4p

Csúcson a forint, visszatér a bizalom: mire számíthatnak a hazai befektetők? A változások a magyar tőzsdét is elérik?

Online Klasszis Klub élőben Szalay-Berzeviczy Attilával!

Vegyen részt és kérdezze Ön is az ismert közgazdászt, a BÉT korábbi elnökét!

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt! >>

Az építőanyagokat előállító gyárak közül sokat lebombáztak az oroszok, az ukránok pedig nem tudják hitelesen felmérni, hogy mennyi anyag kell az infrastruktúra és az épületek újjáépítéséhez. Enélkül a nyugati kormányok és cégek nem fognak túl sok pénzt adni, miközben azért a vállalatok ugrásra készen várják, hogy béke legyen.

Berlinben ezen a héten kétnapos nemzetközi tanácskozást tartanak az ukrajnai újjáépítés módozatairól. Ehhez tökéletesen passzolnak a legfrissebb hírek, amik egyrészt az energetikai rendszer felélesztéséről, másrészt az újjáépítéshez nélkülözhetetlen ukrajnai építőipari előkészületekről szólnak. Ezek mind súlyos gondokat jeleznek, amiket csak rengeteg, jól célzott és ellenőrzött felhasználású pénzzel és magas fokú koordinációval lehet megvalósítani.

Óriási a pusztítás a keleti, a déli és a középső országrészben
Óriási a pusztítás a keleti, a déli és a középső országrészben
Fotó: MTI/EPA

Az energetikai szektor alapjaiban rendült meg az ország keleti, déli és középső körzeteiben. A Kyiv School of Economics hétfőn közzétett számításai szerint 56 milliárd dollár kell a teljes helyreállításhoz. A munka természetesen már megkezdődött, de az látszik, hogy az oroszok egyre intenzívebben támadják ezt az infrastruktúrát, így mind kiterjedtebb a károkozás.

Az építőipar is megszenvedi a háborút, rengeteg telephely, gyár semmisült meg. Ezek helyreállítása is nehézkes, ahol pedig megkezdték az épületek, lakások újraépítését vagy felújítását, ott súlyos anyaghiánnyal is küzdenek. Különféle becslések láttak napvilágot arról, hogy mekkora értékű lesz a szükséges anyagmennyiség: 65-től 100 milliárd dollárig terjednek a számítások. Ez nagyon széles sáv, amit az indokolhat, hogy szakmailag nem ellenőrzöttek a kárfelmérések, továbbá nem lehet elvégezni ilyen felméréseket a frontvonalakhoz közeli körzetekben és a megszállt területeken. 

Konsztantyin Salij, az Ukrajnai Építőanyaggyártók Szövetségének elnöke az Ukrinform hírügynökségnek azt mondta, hogy nem csupán a megsemmisült vagy sérült épületek számát és az elvesztett négyzetmétereket kell összeszedni, ahogy eddig tették az állami szervek, hanem nagyon részletesen azt is, hogy mennyi burkolóanyagra, téglára, tetőfedőanyagra, betonra, stb. van szükség.

„Itt nem lehet ilyen durva becslésekkel dolgozni, mert például az eddigi nemzetközi újjáépítési konferenciákon (Varsóban és Luganoban) a nyugati partnerek rögtön azzal kezdték, hogy megkérdezték: milyen alapon döntsenek a támogatás mértékről, ha nem tudunk legalább megközelítőleg pontos adatokat adni nekik” – mondta a szakember. 

Jó lenne felhasználni a lerombolt épületek még hasznosítható anyagait, ezt a legalább 100 millió köbméternyi bontott anyagból lehetne kinyerni. Mivel hirtelen fog megugrani a kereslet, ezért a sértetlen gyáraknak már most 2-3-szorosra kell emelniük a termelést. Főleg a betongyárakról, a cementüzemekről és a burkolóanyagokat előállító üzemekről van szó, de egyes bányaipari telephelyekről is.

A cement különösen fontos. A szovjet időkben évente 20 millió tonna cementet gyártottak Ukrajnában, ez 10-11 millió tonnára esett 2021-ben, tavaly már csak 4,5 millió tonna lett. A helyi cementipari szövetség becslése szerint a kereslet emelkedésével évi 13 millióra nőhet a termelés, de ez még biztosan nem lesz elegendő. 

Több nyugat-európai, lengyel, román és kínai cégről tudni, amelyek megvennének ukrán építőipari termelő vállalatokat, feljavítanák azokat és beszállnának a versenybe. A termelő cégek Ukrajnába öntenék a termelésük akár harmadát is. Ez azért is fontos Salij szerint, mert a háború előtt a török cégek elárasztották Ukrajnát a cementipari termékeikkel, de ez nagyot csökkent a nagy törökországi földrengés után, mert a törökök érthetően a hazai helyreállításhoz szállították a cementet.

Szerinte főleg hazai forrásból kellene megoldani az anyagellátást, ez jót tenne a helyi cégeknek és az egész társadalomnak is. A háború előtti utolsó békeévben, 2021-ben a teljes építőipari anyagszükséglet 14 százaléka származott importból, tavaly már 23 százaléka.

Az ablaküvegek gyártása sem megoldott, legalább évi 25 millió négyzetméter előállítására lenne szükség, ezt 3-4 nagyobb gyárban elérhetnék. Mivel nincsenek ilyenek egyáltalán, ezeket fel kell építeni. A háború előtti időkben Oroszországból és Belaruszból importálták a szükséglet 85 százalékát. A törökök és a kínaiak ebben a szektorban is hangzatos kijelentéseket tettek a terveikről, de eddig még semmi nem történt. Ez nem csupán az ablaküvegekre, hanem az ablakkeretekre és az ablakok műanyag és fém alkatrészeire is vonatkozik. 

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Megmarad a 13. havi nyugdíj, a családi adókedvezmények, de jön a vagyonadó
Privátbankár.hu | 2026. május 12. 13:37
Ezeket is egyértelművé tette a Tisza-kormány pénzügyminiszter-jelöltje, Kármán András a parlamenti bizottsági meghallgatásán.
Makro / Külgazdaság Gyermekvédelem, esélyegyenlőség, munkaerőpiac – ismertette terveit a Tisza leendő minisztere
Privátbankár.hu | 2026. május 12. 10:44
Lezajlott egy újabb miniszteri meghallgatás. 
Makro / Külgazdaság Napokon belül kényszerhelyzetbe hozhatja a Tisza-kormányt a védett üzemanyagár
Privátbankár.hu | 2026. május 12. 08:51
Magyar Péter arról beszélt, hogy a Tisza-kormány ragaszkodik az üzemanyagok hatósági áraihoz. A helyzet azonban egyre inkább hasonlít a 2022 végére jellemző káoszhoz, amikor a benzinkutak előtt hosszú kocsisorok várakoztak, és az előző kormánynak meg kellett szüntetnie az árstopot.
Makro / Külgazdaság Nincs könnyű helyzetben a magyar gazdaság, gyenge a termelékenység
Privátbankár.hu | 2026. május 12. 06:59
A magyar gazdaság termelékenysége akkor zárkózhat föl az európai szintre, ha tartósan magas növekedési ütemet ér el, a széles körű felzárkózás az elmúlt másfél évtizedben annak ellenére sem sikerült, hogy a gazdasági teljesítmény több ágazatban is javult – állapította meg a GKI Gazdaságkutató Zrt. MTI-hez eljutatott elemzésében.  
Makro / Külgazdaság Kemenesi Gábor: Iszonyú konteó- és dezinformációs zaj van a hantavírus körül
Kormos Olga | 2026. május 11. 18:54
Igaz, hogy a hantavírus miatt Tenerifén veszteglő óceánjáró hajó evakuálásának első üteme befejeződött, de a három haláleset mellett a kiszállt utasok közül kettőnek pozitív lett a tesztje. Ám a pánikhelyzet közepette Kemenesi Gábor, a Pécsi Tudományegyetem virológusa szerint nem árt józan ésszel közelíteni ezt a rágcsálók okozta tengerentúli vírust, hiszen nagy eséllyel ezt a járványt is a korábbiakhoz hasonlóan kezelni lehet.
Makro / Külgazdaság Több mint 700 millió eurónyi EU-s pénz veszhet el, ha itt nem kapnak észbe
Privátbankár.hu | 2026. május 11. 16:55
A balkáni országoknak is figyelnie kell. 
Makro / Külgazdaság Lannert Judit saját kérésére nevezték el minisztériumát
Privátbankár.hu | 2026. május 11. 16:29
Az Oktatási Bizottság meghallgatta Lannert Judit leendő oktatási és gyermekügyi minisztert. 
Makro / Külgazdaság Magyar Péter leendő belügyminiszterét arról is kérdezték, miért vállalta el a munkát
Privátbankár.hu | 2026. május 11. 14:59
Elmondta azt is, mit tekint az új Belügyminisztérium legfontosabb feladatának.
Makro / Külgazdaság Könnyedén vette az első akadályát Ruszin-Szendi Romulusz
Privátbankár.hu | 2026. május 11. 14:11
Tmogató tartózkodásokat is kapott a Tisza-kormány honvédelmi miniszterjelöltje.
Makro / Külgazdaság Kapitány István felfedte lapjait: ez várható a gazdaságban a Tisza-kormánytól
Imre Lőrinc | 2026. május 11. 13:52
Május 11-én hétfőn, a Tisza leendő minisztereinek bizottsági meghallgatásával kezdődött el az első igazi munkanap az Országgyűlésben az alakuló új kormány számára. Kapitány István, a Tisza gazdasági és energetikai miniszterjelöltje is felfedte a következő 4 év legfontosabb célkitűzéseit.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG