4p

Mi lesz a privát vagyonokkal?

Vagyonadó, bizalmi vagyonkezelés, alapítványok, magántőkealapok – 2026 fordulópontot hozhat.
Ne hozzon fontos döntéseket a legfrissebb információk nélkül!
Vegyen részt a Klasszis Investment & Wealth Management Summit 2026 konferencián, és hallgassa meg a legjobb szakértőket!

Részletek és Early Bird jelentkezés >>

Az építőanyagokat előállító gyárak közül sokat lebombáztak az oroszok, az ukránok pedig nem tudják hitelesen felmérni, hogy mennyi anyag kell az infrastruktúra és az épületek újjáépítéséhez. Enélkül a nyugati kormányok és cégek nem fognak túl sok pénzt adni, miközben azért a vállalatok ugrásra készen várják, hogy béke legyen.

Berlinben ezen a héten kétnapos nemzetközi tanácskozást tartanak az ukrajnai újjáépítés módozatairól. Ehhez tökéletesen passzolnak a legfrissebb hírek, amik egyrészt az energetikai rendszer felélesztéséről, másrészt az újjáépítéshez nélkülözhetetlen ukrajnai építőipari előkészületekről szólnak. Ezek mind súlyos gondokat jeleznek, amiket csak rengeteg, jól célzott és ellenőrzött felhasználású pénzzel és magas fokú koordinációval lehet megvalósítani.

Óriási a pusztítás a keleti, a déli és a középső országrészben
Óriási a pusztítás a keleti, a déli és a középső országrészben
Fotó: MTI/EPA

Az energetikai szektor alapjaiban rendült meg az ország keleti, déli és középső körzeteiben. A Kyiv School of Economics hétfőn közzétett számításai szerint 56 milliárd dollár kell a teljes helyreállításhoz. A munka természetesen már megkezdődött, de az látszik, hogy az oroszok egyre intenzívebben támadják ezt az infrastruktúrát, így mind kiterjedtebb a károkozás.

Az építőipar is megszenvedi a háborút, rengeteg telephely, gyár semmisült meg. Ezek helyreállítása is nehézkes, ahol pedig megkezdték az épületek, lakások újraépítését vagy felújítását, ott súlyos anyaghiánnyal is küzdenek. Különféle becslések láttak napvilágot arról, hogy mekkora értékű lesz a szükséges anyagmennyiség: 65-től 100 milliárd dollárig terjednek a számítások. Ez nagyon széles sáv, amit az indokolhat, hogy szakmailag nem ellenőrzöttek a kárfelmérések, továbbá nem lehet elvégezni ilyen felméréseket a frontvonalakhoz közeli körzetekben és a megszállt területeken. 

Konsztantyin Salij, az Ukrajnai Építőanyaggyártók Szövetségének elnöke az Ukrinform hírügynökségnek azt mondta, hogy nem csupán a megsemmisült vagy sérült épületek számát és az elvesztett négyzetmétereket kell összeszedni, ahogy eddig tették az állami szervek, hanem nagyon részletesen azt is, hogy mennyi burkolóanyagra, téglára, tetőfedőanyagra, betonra, stb. van szükség.

„Itt nem lehet ilyen durva becslésekkel dolgozni, mert például az eddigi nemzetközi újjáépítési konferenciákon (Varsóban és Luganoban) a nyugati partnerek rögtön azzal kezdték, hogy megkérdezték: milyen alapon döntsenek a támogatás mértékről, ha nem tudunk legalább megközelítőleg pontos adatokat adni nekik” – mondta a szakember. 

Jó lenne felhasználni a lerombolt épületek még hasznosítható anyagait, ezt a legalább 100 millió köbméternyi bontott anyagból lehetne kinyerni. Mivel hirtelen fog megugrani a kereslet, ezért a sértetlen gyáraknak már most 2-3-szorosra kell emelniük a termelést. Főleg a betongyárakról, a cementüzemekről és a burkolóanyagokat előállító üzemekről van szó, de egyes bányaipari telephelyekről is.

A cement különösen fontos. A szovjet időkben évente 20 millió tonna cementet gyártottak Ukrajnában, ez 10-11 millió tonnára esett 2021-ben, tavaly már csak 4,5 millió tonna lett. A helyi cementipari szövetség becslése szerint a kereslet emelkedésével évi 13 millióra nőhet a termelés, de ez még biztosan nem lesz elegendő. 

Több nyugat-európai, lengyel, román és kínai cégről tudni, amelyek megvennének ukrán építőipari termelő vállalatokat, feljavítanák azokat és beszállnának a versenybe. A termelő cégek Ukrajnába öntenék a termelésük akár harmadát is. Ez azért is fontos Salij szerint, mert a háború előtt a török cégek elárasztották Ukrajnát a cementipari termékeikkel, de ez nagyot csökkent a nagy törökországi földrengés után, mert a törökök érthetően a hazai helyreállításhoz szállították a cementet.

Szerinte főleg hazai forrásból kellene megoldani az anyagellátást, ez jót tenne a helyi cégeknek és az egész társadalomnak is. A háború előtti utolsó békeévben, 2021-ben a teljes építőipari anyagszükséglet 14 százaléka származott importból, tavaly már 23 százaléka.

Az ablaküvegek gyártása sem megoldott, legalább évi 25 millió négyzetméter előállítására lenne szükség, ezt 3-4 nagyobb gyárban elérhetnék. Mivel nincsenek ilyenek egyáltalán, ezeket fel kell építeni. A háború előtti időkben Oroszországból és Belaruszból importálták a szükséglet 85 százalékát. A törökök és a kínaiak ebben a szektorban is hangzatos kijelentéseket tettek a terveikről, de eddig még semmi nem történt. Ez nem csupán az ablaküvegekre, hanem az ablakkeretekre és az ablakok műanyag és fém alkatrészeire is vonatkozik. 

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Magyar Péter ezeket a számokat látva elmosolyodhat
Privátbankár.hu | 2026. június 4. 19:18
Jelentős a Tisza Párt fölénye.
Makro / Külgazdaság Az Orbán-kormány egyik különadóját már nem kell befizetni
Privátbankár.hu | 2026. június 4. 17:34
A kiegészítő bányajáradéknak leáldozott.
Makro / Külgazdaság Sulyok Tamás ügyét kivizsgálja a Velencei Bizottság
Privátbankár.hu | 2026. június 4. 16:04
Alkotmányos válsághelyzetről beszél.
Makro / Külgazdaság Magyarországnak és Romániának is felszólítás érkezett Brüsszelből
Privátbankár.hu | 2026. június 4. 15:43
Az előző kormány idején jött az első levél.
Makro / Külgazdaság Fájdalmas intézkedésekre is szüksége lehet a Tisza-kormánynak
Herman Bernadett | 2026. június 4. 14:37
Nem omlott össze a világgazdaság az iráni válság miatt, a kőolaj ára sem szállt el – mondják az Amundi szakértői. Akik arról is beszéltek, hogy a Tisza-kormánynak megszorításokra is szüksége lesz, ha meg akarja valósítani a terveit. 
Makro / Külgazdaság Sokkal drágább lesz a dízel holnaptól
Privátbankár.hu | 2026. június 4. 11:43
A benzin beszerzési ára továbbra is változatlan marad.
Makro / Külgazdaság Kiskereskedelem: rákattantak a védett áras tankolásra a magyarok
Privátbankár.hu | 2026. június 4. 08:30
Az üzemanyag-kiskereskedelemben 9,1 százalékkal bővült az értékesítés a KSH szerint.
Makro / Külgazdaság Nehéz terepen védené szuverenitását az Európai Unió
Privátbankár.hu | 2026. június 3. 19:55
A brüsszeli testület szerdán bemutatta az európai technológiai szuverenitási csomagot, amelynek célja az unió digitális autonómiájának és ellenálló képességének erősítése a félvezetők, a mesterséges intelligencia (MI), a felhőszolgáltatások és a nyílt forráskódú technológiák területén.
Makro / Külgazdaság Reformjavaslatokat és meglepő kijelentéseket is tesz az OECD Magyarországgal kapcsolatban
Privátbankár.hu | 2026. június 3. 19:20
A magyar GDP növekedése 2026-ban várhatóan 1,6 százalék, 2027-ben pedig 2 százalék lesz – áll a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) friss elemzésében.
Makro / Külgazdaság Bejelentette Vitézy Dávid, hogy mit fognak vásárolni az uniós források egy részéből
Privátbankár.hu | 2026. június 3. 16:45
Lecseréljük az InterCity-flottát a most hazahozott uniós forrásokból – írta Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter a közösségi oldalán.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG