4p

Klasszis Egészséggazdaság és Longevity Konferencia 2026

A platform, ahol az egészségügyi ökoszisztéma kulcsszereplői – gyártók, szolgáltatók, biztosítók, döntéshozók – közösen gondolkodnak az iparág jövőjéről.

Vegyen részt Ön is!

Részletek >>

Az építőanyagokat előállító gyárak közül sokat lebombáztak az oroszok, az ukránok pedig nem tudják hitelesen felmérni, hogy mennyi anyag kell az infrastruktúra és az épületek újjáépítéséhez. Enélkül a nyugati kormányok és cégek nem fognak túl sok pénzt adni, miközben azért a vállalatok ugrásra készen várják, hogy béke legyen.

Berlinben ezen a héten kétnapos nemzetközi tanácskozást tartanak az ukrajnai újjáépítés módozatairól. Ehhez tökéletesen passzolnak a legfrissebb hírek, amik egyrészt az energetikai rendszer felélesztéséről, másrészt az újjáépítéshez nélkülözhetetlen ukrajnai építőipari előkészületekről szólnak. Ezek mind súlyos gondokat jeleznek, amiket csak rengeteg, jól célzott és ellenőrzött felhasználású pénzzel és magas fokú koordinációval lehet megvalósítani.

Óriási a pusztítás a keleti, a déli és a középső országrészben
Óriási a pusztítás a keleti, a déli és a középső országrészben
Fotó: MTI/EPA

Az energetikai szektor alapjaiban rendült meg az ország keleti, déli és középső körzeteiben. A Kyiv School of Economics hétfőn közzétett számításai szerint 56 milliárd dollár kell a teljes helyreállításhoz. A munka természetesen már megkezdődött, de az látszik, hogy az oroszok egyre intenzívebben támadják ezt az infrastruktúrát, így mind kiterjedtebb a károkozás.

Az építőipar is megszenvedi a háborút, rengeteg telephely, gyár semmisült meg. Ezek helyreállítása is nehézkes, ahol pedig megkezdték az épületek, lakások újraépítését vagy felújítását, ott súlyos anyaghiánnyal is küzdenek. Különféle becslések láttak napvilágot arról, hogy mekkora értékű lesz a szükséges anyagmennyiség: 65-től 100 milliárd dollárig terjednek a számítások. Ez nagyon széles sáv, amit az indokolhat, hogy szakmailag nem ellenőrzöttek a kárfelmérések, továbbá nem lehet elvégezni ilyen felméréseket a frontvonalakhoz közeli körzetekben és a megszállt területeken. 

Konsztantyin Salij, az Ukrajnai Építőanyaggyártók Szövetségének elnöke az Ukrinform hírügynökségnek azt mondta, hogy nem csupán a megsemmisült vagy sérült épületek számát és az elvesztett négyzetmétereket kell összeszedni, ahogy eddig tették az állami szervek, hanem nagyon részletesen azt is, hogy mennyi burkolóanyagra, téglára, tetőfedőanyagra, betonra, stb. van szükség.

„Itt nem lehet ilyen durva becslésekkel dolgozni, mert például az eddigi nemzetközi újjáépítési konferenciákon (Varsóban és Luganoban) a nyugati partnerek rögtön azzal kezdték, hogy megkérdezték: milyen alapon döntsenek a támogatás mértékről, ha nem tudunk legalább megközelítőleg pontos adatokat adni nekik” – mondta a szakember. 

Jó lenne felhasználni a lerombolt épületek még hasznosítható anyagait, ezt a legalább 100 millió köbméternyi bontott anyagból lehetne kinyerni. Mivel hirtelen fog megugrani a kereslet, ezért a sértetlen gyáraknak már most 2-3-szorosra kell emelniük a termelést. Főleg a betongyárakról, a cementüzemekről és a burkolóanyagokat előállító üzemekről van szó, de egyes bányaipari telephelyekről is.

A cement különösen fontos. A szovjet időkben évente 20 millió tonna cementet gyártottak Ukrajnában, ez 10-11 millió tonnára esett 2021-ben, tavaly már csak 4,5 millió tonna lett. A helyi cementipari szövetség becslése szerint a kereslet emelkedésével évi 13 millióra nőhet a termelés, de ez még biztosan nem lesz elegendő. 

Több nyugat-európai, lengyel, román és kínai cégről tudni, amelyek megvennének ukrán építőipari termelő vállalatokat, feljavítanák azokat és beszállnának a versenybe. A termelő cégek Ukrajnába öntenék a termelésük akár harmadát is. Ez azért is fontos Salij szerint, mert a háború előtt a török cégek elárasztották Ukrajnát a cementipari termékeikkel, de ez nagyot csökkent a nagy törökországi földrengés után, mert a törökök érthetően a hazai helyreállításhoz szállították a cementet.

Szerinte főleg hazai forrásból kellene megoldani az anyagellátást, ez jót tenne a helyi cégeknek és az egész társadalomnak is. A háború előtti utolsó békeévben, 2021-ben a teljes építőipari anyagszükséglet 14 százaléka származott importból, tavaly már 23 százaléka.

Az ablaküvegek gyártása sem megoldott, legalább évi 25 millió négyzetméter előállítására lenne szükség, ezt 3-4 nagyobb gyárban elérhetnék. Mivel nincsenek ilyenek egyáltalán, ezeket fel kell építeni. A háború előtti időkben Oroszországból és Belaruszból importálták a szükséglet 85 százalékát. A törökök és a kínaiak ebben a szektorban is hangzatos kijelentéseket tettek a terveikről, de eddig még semmi nem történt. Ez nem csupán az ablaküvegekre, hanem az ablakkeretekre és az ablakok műanyag és fém alkatrészeire is vonatkozik. 

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Jött egy utolsó bombahír a magyar boltokból április előtt
Gáspár András, Valkai Nikoletta | 2026. március 9. 05:46
Alig egy héten belül kikerül a bázisból az árrésstop előtti világ, de március elején még újabb jelentős éves árcsökkenésről számol be a Privátbankár Árkosár – a történelmi csúcshoz képest ugyanis sokkal jobban állunk. Az előző hónaphoz képest ugyanakkor emelkedtek az árak, a hipermarketek között pedig döbbenetesen kicsi lett a különbség.
Makro / Külgazdaság Virágzik az orosz plasztikai sebészet
Elek Lenke | 2026. március 8. 13:46
Még az Egyesült Államokból is érkeznek beavatkozásokra.
Makro / Külgazdaság Dagad a pénzszállítós botrány: megszólalt az ukrán bank
Privátbankár.hu | 2026. március 8. 13:16
A szállítmányra még csütörtökön csapott le a TEK.
Makro / Külgazdaság Lejárt a határidő: hét országos pártlistát jelentettek be
Privátbankár.hu | 2026. március 7. 18:09
Négy évvel ezelőtt hét pártlistát jelentettek be és végül hat szerepelt a szavazólapon.
Makro / Külgazdaság Elájul, ha meglátja, mennyit keres Lionel Messi
Privátbankár.hu | 2026. március 7. 12:52
Évi 70 és 80 millió dollár közötti pénzt keres.
Makro / Külgazdaság Még a választás előtt megpróbálják eladni a Nemzetgazdasági Minisztérium épületét
Privátbankár.hu | 2026. március 7. 10:58
Ez eddig a negyedik árverés és a negyedik kikiáltási ár: 35,1 milliárd forint.
Makro / Külgazdaság Leminősítette Budapest besorolását a Moody's
Privátbankár.hu | 2026. március 7. 09:36
Legutóbb decemberben rontották a főváros osztályzatait.
Makro / Külgazdaság Felháborította Szijjártó Pétert az Európai Unió válasza az orosz olaj ügyében (frissítve)
Privátbankár.hu | 2026. március 6. 15:52
A magyar kormány a szlovákkal közösen az Európai Bizottsághoz fordult a leállított Barátság kőolajvezeték és az orosz olajszállítások miatt, de Szijjártó Péter szerint felháborító válasz érkezett.
Makro / Külgazdaság Hidegzuhany az Egyesült Államokban, beszakadt a munkaerőpiac
Privátbankár.hu | 2026. március 6. 15:30
Az Egyesült Államokban februárban váratlanul 92 ezerrel csökkent a foglalkoztatottak száma, a munkanélküliségi ráta pedig 4,4 százalékra emelkedett.
Makro / Külgazdaság Mindenki a Közel-Keletre figyel, de eközben így áll a venezuelai helyzet
Privátbankár.hu | 2026. március 6. 14:00
Az Egyesült Államok és Venezuela megállapodott a diplomáciai és konzuli kapcsolatok újbóli felvételéről – erről a BBC számolt be.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG