milyen bérsávok lesznek.
Makro / Külgazdaság Magyar Péter: megreformáljuk a Magyar Fejlesztési Bankot
Privátbankár.hu | 2026. június 25. 19:07
Erről is szó esett a csütörtök délutánk kormányszóvivői tájékoztatón, de előtte három szakember beszélt az előttünk álló extrém hőségre való felkészülésről. 
Makro / Külgazdaság 444: Orbán Viktort is az aranykonvoj-ügy felelősei közé teszi az Ügyészség
Privátbankár.hu | 2026. június 25. 16:31
Farkas Örs korábbi államtitkár, és Hajdu János volt TEK-főigazgató felelősségét is vizsgálják. Jogellenes fogvatartás és hivatali visszaélés gyanúja is megalapozott.
Makro / Külgazdaság Az egyik alapító ország is kiléphet az OPEC-ből
Privátbankár.hu | 2026. június 25. 15:03
Az Olajexportőr Országok Szervezetének kvótája túl alacsony iraki tisztviselők szerint: a kitermelés jelentősen visszaesett, amióta a Hormuzi-szoros blokád alatt van.
Makro / Külgazdaság Ruszin-Szendi Romuluszék már a háború utánra is készülnek
Litván Dániel | 2026. június 25. 14:39
Mindenki várja a békét, de bizonyos problémák csak akkor kezdődnek igazán. Erről is volt szó a V4 országok honvédelmi minisztereinek találkozóján.
Makro / Külgazdaság Ekkor dönthetnek az Airbnb-k sorsáról Józsefvárosban
Privátbankár.hu | 2026. június 25. 13:37
Októberben dönt Józsefváros vezetése a rövidtávú lakáskiadás szabályozásáról. A kerület, a lakónegyedek és a társasházak szintjén is kvótákat vezetnének be.
Makro / Külgazdaság Egyelőre nem lesz még olcsóbb a tankolás
Privátbankár.hu | 2026. június 25. 13:10
Péntektől sem a benzin, sem a gázolaj nagykereskedelmi ára nem változik.
Makro / Külgazdaság Sokéves csúcson az ingázók száma, emelkedhet a munkanélküliség idehaza
Imre Lőrinc | 2026. június 25. 12:33
Hiába közölt a vártnál kedvezőbb munkaerőpiaci adatokat a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) májusban, az elemzők szerint ez nem feltétlenül utal trendfordulóra. A demográfiai folyamatok, a vendégmunkások behozatalának szigorítása is kockázatot jelentenek, tartalék pedig a fiatalok és az idősek, valamint a külföldön dolgozók hazacsábításában lehet. Az ingázók száma egyébként több mint 6 éves csúcsra ugrott.
Makro / Külgazdaság Az MNB szerint simán ki lehetne vezetni az árstopokat
Herman Bernadett | 2026. június 25. 12:20
Ha most júniusban kivezetnék az árrésstopokat és árstopokat, akkor is csak 2 százalékos lenne az idén az infláció a friss Inflációs Jelentés szerint. Olyan jó a helyzet, hogy március óta 2 százalékponttal csökkent a jegybank inflációs várakozása. 
Makro / Külgazdaság K&H: 5 tipp, hogy okosan gazdálkodj az első fizetéseddel
Privátbankár.hu | 2026. június 25. 08:56
A nyári diákmunka jó alkalom a tudatos pénzügyi szokások kialakítására.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG