4p

Az építőanyagokat előállító gyárak közül sokat lebombáztak az oroszok, az ukránok pedig nem tudják hitelesen felmérni, hogy mennyi anyag kell az infrastruktúra és az épületek újjáépítéséhez. Enélkül a nyugati kormányok és cégek nem fognak túl sok pénzt adni, miközben azért a vállalatok ugrásra készen várják, hogy béke legyen.

Berlinben ezen a héten kétnapos nemzetközi tanácskozást tartanak az ukrajnai újjáépítés módozatairól. Ehhez tökéletesen passzolnak a legfrissebb hírek, amik egyrészt az energetikai rendszer felélesztéséről, másrészt az újjáépítéshez nélkülözhetetlen ukrajnai építőipari előkészületekről szólnak. Ezek mind súlyos gondokat jeleznek, amiket csak rengeteg, jól célzott és ellenőrzött felhasználású pénzzel és magas fokú koordinációval lehet megvalósítani.

Óriási a pusztítás a keleti, a déli és a középső országrészben
Óriási a pusztítás a keleti, a déli és a középső országrészben
Fotó: MTI/EPA

Az energetikai szektor alapjaiban rendült meg az ország keleti, déli és középső körzeteiben. A Kyiv School of Economics hétfőn közzétett számításai szerint 56 milliárd dollár kell a teljes helyreállításhoz. A munka természetesen már megkezdődött, de az látszik, hogy az oroszok egyre intenzívebben támadják ezt az infrastruktúrát, így mind kiterjedtebb a károkozás.

Az építőipar is megszenvedi a háborút, rengeteg telephely, gyár semmisült meg. Ezek helyreállítása is nehézkes, ahol pedig megkezdték az épületek, lakások újraépítését vagy felújítását, ott súlyos anyaghiánnyal is küzdenek. Különféle becslések láttak napvilágot arról, hogy mekkora értékű lesz a szükséges anyagmennyiség: 65-től 100 milliárd dollárig terjednek a számítások. Ez nagyon széles sáv, amit az indokolhat, hogy szakmailag nem ellenőrzöttek a kárfelmérések, továbbá nem lehet elvégezni ilyen felméréseket a frontvonalakhoz közeli körzetekben és a megszállt területeken. 

Konsztantyin Salij, az Ukrajnai Építőanyaggyártók Szövetségének elnöke az Ukrinform hírügynökségnek azt mondta, hogy nem csupán a megsemmisült vagy sérült épületek számát és az elvesztett négyzetmétereket kell összeszedni, ahogy eddig tették az állami szervek, hanem nagyon részletesen azt is, hogy mennyi burkolóanyagra, téglára, tetőfedőanyagra, betonra, stb. van szükség.

„Itt nem lehet ilyen durva becslésekkel dolgozni, mert például az eddigi nemzetközi újjáépítési konferenciákon (Varsóban és Luganoban) a nyugati partnerek rögtön azzal kezdték, hogy megkérdezték: milyen alapon döntsenek a támogatás mértékről, ha nem tudunk legalább megközelítőleg pontos adatokat adni nekik” – mondta a szakember. 

Jó lenne felhasználni a lerombolt épületek még hasznosítható anyagait, ezt a legalább 100 millió köbméternyi bontott anyagból lehetne kinyerni. Mivel hirtelen fog megugrani a kereslet, ezért a sértetlen gyáraknak már most 2-3-szorosra kell emelniük a termelést. Főleg a betongyárakról, a cementüzemekről és a burkolóanyagokat előállító üzemekről van szó, de egyes bányaipari telephelyekről is.

A cement különösen fontos. A szovjet időkben évente 20 millió tonna cementet gyártottak Ukrajnában, ez 10-11 millió tonnára esett 2021-ben, tavaly már csak 4,5 millió tonna lett. A helyi cementipari szövetség becslése szerint a kereslet emelkedésével évi 13 millióra nőhet a termelés, de ez még biztosan nem lesz elegendő. 

Több nyugat-európai, lengyel, román és kínai cégről tudni, amelyek megvennének ukrán építőipari termelő vállalatokat, feljavítanák azokat és beszállnának a versenybe. A termelő cégek Ukrajnába öntenék a termelésük akár harmadát is. Ez azért is fontos Salij szerint, mert a háború előtt a török cégek elárasztották Ukrajnát a cementipari termékeikkel, de ez nagyot csökkent a nagy törökországi földrengés után, mert a törökök érthetően a hazai helyreállításhoz szállították a cementet.

Szerinte főleg hazai forrásból kellene megoldani az anyagellátást, ez jót tenne a helyi cégeknek és az egész társadalomnak is. A háború előtti utolsó békeévben, 2021-ben a teljes építőipari anyagszükséglet 14 százaléka származott importból, tavaly már 23 százaléka.

Az ablaküvegek gyártása sem megoldott, legalább évi 25 millió négyzetméter előállítására lenne szükség, ezt 3-4 nagyobb gyárban elérhetnék. Mivel nincsenek ilyenek egyáltalán, ezeket fel kell építeni. A háború előtti időkben Oroszországból és Belaruszból importálták a szükséglet 85 százalékát. A törökök és a kínaiak ebben a szektorban is hangzatos kijelentéseket tettek a terveikről, de eddig még semmi nem történt. Ez nem csupán az ablaküvegekre, hanem az ablakkeretekre és az ablakok műanyag és fém alkatrészeire is vonatkozik. 

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Keményet mondott Szijjártó Péter a harmadik világháborúról
Privátbankár.hu | 2024. október 17. 17:12
Magyarország kitart azon álláspontja mellett, hogy Ukrajna NATO-csatlakozása túl van a vörös vonalon, ez ugyanis a harmadik világháború kirobbanását eredményezné - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter
Makro / Külgazdaság Az MNB alelnöke ismét felébresztette a forintot
Privátbankár.hu | 2024. október 17. 16:34
Az MNB nem csak októberben szüneteltetheti a kamatcsökkentéseket - mondta Virág Barnabás, a jegybank alelnöke.
Makro / Külgazdaság Újabb kamatvágás az EKB-tól - mit szólt hozzá a forint?
Privátbankár.hu | 2024. október 17. 15:03
Ezúttal 25 bázisponttal csökkentettek. A hírre a magyar fizetőeszköz is erősödött, és egy pillanatra benézett 400 forint alá az euró. 
Makro / Külgazdaság Erre is csak irigyek lehetünk az osztrák sógorokra
Privátbankár.hu | 2024. október 17. 14:51
Ausztriában a fogyasztói árak éves növekedése az előzetes becsléssel összhangban 1,8 százalékra, 2021 februárja óta a legalacsonyabbra csökkent szeptemberben az előző havi 2,3 százalék után - derült ki az osztrák statisztikai hivatal végleges adataiból.
Makro / Külgazdaság Újramatekozzák a nyugdíjakat, 134 ezer forint a minimum Szlovákiában
Privátbankár.hu | 2024. október 17. 11:11
A nyugdíjasok több csoportjának járandóságát is újraszámolja a szlovákiai nyugdíjfolyósító intézet. Ennek eredményeként az is előfordulhat lesznek, akiknek emelkedni fog a nyugdíjuk.
Makro / Külgazdaság Reális a magyar kormány 2032-es terve? Ellentét alakulhat ki Orbán Viktor és Szijjártó Péter között?
Privátbankár.hu | 2024. október 17. 10:34
A külügyminiszter még erősebbre fűzné az oroszokkal az energetikai kapcsolatokat, miközben Orbán Viktor a gazdasági terveiben energiafüggetlenségről álmodozik. A megjelölt 2032-es időpontra az orosz orientációtól függetlenül is irreális ez az elképzelés.
Makro / Külgazdaság Kiderült a BYD titka: egy igazi nagyágyúval szövetkezett
Privátbankár.hu | 2024. október 17. 09:55
A világ legértékesebb cége, az amerikai Apple és a Szegeden építkező kínai BYD az elmúlt évtizedben titokban együttműködött egymással az autóakkumulátorok fejlesztésében.
Makro / Külgazdaság Oroszországnak két választása van?
Privátbankár.hu | 2024. október 17. 07:21
Oroszország hosszabb távon vagy Európához csapódik, vagy Kína vazallusa lesz – véli egy Kremlben dolgozó tisztviselő. A jelenlegi oligarchák örökösei vélhetően az előbbiben lesznek érdekeltek.
Makro / Külgazdaság Mi történik? Ismét emelkedett az Egyesült Államokban jelzáloghitelek kamata
Privátbankár.hu | 2024. október 16. 15:53
Az Egyesült Államokban zsinórban a harmadik héten emelkedett a 30 éves jelzáloghitelek kamata az október 11-én záródott héten - ismertette az amerikai jelzáloghitelező bankok szövetsége (Mortgage Bankers Association of America - MBA) szerdán.
Makro / Külgazdaság Orbán Viktorék előkaptak egy új csodafegyvert - Gulyás Gergely be is jelentette
Privátbankár.hu | 2024. október 16. 13:33
A Kormányinfó keretében ismertették a kormány új gazdaságvédelmi akciótervét. 
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG