4p

Az építőanyagokat előállító gyárak közül sokat lebombáztak az oroszok, az ukránok pedig nem tudják hitelesen felmérni, hogy mennyi anyag kell az infrastruktúra és az épületek újjáépítéséhez. Enélkül a nyugati kormányok és cégek nem fognak túl sok pénzt adni, miközben azért a vállalatok ugrásra készen várják, hogy béke legyen.

Berlinben ezen a héten kétnapos nemzetközi tanácskozást tartanak az ukrajnai újjáépítés módozatairól. Ehhez tökéletesen passzolnak a legfrissebb hírek, amik egyrészt az energetikai rendszer felélesztéséről, másrészt az újjáépítéshez nélkülözhetetlen ukrajnai építőipari előkészületekről szólnak. Ezek mind súlyos gondokat jeleznek, amiket csak rengeteg, jól célzott és ellenőrzött felhasználású pénzzel és magas fokú koordinációval lehet megvalósítani.

Óriási a pusztítás a keleti, a déli és a középső országrészben
Óriási a pusztítás a keleti, a déli és a középső országrészben
Fotó: MTI/EPA

Az energetikai szektor alapjaiban rendült meg az ország keleti, déli és középső körzeteiben. A Kyiv School of Economics hétfőn közzétett számításai szerint 56 milliárd dollár kell a teljes helyreállításhoz. A munka természetesen már megkezdődött, de az látszik, hogy az oroszok egyre intenzívebben támadják ezt az infrastruktúrát, így mind kiterjedtebb a károkozás.

Az építőipar is megszenvedi a háborút, rengeteg telephely, gyár semmisült meg. Ezek helyreállítása is nehézkes, ahol pedig megkezdték az épületek, lakások újraépítését vagy felújítását, ott súlyos anyaghiánnyal is küzdenek. Különféle becslések láttak napvilágot arról, hogy mekkora értékű lesz a szükséges anyagmennyiség: 65-től 100 milliárd dollárig terjednek a számítások. Ez nagyon széles sáv, amit az indokolhat, hogy szakmailag nem ellenőrzöttek a kárfelmérések, továbbá nem lehet elvégezni ilyen felméréseket a frontvonalakhoz közeli körzetekben és a megszállt területeken. 

Konsztantyin Salij, az Ukrajnai Építőanyaggyártók Szövetségének elnöke az Ukrinform hírügynökségnek azt mondta, hogy nem csupán a megsemmisült vagy sérült épületek számát és az elvesztett négyzetmétereket kell összeszedni, ahogy eddig tették az állami szervek, hanem nagyon részletesen azt is, hogy mennyi burkolóanyagra, téglára, tetőfedőanyagra, betonra, stb. van szükség.

„Itt nem lehet ilyen durva becslésekkel dolgozni, mert például az eddigi nemzetközi újjáépítési konferenciákon (Varsóban és Luganoban) a nyugati partnerek rögtön azzal kezdték, hogy megkérdezték: milyen alapon döntsenek a támogatás mértékről, ha nem tudunk legalább megközelítőleg pontos adatokat adni nekik” – mondta a szakember. 

Jó lenne felhasználni a lerombolt épületek még hasznosítható anyagait, ezt a legalább 100 millió köbméternyi bontott anyagból lehetne kinyerni. Mivel hirtelen fog megugrani a kereslet, ezért a sértetlen gyáraknak már most 2-3-szorosra kell emelniük a termelést. Főleg a betongyárakról, a cementüzemekről és a burkolóanyagokat előállító üzemekről van szó, de egyes bányaipari telephelyekről is.

A cement különösen fontos. A szovjet időkben évente 20 millió tonna cementet gyártottak Ukrajnában, ez 10-11 millió tonnára esett 2021-ben, tavaly már csak 4,5 millió tonna lett. A helyi cementipari szövetség becslése szerint a kereslet emelkedésével évi 13 millióra nőhet a termelés, de ez még biztosan nem lesz elegendő. 

Több nyugat-európai, lengyel, román és kínai cégről tudni, amelyek megvennének ukrán építőipari termelő vállalatokat, feljavítanák azokat és beszállnának a versenybe. A termelő cégek Ukrajnába öntenék a termelésük akár harmadát is. Ez azért is fontos Salij szerint, mert a háború előtt a török cégek elárasztották Ukrajnát a cementipari termékeikkel, de ez nagyot csökkent a nagy törökországi földrengés után, mert a törökök érthetően a hazai helyreállításhoz szállították a cementet.

Szerinte főleg hazai forrásból kellene megoldani az anyagellátást, ez jót tenne a helyi cégeknek és az egész társadalomnak is. A háború előtti utolsó békeévben, 2021-ben a teljes építőipari anyagszükséglet 14 százaléka származott importból, tavaly már 23 százaléka.

Az ablaküvegek gyártása sem megoldott, legalább évi 25 millió négyzetméter előállítására lenne szükség, ezt 3-4 nagyobb gyárban elérhetnék. Mivel nincsenek ilyenek egyáltalán, ezeket fel kell építeni. A háború előtti időkben Oroszországból és Belaruszból importálták a szükséglet 85 százalékát. A törökök és a kínaiak ebben a szektorban is hangzatos kijelentéseket tettek a terveikről, de eddig még semmi nem történt. Ez nem csupán az ablaküvegekre, hanem az ablakkeretekre és az ablakok műanyag és fém alkatrészeire is vonatkozik. 

A rovat támogatója:
A rovat támogatója a Vegas.hu

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Oligarchaiskola: ilyet még nem látott a világ
Privátbankár.hu | 2024. december 26. 10:48
Elon Musk az X közösségi információs platform birtokában egy a technológia túlhatalmával foglalkozó tudós szerint információs oligarchává vált. Ilyet nem láttak az emberek, mióta világ a világ.
Makro / Külgazdaság Megszólalt a Világbank Kínáról
Privátbankár.hu | 2024. december 26. 09:35
Óvatosak.
Makro / Külgazdaság A nyugdíjak befagyasztásához vezethet az elbaltázott költségvetés a szomszédban
Privátbankár.hu | 2024. december 25. 13:24
Romániában a nyugdíjak és a közalkalmazotti bérek befagyasztását fontolgatják az új kormány programjának kidolgozása során, mert másként aligha lehet befagyasztani a büdzsén tátongó lyukat.
Makro / Külgazdaság Mégis kell az orosz gáz Európának?
Privátbankár.hu | 2024. december 25. 10:24
A tavalyi, nagyon alacsony bázishoz képest kilőtt az oroszok LNG-exportja.
Makro / Külgazdaság Bejöhet Orbán Viktor all-inja?
Privátbankár.hu | 2024. december 23. 15:57
A Trend FM hétfő reggeli adásában lapunk főszerkesztője, Csabai Károly sorra vette azokat az érveket, amelyek segíthetik a kormány által a jövő évre kitűzött 3,4 százalékos gazdasági növekedés – amelyhez még közelítőt sem várnak sem az elemzők, sem a gazdaságkutatók, sem a nemzetközi szervezetek – elérését. valamint azokat, amelyek meggátolhatják azt.
Makro / Külgazdaság Fontos üzenetet kaptunk Frankfurtból
Privátbankár.hu | 2024. december 23. 10:58
Christine Lagarde szerint az EKB közel áll inflációs céljának eléréséhez.
Makro / Külgazdaság Most szembesültünk azzal, hogy kozmetikázott az állam hivatala
Privátbankár.hu | 2024. december 23. 08:30
A KSH hétfő reggeli közlése szerint az októberi külkereskedelmi többlet magasabb lett a korábban nyilvánosságra hozottnál. 
Makro / Külgazdaság Valaki megmagyarázná, mi történik a forinttal?
Privátbankár.hu | 2024. december 23. 07:39
Vegyesen alakult a forint árfolyama a főbb devizákkal szemben a péntek esti jegyzéséhez képest a nemzetközi devizakereskedelemben.
Makro / Külgazdaság Autópályás rekord született Romániában
Privátbankár.hu | 2024. december 22. 15:33
Romániában megdőlt az autópálya-építés 11 éves rekordja. A hálózat 2024-ben jelentősen bővült. 
Makro / Külgazdaság Íme Trump legújabb fenyegetése
Privátbankár.hu | 2024. december 22. 14:02
Trump visszavenné a Panama-csatornát a magas használati díjak miatt.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG