4p

Az építőanyagokat előállító gyárak közül sokat lebombáztak az oroszok, az ukránok pedig nem tudják hitelesen felmérni, hogy mennyi anyag kell az infrastruktúra és az épületek újjáépítéséhez. Enélkül a nyugati kormányok és cégek nem fognak túl sok pénzt adni, miközben azért a vállalatok ugrásra készen várják, hogy béke legyen.

Berlinben ezen a héten kétnapos nemzetközi tanácskozást tartanak az ukrajnai újjáépítés módozatairól. Ehhez tökéletesen passzolnak a legfrissebb hírek, amik egyrészt az energetikai rendszer felélesztéséről, másrészt az újjáépítéshez nélkülözhetetlen ukrajnai építőipari előkészületekről szólnak. Ezek mind súlyos gondokat jeleznek, amiket csak rengeteg, jól célzott és ellenőrzött felhasználású pénzzel és magas fokú koordinációval lehet megvalósítani.

Óriási a pusztítás a keleti, a déli és a középső országrészben
Óriási a pusztítás a keleti, a déli és a középső országrészben
Fotó: MTI/EPA

Az energetikai szektor alapjaiban rendült meg az ország keleti, déli és középső körzeteiben. A Kyiv School of Economics hétfőn közzétett számításai szerint 56 milliárd dollár kell a teljes helyreállításhoz. A munka természetesen már megkezdődött, de az látszik, hogy az oroszok egyre intenzívebben támadják ezt az infrastruktúrát, így mind kiterjedtebb a károkozás.

Az építőipar is megszenvedi a háborút, rengeteg telephely, gyár semmisült meg. Ezek helyreállítása is nehézkes, ahol pedig megkezdték az épületek, lakások újraépítését vagy felújítását, ott súlyos anyaghiánnyal is küzdenek. Különféle becslések láttak napvilágot arról, hogy mekkora értékű lesz a szükséges anyagmennyiség: 65-től 100 milliárd dollárig terjednek a számítások. Ez nagyon széles sáv, amit az indokolhat, hogy szakmailag nem ellenőrzöttek a kárfelmérések, továbbá nem lehet elvégezni ilyen felméréseket a frontvonalakhoz közeli körzetekben és a megszállt területeken. 

Konsztantyin Salij, az Ukrajnai Építőanyaggyártók Szövetségének elnöke az Ukrinform hírügynökségnek azt mondta, hogy nem csupán a megsemmisült vagy sérült épületek számát és az elvesztett négyzetmétereket kell összeszedni, ahogy eddig tették az állami szervek, hanem nagyon részletesen azt is, hogy mennyi burkolóanyagra, téglára, tetőfedőanyagra, betonra, stb. van szükség.

„Itt nem lehet ilyen durva becslésekkel dolgozni, mert például az eddigi nemzetközi újjáépítési konferenciákon (Varsóban és Luganoban) a nyugati partnerek rögtön azzal kezdték, hogy megkérdezték: milyen alapon döntsenek a támogatás mértékről, ha nem tudunk legalább megközelítőleg pontos adatokat adni nekik” – mondta a szakember. 

Jó lenne felhasználni a lerombolt épületek még hasznosítható anyagait, ezt a legalább 100 millió köbméternyi bontott anyagból lehetne kinyerni. Mivel hirtelen fog megugrani a kereslet, ezért a sértetlen gyáraknak már most 2-3-szorosra kell emelniük a termelést. Főleg a betongyárakról, a cementüzemekről és a burkolóanyagokat előállító üzemekről van szó, de egyes bányaipari telephelyekről is.

A cement különösen fontos. A szovjet időkben évente 20 millió tonna cementet gyártottak Ukrajnában, ez 10-11 millió tonnára esett 2021-ben, tavaly már csak 4,5 millió tonna lett. A helyi cementipari szövetség becslése szerint a kereslet emelkedésével évi 13 millióra nőhet a termelés, de ez még biztosan nem lesz elegendő. 

Több nyugat-európai, lengyel, román és kínai cégről tudni, amelyek megvennének ukrán építőipari termelő vállalatokat, feljavítanák azokat és beszállnának a versenybe. A termelő cégek Ukrajnába öntenék a termelésük akár harmadát is. Ez azért is fontos Salij szerint, mert a háború előtt a török cégek elárasztották Ukrajnát a cementipari termékeikkel, de ez nagyot csökkent a nagy törökországi földrengés után, mert a törökök érthetően a hazai helyreállításhoz szállították a cementet.

Szerinte főleg hazai forrásból kellene megoldani az anyagellátást, ez jót tenne a helyi cégeknek és az egész társadalomnak is. A háború előtti utolsó békeévben, 2021-ben a teljes építőipari anyagszükséglet 14 százaléka származott importból, tavaly már 23 százaléka.

Az ablaküvegek gyártása sem megoldott, legalább évi 25 millió négyzetméter előállítására lenne szükség, ezt 3-4 nagyobb gyárban elérhetnék. Mivel nincsenek ilyenek egyáltalán, ezeket fel kell építeni. A háború előtti időkben Oroszországból és Belaruszból importálták a szükséglet 85 százalékát. A törökök és a kínaiak ebben a szektorban is hangzatos kijelentéseket tettek a terveikről, de eddig még semmi nem történt. Ez nem csupán az ablaküvegekre, hanem az ablakkeretekre és az ablakok műanyag és fém alkatrészeire is vonatkozik. 

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Akik tejben-vajban fürösztik az olimpiai bajnokaikat
Privátbankár.hu | 2024. július 26. 14:46
A párizsi olimpián szerzett magyar arany 55 millió forint állami jutalommal jár. Utánanéztünk, melyik ország biztosít élethosszig tartó jólétet bajnokainak és hol nincs kultúrája a legeredményesebbek anyagi elismerésének. 
Makro / Külgazdaság Bejött Kim Dzsongunnek a barátkozás Putyinnal?
Privátbankár.hu | 2024. július 26. 11:59
Hosszú ideje először látszik növekedni az észak-koreai GDP.
Makro / Külgazdaság Mit reagál a benzinár a Kormányinfóra?
Privátbankár.hu | 2024. július 26. 10:58
Miután a Kormányinfón arról volt szó, hogy veszélyben Magyarország ellátásbizontsága, kijöttek a szombattól érvényes üzemanyagárak.
Makro / Külgazdaság A briteken nevethetünk, a románokat irigyelhetjük
Privátbankár.hu | 2024. július 26. 09:47
Ha az autóipar júniusi teljesítményét nézzük.
Makro / Külgazdaság Vajon képes lesz-e Magyar Péter maga köré egy jó csapatot szervezni? Horn Gábor szerint ez az igazi kérdés - videó
Csabai Károly | 2024. július 26. 09:33
A Republikon Alapítvány kuratóriumának elnökével a Klasszis Klubban átbeszéltük az új Európai Parlament múlt heti megalakulásának a Fidesz-re és az azt tömörítő Patrióták Európáért frakcióra nézve szokatlanul diszkriminatív személyi, szervezeti döntéseit. De esett szó természetesen arról, vajon Magyar Péter és az immár általa elnökölt Tisza Párt győzhet-e a 2026-os országgyűlési választásokon. S mi lehet a következménye az önkormányzati voksolás után Budapesten kialakult patthelyzetnek, csődbe mehet-e Budapest? A Klasszis Klub 4. évfolyamának 55. adását most visszahallgathatja.
Makro / Külgazdaság Ez már az ukrán csőd kezdete? A Fitch szerint az lehet
Privátbankár.hu | 2024. július 26. 09:11
Leminőstette a Fitch Ukrajnát.
Makro / Külgazdaság A budapestiek már házasodni sem akarnak
Privátbankár.hu | 2024. július 26. 08:49
Ez is kiderül a KSH legfrissebb népességmozgalmi adataiból. Vidéken még házasodnak az emberek, gyereket viszont mindenhol keveset vállalnak.
Makro / Külgazdaság Megint lett újabb 23 ezer magyar munkanélküli
Privátbankár.hu | 2024. július 26. 08:31
Pedig a foglalkoztatottak száma is közel ennyivel nőtt.
Makro / Külgazdaság Átlép Orbán Viktor feje felett Donald Tusk, már a lengyel uniós elnökségre készül
Mester Nándor | 2024. július 25. 19:01
Sok más mellett rendezni és dinamizálni akarja a kétoldalú viszonyt Lengyelország Ukrajnával. A lengyel agrárgazdák egyezkednének, de védik a piacaikat, első körben a közlekedés és a szállítás lehet kitörési pont. 
Makro / Külgazdaság Óriási meglepetés jött a tengerentúlról
Privátbankár.hu | 2024. július 25. 15:52
A második negyedévben az első negyedévit és az elemzői várakozásokat is meghaladó mértékben nőtt az Egyesült Államok bruttó hazai terméke (GDP) a washingtoni kereskedelmi minisztérium gazdasági kutatóintézete, a Bureau of Economic Analysis (BEA) csütörtöki jelentése szerint.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG