4p

Fenntarthatóság: trend, kötelezettség vagy üzleti csodafegyver?

Klasszis Talks&Wine – ahol a fenntarthatóság kézzel fogható üzleti értékké válik.

Jöjjön el, ne maradjon le a versenyben! Early bird jegyek február 16-ig!

Részletek és jelentkezés >>

Az építőanyagokat előállító gyárak közül sokat lebombáztak az oroszok, az ukránok pedig nem tudják hitelesen felmérni, hogy mennyi anyag kell az infrastruktúra és az épületek újjáépítéséhez. Enélkül a nyugati kormányok és cégek nem fognak túl sok pénzt adni, miközben azért a vállalatok ugrásra készen várják, hogy béke legyen.

Berlinben ezen a héten kétnapos nemzetközi tanácskozást tartanak az ukrajnai újjáépítés módozatairól. Ehhez tökéletesen passzolnak a legfrissebb hírek, amik egyrészt az energetikai rendszer felélesztéséről, másrészt az újjáépítéshez nélkülözhetetlen ukrajnai építőipari előkészületekről szólnak. Ezek mind súlyos gondokat jeleznek, amiket csak rengeteg, jól célzott és ellenőrzött felhasználású pénzzel és magas fokú koordinációval lehet megvalósítani.

Óriási a pusztítás a keleti, a déli és a középső országrészben
Óriási a pusztítás a keleti, a déli és a középső országrészben
Fotó: MTI/EPA

Az energetikai szektor alapjaiban rendült meg az ország keleti, déli és középső körzeteiben. A Kyiv School of Economics hétfőn közzétett számításai szerint 56 milliárd dollár kell a teljes helyreállításhoz. A munka természetesen már megkezdődött, de az látszik, hogy az oroszok egyre intenzívebben támadják ezt az infrastruktúrát, így mind kiterjedtebb a károkozás.

Az építőipar is megszenvedi a háborút, rengeteg telephely, gyár semmisült meg. Ezek helyreállítása is nehézkes, ahol pedig megkezdték az épületek, lakások újraépítését vagy felújítását, ott súlyos anyaghiánnyal is küzdenek. Különféle becslések láttak napvilágot arról, hogy mekkora értékű lesz a szükséges anyagmennyiség: 65-től 100 milliárd dollárig terjednek a számítások. Ez nagyon széles sáv, amit az indokolhat, hogy szakmailag nem ellenőrzöttek a kárfelmérések, továbbá nem lehet elvégezni ilyen felméréseket a frontvonalakhoz közeli körzetekben és a megszállt területeken. 

Konsztantyin Salij, az Ukrajnai Építőanyaggyártók Szövetségének elnöke az Ukrinform hírügynökségnek azt mondta, hogy nem csupán a megsemmisült vagy sérült épületek számát és az elvesztett négyzetmétereket kell összeszedni, ahogy eddig tették az állami szervek, hanem nagyon részletesen azt is, hogy mennyi burkolóanyagra, téglára, tetőfedőanyagra, betonra, stb. van szükség.

„Itt nem lehet ilyen durva becslésekkel dolgozni, mert például az eddigi nemzetközi újjáépítési konferenciákon (Varsóban és Luganoban) a nyugati partnerek rögtön azzal kezdték, hogy megkérdezték: milyen alapon döntsenek a támogatás mértékről, ha nem tudunk legalább megközelítőleg pontos adatokat adni nekik” – mondta a szakember. 

Jó lenne felhasználni a lerombolt épületek még hasznosítható anyagait, ezt a legalább 100 millió köbméternyi bontott anyagból lehetne kinyerni. Mivel hirtelen fog megugrani a kereslet, ezért a sértetlen gyáraknak már most 2-3-szorosra kell emelniük a termelést. Főleg a betongyárakról, a cementüzemekről és a burkolóanyagokat előállító üzemekről van szó, de egyes bányaipari telephelyekről is.

A cement különösen fontos. A szovjet időkben évente 20 millió tonna cementet gyártottak Ukrajnában, ez 10-11 millió tonnára esett 2021-ben, tavaly már csak 4,5 millió tonna lett. A helyi cementipari szövetség becslése szerint a kereslet emelkedésével évi 13 millióra nőhet a termelés, de ez még biztosan nem lesz elegendő. 

Több nyugat-európai, lengyel, román és kínai cégről tudni, amelyek megvennének ukrán építőipari termelő vállalatokat, feljavítanák azokat és beszállnának a versenybe. A termelő cégek Ukrajnába öntenék a termelésük akár harmadát is. Ez azért is fontos Salij szerint, mert a háború előtt a török cégek elárasztották Ukrajnát a cementipari termékeikkel, de ez nagyot csökkent a nagy törökországi földrengés után, mert a törökök érthetően a hazai helyreállításhoz szállították a cementet.

Szerinte főleg hazai forrásból kellene megoldani az anyagellátást, ez jót tenne a helyi cégeknek és az egész társadalomnak is. A háború előtti utolsó békeévben, 2021-ben a teljes építőipari anyagszükséglet 14 százaléka származott importból, tavaly már 23 százaléka.

Az ablaküvegek gyártása sem megoldott, legalább évi 25 millió négyzetméter előállítására lenne szükség, ezt 3-4 nagyobb gyárban elérhetnék. Mivel nincsenek ilyenek egyáltalán, ezeket fel kell építeni. A háború előtti időkben Oroszországból és Belaruszból importálták a szükséglet 85 százalékát. A törökök és a kínaiak ebben a szektorban is hangzatos kijelentéseket tettek a terveikről, de eddig még semmi nem történt. Ez nem csupán az ablaküvegekre, hanem az ablakkeretekre és az ablakok műanyag és fém alkatrészeire is vonatkozik. 

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság A héten kiderül, mennyit kerestünk 2025-ben
Privátbankár.hu | 2026. február 15. 16:01
A jövő héten közli a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a keresetek tavaly decemberi és a lakásépítések, építési engedélyek tavalyi I-IV. negyedévi statisztikáit.
Makro / Külgazdaság Újabb akadály hárult el az Ukrajnának nyújtandó hitel elől?
Privátbankár.hu | 2026. február 14. 16:41
Megegyezett az ukrán kormány és az IMF.
Makro / Külgazdaság Százmilliárdos támogatásokat kaptak tavaly a kormánytól az akkucégek
Privátbankár.hu | 2026. február 14. 13:20
Látványosan visszatért tavaly a nagy volumenű ipari támogatások korszaka a magyar gazdaságpolitikában. A külföldi beruházóknak adott, egyedi kormányzati támogatások összege a sokszorosára emelkedett 2024-hez képest, ugyanakkor az intenzitás csökkent. A CATL debreceni gyára és a Samsung gödi üzeme is több mint százmilliárd forintos ösztönzőt kapott. De a német Rheinmetall fegyvergyártó is kifejezetten jól járt.
Makro / Külgazdaság „A putyinozás primitív” – ezt üzente Orbán Viktor a szombati évértékelőn
Kollár Dóra | 2026. február 14. 12:36
Szombaton tartották a miniszterelnöki évértékelőt.
Makro / Külgazdaság Rögtön nekiállna az euró bevezetésének a Tisza Párt
Privátbankár.hu | 2026. február 14. 11:38
Már az első száz napban elkezdené a Tisza megteremteni a magyar euró lehetőségét.  
Makro / Külgazdaság Ítéletet mondtak Magyarország szomszédjáról az éj leple alatt
Privátbankár.hu | 2026. február 14. 09:39
Megjelent a Fitch minősítése Romániáról.
Makro / Külgazdaság Gondot jelez a mutató Romániában, de van remény
Privátbankár.hu | 2026. február 13. 19:21
Romániában 0,9 százalékkal csökkent az ipari termelés 2025-ben – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Makro / Külgazdaság Pozitív inflációs meglepetés Amerikában
Privátbankár.hu | 2026. február 13. 16:41
Az Egyesült Államokban az elmezők által vártnál jelentősebben lassult az éves fogyasztóiár-emelkedés üteme januárban az amerikai munkaügyi minisztérium statisztikai hivatala, a U.S. Bureau of Labor Statistics pénteken közzétett adatai alapján.
Makro / Külgazdaság Repülőrajt Szlovákiában
Privátbankár.hu | 2026. február 13. 15:01
A múlt év utolsó negyedévében gyorsuló ütemben nőtt a szlovák gazdaság teljesítménye, éves összehasonlításban 1 százalékos GDP-növekedést könyvelt el – közölte a szlovák Statisztikai Hivatal (SÚSR) pénteken.
Makro / Külgazdaság Meglepetés az orosz jegybanktól
Privátbankár.hu | 2026. február 13. 14:01
Az orosz jegybank pénteken 16,0 százalékról 15,5 százalékra csökkentette az irányadó jegybanki kamatot, miközben a szakértők a kamat szinten tartására számítottak.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG