4p

125 éve mérjük az időjárást. Az év első kilenc hónapjában még soha nem hullott olyan kevés csapadék Magyarországon, mint 2026-ban.
Van vízstratégiánk a következő évtizedekre?

Ne csak olvasson a problémáról – legyen ott, ahol a megoldásokról beszélünk!

Klasszis Fenntarthatóság 2026 Konferencia
2026. november 5.

Jelentkezzen most >>

Az építőanyagokat előállító gyárak közül sokat lebombáztak az oroszok, az ukránok pedig nem tudják hitelesen felmérni, hogy mennyi anyag kell az infrastruktúra és az épületek újjáépítéséhez. Enélkül a nyugati kormányok és cégek nem fognak túl sok pénzt adni, miközben azért a vállalatok ugrásra készen várják, hogy béke legyen.

Berlinben ezen a héten kétnapos nemzetközi tanácskozást tartanak az ukrajnai újjáépítés módozatairól. Ehhez tökéletesen passzolnak a legfrissebb hírek, amik egyrészt az energetikai rendszer felélesztéséről, másrészt az újjáépítéshez nélkülözhetetlen ukrajnai építőipari előkészületekről szólnak. Ezek mind súlyos gondokat jeleznek, amiket csak rengeteg, jól célzott és ellenőrzött felhasználású pénzzel és magas fokú koordinációval lehet megvalósítani.

Óriási a pusztítás a keleti, a déli és a középső országrészben
Óriási a pusztítás a keleti, a déli és a középső országrészben
Fotó: MTI/EPA

Az energetikai szektor alapjaiban rendült meg az ország keleti, déli és középső körzeteiben. A Kyiv School of Economics hétfőn közzétett számításai szerint 56 milliárd dollár kell a teljes helyreállításhoz. A munka természetesen már megkezdődött, de az látszik, hogy az oroszok egyre intenzívebben támadják ezt az infrastruktúrát, így mind kiterjedtebb a károkozás.

Az építőipar is megszenvedi a háborút, rengeteg telephely, gyár semmisült meg. Ezek helyreállítása is nehézkes, ahol pedig megkezdték az épületek, lakások újraépítését vagy felújítását, ott súlyos anyaghiánnyal is küzdenek. Különféle becslések láttak napvilágot arról, hogy mekkora értékű lesz a szükséges anyagmennyiség: 65-től 100 milliárd dollárig terjednek a számítások. Ez nagyon széles sáv, amit az indokolhat, hogy szakmailag nem ellenőrzöttek a kárfelmérések, továbbá nem lehet elvégezni ilyen felméréseket a frontvonalakhoz közeli körzetekben és a megszállt területeken. 

Konsztantyin Salij, az Ukrajnai Építőanyaggyártók Szövetségének elnöke az Ukrinform hírügynökségnek azt mondta, hogy nem csupán a megsemmisült vagy sérült épületek számát és az elvesztett négyzetmétereket kell összeszedni, ahogy eddig tették az állami szervek, hanem nagyon részletesen azt is, hogy mennyi burkolóanyagra, téglára, tetőfedőanyagra, betonra, stb. van szükség.

„Itt nem lehet ilyen durva becslésekkel dolgozni, mert például az eddigi nemzetközi újjáépítési konferenciákon (Varsóban és Luganoban) a nyugati partnerek rögtön azzal kezdték, hogy megkérdezték: milyen alapon döntsenek a támogatás mértékről, ha nem tudunk legalább megközelítőleg pontos adatokat adni nekik” – mondta a szakember. 

Jó lenne felhasználni a lerombolt épületek még hasznosítható anyagait, ezt a legalább 100 millió köbméternyi bontott anyagból lehetne kinyerni. Mivel hirtelen fog megugrani a kereslet, ezért a sértetlen gyáraknak már most 2-3-szorosra kell emelniük a termelést. Főleg a betongyárakról, a cementüzemekről és a burkolóanyagokat előállító üzemekről van szó, de egyes bányaipari telephelyekről is.

A cement különösen fontos. A szovjet időkben évente 20 millió tonna cementet gyártottak Ukrajnában, ez 10-11 millió tonnára esett 2021-ben, tavaly már csak 4,5 millió tonna lett. A helyi cementipari szövetség becslése szerint a kereslet emelkedésével évi 13 millióra nőhet a termelés, de ez még biztosan nem lesz elegendő. 

Több nyugat-európai, lengyel, román és kínai cégről tudni, amelyek megvennének ukrán építőipari termelő vállalatokat, feljavítanák azokat és beszállnának a versenybe. A termelő cégek Ukrajnába öntenék a termelésük akár harmadát is. Ez azért is fontos Salij szerint, mert a háború előtt a török cégek elárasztották Ukrajnát a cementipari termékeikkel, de ez nagyot csökkent a nagy törökországi földrengés után, mert a törökök érthetően a hazai helyreállításhoz szállították a cementet.

Szerinte főleg hazai forrásból kellene megoldani az anyagellátást, ez jót tenne a helyi cégeknek és az egész társadalomnak is. A háború előtti utolsó békeévben, 2021-ben a teljes építőipari anyagszükséglet 14 százaléka származott importból, tavaly már 23 százaléka.

Az ablaküvegek gyártása sem megoldott, legalább évi 25 millió négyzetméter előállítására lenne szükség, ezt 3-4 nagyobb gyárban elérhetnék. Mivel nincsenek ilyenek egyáltalán, ezeket fel kell építeni. A háború előtti időkben Oroszországból és Belaruszból importálták a szükséglet 85 százalékát. A törökök és a kínaiak ebben a szektorban is hangzatos kijelentéseket tettek a terveikről, de eddig még semmi nem történt. Ez nem csupán az ablaküvegekre, hanem az ablakkeretekre és az ablakok műanyag és fém alkatrészeire is vonatkozik. 

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Így sarcolja meg jövőre a 15 ezer leggazdagabb magyart a Tisza-kormány
Privátbankár.hu | 2026. október 31. 13:06
Csaknem 930 milliárd forintos többletbevételt vár a kormány a közteherviselés igazságosabbá tételéből, miközben több mint 260 milliárd forintot fordít jövőre lakossági adócsökkentésre az Országgyűlés elé péntek éjjel beterjesztett 2027-es költségvetési javaslat indoklása szerint.
Makro / Külgazdaság Ma van a városok napja, és jó hírt kaptak Lőrincz Viktóriától
Privátbankár.hu | 2026. október 31. 11:24
Lőrincz Viktória: megszűnik az önkormányzatok területfejlesztési alapba történő befizetési kötelezettsége.
Makro / Külgazdaság Magyar Péterék megmondták, milyen forintárfolyammal kalkulálnak jövőre
Privátbankár.hu | 2026. október 31. 11:17
Jövőre 2026-hoz képest csökkenő kiadásokkal és növekvő bevételekkel számol a kormány a 2027-es költségvetési javaslat alapján, amelyet pénteken éjszaka terjesztett az Országgyűlés elé.
Makro / Külgazdaság Jövőre akár már fel is minősíthetik Magyarországot – mondta az ÁKK vezére a Klasszis Klub Live-ban
Izsó Márton - Csabai Károly | 2026. október 31. 10:32
Tardos Gergely élő műsorunk vendége volt. A 6. évfolyamában járó Klasszis Klub Live 107. adását most a Klasszis YouTube-csatornán megnézheti, vagy a Klasszis Podcast-csatornán meghallgathatja.
Makro / Külgazdaság Akkora a baj Franciaországban a zavargások miatt, hogy a hitelminősítő is lépett
Privátbankár.hu | 2026. október 31. 08:25
Leminősítés megnövekedett valószínűségére utaló negatívra rontotta az eddigi stabilról Franciaország elsőrendű „A plusz” államadós-besorolásának kilátását a Fitch Ratings nemzetközi hitelminősítő.
Makro / Külgazdaság Jön a vagyonadó, duplázódik a családi pótlék, emelkednek a nyugdíjak: itt az új költségvetés
Privátbankár.hu | 2026. október 31. 07:57
Az utolsó napig kivárt vele, de benyújotta a kormány költségvetési törvény tervezetét. Sok változás lesz az eddigiekhez képest. 
Makro / Külgazdaság Letarolta az aszály a harmadik negyedéves GDP-növekedést
Privátbankár.hu | 2026. október 30. 12:42
A magyar gazdaság közel áll a stagnáláshoz: mindössze 0,1 százalékkal bővolt a GDP a harmadik negyedévben. 
Makro / Külgazdaság Németországban 6,4 százalékon stagnált a munkanélküliség októberben
Privátbankár.hu | 2026. október 30. 11:00
Már a második egymást követő hónapban 3 millió fölött a német munkanélküliek száma.
Makro / Külgazdaság Nincs fék az üzemanyag-áremelkedési vonaton
Privátbankár.hu | 2026. október 30. 09:44
Tovább emelkedik a gázolaj nagy és kiskereskedelmi ára is mától.
Makro / Külgazdaság Vészjóslóan emelkedik a Föld átlaghőmérséklete
Privátbankár.hu | 2026. október 30. 09:13
Felkészültünk arra, hogy a víz a következő évtizedek egyik legértékesebb erőforrásává válhat?
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG