4p

Az építőanyagokat előállító gyárak közül sokat lebombáztak az oroszok, az ukránok pedig nem tudják hitelesen felmérni, hogy mennyi anyag kell az infrastruktúra és az épületek újjáépítéséhez. Enélkül a nyugati kormányok és cégek nem fognak túl sok pénzt adni, miközben azért a vállalatok ugrásra készen várják, hogy béke legyen.

Berlinben ezen a héten kétnapos nemzetközi tanácskozást tartanak az ukrajnai újjáépítés módozatairól. Ehhez tökéletesen passzolnak a legfrissebb hírek, amik egyrészt az energetikai rendszer felélesztéséről, másrészt az újjáépítéshez nélkülözhetetlen ukrajnai építőipari előkészületekről szólnak. Ezek mind súlyos gondokat jeleznek, amiket csak rengeteg, jól célzott és ellenőrzött felhasználású pénzzel és magas fokú koordinációval lehet megvalósítani.

Óriási a pusztítás a keleti, a déli és a középső országrészben
Óriási a pusztítás a keleti, a déli és a középső országrészben
Fotó: MTI/EPA

Az energetikai szektor alapjaiban rendült meg az ország keleti, déli és középső körzeteiben. A Kyiv School of Economics hétfőn közzétett számításai szerint 56 milliárd dollár kell a teljes helyreállításhoz. A munka természetesen már megkezdődött, de az látszik, hogy az oroszok egyre intenzívebben támadják ezt az infrastruktúrát, így mind kiterjedtebb a károkozás.

Az építőipar is megszenvedi a háborút, rengeteg telephely, gyár semmisült meg. Ezek helyreállítása is nehézkes, ahol pedig megkezdték az épületek, lakások újraépítését vagy felújítását, ott súlyos anyaghiánnyal is küzdenek. Különféle becslések láttak napvilágot arról, hogy mekkora értékű lesz a szükséges anyagmennyiség: 65-től 100 milliárd dollárig terjednek a számítások. Ez nagyon széles sáv, amit az indokolhat, hogy szakmailag nem ellenőrzöttek a kárfelmérések, továbbá nem lehet elvégezni ilyen felméréseket a frontvonalakhoz közeli körzetekben és a megszállt területeken. 

Konsztantyin Salij, az Ukrajnai Építőanyaggyártók Szövetségének elnöke az Ukrinform hírügynökségnek azt mondta, hogy nem csupán a megsemmisült vagy sérült épületek számát és az elvesztett négyzetmétereket kell összeszedni, ahogy eddig tették az állami szervek, hanem nagyon részletesen azt is, hogy mennyi burkolóanyagra, téglára, tetőfedőanyagra, betonra, stb. van szükség.

„Itt nem lehet ilyen durva becslésekkel dolgozni, mert például az eddigi nemzetközi újjáépítési konferenciákon (Varsóban és Luganoban) a nyugati partnerek rögtön azzal kezdték, hogy megkérdezték: milyen alapon döntsenek a támogatás mértékről, ha nem tudunk legalább megközelítőleg pontos adatokat adni nekik” – mondta a szakember. 

Jó lenne felhasználni a lerombolt épületek még hasznosítható anyagait, ezt a legalább 100 millió köbméternyi bontott anyagból lehetne kinyerni. Mivel hirtelen fog megugrani a kereslet, ezért a sértetlen gyáraknak már most 2-3-szorosra kell emelniük a termelést. Főleg a betongyárakról, a cementüzemekről és a burkolóanyagokat előállító üzemekről van szó, de egyes bányaipari telephelyekről is.

A cement különösen fontos. A szovjet időkben évente 20 millió tonna cementet gyártottak Ukrajnában, ez 10-11 millió tonnára esett 2021-ben, tavaly már csak 4,5 millió tonna lett. A helyi cementipari szövetség becslése szerint a kereslet emelkedésével évi 13 millióra nőhet a termelés, de ez még biztosan nem lesz elegendő. 

Több nyugat-európai, lengyel, román és kínai cégről tudni, amelyek megvennének ukrán építőipari termelő vállalatokat, feljavítanák azokat és beszállnának a versenybe. A termelő cégek Ukrajnába öntenék a termelésük akár harmadát is. Ez azért is fontos Salij szerint, mert a háború előtt a török cégek elárasztották Ukrajnát a cementipari termékeikkel, de ez nagyot csökkent a nagy törökországi földrengés után, mert a törökök érthetően a hazai helyreállításhoz szállították a cementet.

Szerinte főleg hazai forrásból kellene megoldani az anyagellátást, ez jót tenne a helyi cégeknek és az egész társadalomnak is. A háború előtti utolsó békeévben, 2021-ben a teljes építőipari anyagszükséglet 14 százaléka származott importból, tavaly már 23 százaléka.

Az ablaküvegek gyártása sem megoldott, legalább évi 25 millió négyzetméter előállítására lenne szükség, ezt 3-4 nagyobb gyárban elérhetnék. Mivel nincsenek ilyenek egyáltalán, ezeket fel kell építeni. A háború előtti időkben Oroszországból és Belaruszból importálták a szükséglet 85 százalékát. A törökök és a kínaiak ebben a szektorban is hangzatos kijelentéseket tettek a terveikről, de eddig még semmi nem történt. Ez nem csupán az ablaküvegekre, hanem az ablakkeretekre és az ablakok műanyag és fém alkatrészeire is vonatkozik. 

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Ettől még jobban kiverhet minket a víz
Privátbankár.hu | 2025. június 30. 08:30
Áprilishoz képest ugyan májusban az ipari termelői árak csökkentek, ám az előző év azonos időszakához képest közel 7 százalékkal nőttek, alapvetően az élelmiszeripar átlagnál nagyobb drágulása miatt.
Makro / Külgazdaság Elvileg nyilvánosságra kerülhet, kik a NER-es magántőkealapok gazdái – de gyakorlatilag is?
Privátbankár.hu | 2025. június 30. 07:46
Bár egy uniós direktíva alapján január 1-jétől kötelesek felfedni a magántőkelapok a tulajdonosaik kilétét, az nem mindenegyikőjükre vonatkozik, ráadásul az átlagembernek az adatokhoz sem könnyű hozzáférnie.
Makro / Külgazdaság Fontos bejelentésre készül az állam hivatala
Privátbankár.hu | 2025. június 30. 06:55
Az ipari termelői árak májusi adatait közli ma a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Makro / Külgazdaság Drágult a bevásárlás: berúgta az ajtót a burgonya a diszkontokban
Kollár Dóra | 2025. június 30. 05:37
Pánikra még nincsen ok, de enyhe áremelkedést mértünk június végén a három nagy diszkontlánc áraiban. Itt a legújabb Privátbankár Diszkont Árkosár-felmérés.   
Makro / Külgazdaság Nagyon fontos adat érkezik a magyar gazdaságról
Privátbankár.hu | 2025. június 29. 15:31
Pénteken a májusi iparstatisztikát közli a KSH.
Makro / Külgazdaság Már nem annyira drágák az elektromos autók, ezért jobban is fogynak Németországban
Privátbankár.hu | 2025. június 29. 14:46
Az elektromos autók népszerűsége ismét nő Németországban, az első öt hónapban a Közlekedési Hatóság (Kraftfahrt-Bundesamt) által nyilvántartott új forgalomba helyezések folyamatosan meghaladták az előző évi adatokat, és a jövőre utaló megrendelések is kedvezően alakultak.
Makro / Külgazdaság Nagy szívességet tett a magyar kormánynak Donald Trump
Privátbankár.hu | 2025. június 29. 12:31
Az amerikai kormányzat feloldotta a paksi atomerőmű bővítésével kapcsolatos szankciókat, amelyeket még a Joe Biden vezette előző adminisztráció léptetett életbe – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter vasárnap.
Makro / Külgazdaság Orbán Viktornak már nincs igazán zsaroló potenciálja Brüsszellel szemben – véli Csillag István
Izsó Márton - Csabai Károly | 2025. június 29. 06:04
A volt gazdasági és közlekedési miniszter, közgazdász a június 25-ei élő műsorunk vendége volt. A Klasszis Klub Live 5. évfolyamának 78. adását most a Klasszis YouTube-csatornán megnézheti, vagy a Klasszis Podcast-csatornán meghallgathatja.
Makro / Külgazdaság Ön is vehet olyan táskát, mint amilyet Rogán-Gaál Cecília
László Éva Lilla | 2025. június 28. 17:17
A mesterségesen generált Hermès-őrület nem csitul: egyre többen szeretnének lecsapni az évtizedek óta státuszszimbólumnak számító Birkin- vagy Kelly-táskákra. Egy bennfentes elárulta, milyen akadályokat kell leküzdeni a sikerért, és milyen hibákat követnek el a táskavadászok. Rogán-Gaál Cecíliának például sikerült.
Makro / Külgazdaság Kiderültek az első részletek a hazai közgazdászelit találkozójáról
Privátbankár.hu | 2025. június 27. 13:46
Varga Mihály jegybankelnök, Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter, Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter, valamint a Költségvetési Tanács, az Állami Számvevőszék és a KAVOSZ elnöke is megerősítette már a részvételét a 63. Közgazdász-vándorgyűlésen. A hazai közgazdász szakma legnagyobb éves konferenciáját 2025. szeptember 4-5-én Veszprémben, a Pannon Egyetemen rendezi meg a Magyar Közgazdasági Társaság.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG