4p

Az építőanyagokat előállító gyárak közül sokat lebombáztak az oroszok, az ukránok pedig nem tudják hitelesen felmérni, hogy mennyi anyag kell az infrastruktúra és az épületek újjáépítéséhez. Enélkül a nyugati kormányok és cégek nem fognak túl sok pénzt adni, miközben azért a vállalatok ugrásra készen várják, hogy béke legyen.

Berlinben ezen a héten kétnapos nemzetközi tanácskozást tartanak az ukrajnai újjáépítés módozatairól. Ehhez tökéletesen passzolnak a legfrissebb hírek, amik egyrészt az energetikai rendszer felélesztéséről, másrészt az újjáépítéshez nélkülözhetetlen ukrajnai építőipari előkészületekről szólnak. Ezek mind súlyos gondokat jeleznek, amiket csak rengeteg, jól célzott és ellenőrzött felhasználású pénzzel és magas fokú koordinációval lehet megvalósítani.

Óriási a pusztítás a keleti, a déli és a középső országrészben
Óriási a pusztítás a keleti, a déli és a középső országrészben
Fotó: MTI/EPA

Az energetikai szektor alapjaiban rendült meg az ország keleti, déli és középső körzeteiben. A Kyiv School of Economics hétfőn közzétett számításai szerint 56 milliárd dollár kell a teljes helyreállításhoz. A munka természetesen már megkezdődött, de az látszik, hogy az oroszok egyre intenzívebben támadják ezt az infrastruktúrát, így mind kiterjedtebb a károkozás.

Az építőipar is megszenvedi a háborút, rengeteg telephely, gyár semmisült meg. Ezek helyreállítása is nehézkes, ahol pedig megkezdték az épületek, lakások újraépítését vagy felújítását, ott súlyos anyaghiánnyal is küzdenek. Különféle becslések láttak napvilágot arról, hogy mekkora értékű lesz a szükséges anyagmennyiség: 65-től 100 milliárd dollárig terjednek a számítások. Ez nagyon széles sáv, amit az indokolhat, hogy szakmailag nem ellenőrzöttek a kárfelmérések, továbbá nem lehet elvégezni ilyen felméréseket a frontvonalakhoz közeli körzetekben és a megszállt területeken. 

Konsztantyin Salij, az Ukrajnai Építőanyaggyártók Szövetségének elnöke az Ukrinform hírügynökségnek azt mondta, hogy nem csupán a megsemmisült vagy sérült épületek számát és az elvesztett négyzetmétereket kell összeszedni, ahogy eddig tették az állami szervek, hanem nagyon részletesen azt is, hogy mennyi burkolóanyagra, téglára, tetőfedőanyagra, betonra, stb. van szükség.

„Itt nem lehet ilyen durva becslésekkel dolgozni, mert például az eddigi nemzetközi újjáépítési konferenciákon (Varsóban és Luganoban) a nyugati partnerek rögtön azzal kezdték, hogy megkérdezték: milyen alapon döntsenek a támogatás mértékről, ha nem tudunk legalább megközelítőleg pontos adatokat adni nekik” – mondta a szakember. 

Jó lenne felhasználni a lerombolt épületek még hasznosítható anyagait, ezt a legalább 100 millió köbméternyi bontott anyagból lehetne kinyerni. Mivel hirtelen fog megugrani a kereslet, ezért a sértetlen gyáraknak már most 2-3-szorosra kell emelniük a termelést. Főleg a betongyárakról, a cementüzemekről és a burkolóanyagokat előállító üzemekről van szó, de egyes bányaipari telephelyekről is.

A cement különösen fontos. A szovjet időkben évente 20 millió tonna cementet gyártottak Ukrajnában, ez 10-11 millió tonnára esett 2021-ben, tavaly már csak 4,5 millió tonna lett. A helyi cementipari szövetség becslése szerint a kereslet emelkedésével évi 13 millióra nőhet a termelés, de ez még biztosan nem lesz elegendő. 

Több nyugat-európai, lengyel, román és kínai cégről tudni, amelyek megvennének ukrán építőipari termelő vállalatokat, feljavítanák azokat és beszállnának a versenybe. A termelő cégek Ukrajnába öntenék a termelésük akár harmadát is. Ez azért is fontos Salij szerint, mert a háború előtt a török cégek elárasztották Ukrajnát a cementipari termékeikkel, de ez nagyot csökkent a nagy törökországi földrengés után, mert a törökök érthetően a hazai helyreállításhoz szállították a cementet.

Szerinte főleg hazai forrásból kellene megoldani az anyagellátást, ez jót tenne a helyi cégeknek és az egész társadalomnak is. A háború előtti utolsó békeévben, 2021-ben a teljes építőipari anyagszükséglet 14 százaléka származott importból, tavaly már 23 százaléka.

Az ablaküvegek gyártása sem megoldott, legalább évi 25 millió négyzetméter előállítására lenne szükség, ezt 3-4 nagyobb gyárban elérhetnék. Mivel nincsenek ilyenek egyáltalán, ezeket fel kell építeni. A háború előtti időkben Oroszországból és Belaruszból importálták a szükséglet 85 százalékát. A törökök és a kínaiak ebben a szektorban is hangzatos kijelentéseket tettek a terveikről, de eddig még semmi nem történt. Ez nem csupán az ablaküvegekre, hanem az ablakkeretekre és az ablakok műanyag és fém alkatrészeire is vonatkozik. 

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Már csak ez hiányzott: újabb tengeri folyosó lehetetlenült el
Privátbankár.hu | 2026. július 23. 12:12
Nem futnak be hajók az ukrán fekete-tengeri kikötőkbe, miután a hajótulajdonosok felfüggesztették szállításaikat az orosz támadások veszélye miatt – közölte szerdán az ukrán mezőgazdasági miniszter, Tarasz Viszockij.
Makro / Külgazdaság Fontos döntés előtt áll az eurózóna, erre figyelnek ma a befektetők
Privátbankár.hu | 2026. július 23. 11:18
Érkezik az Európai Központi Bank (EKB) júliusi kamatdöntése. 
Makro / Külgazdaság Nagyot ugrott az európai kulcságazat, ez már a kilábalás jele?
Privátbankár.hu | 2026. július 23. 10:59
Az Európai Unióban júniusban éves összevetésben 13,6 százalékkal, közel 1,148 millióra emelkedett az új személygépkocsik forgalomba helyezése, miközben tovább nőtt az elektromos és a hibrid meghajtású modellek iránti kereslet, a benzines és dízelüzemű autók értékesítése pedig visszaesett – közölte csütörtökön az Európai Gépjárműgyártók Szövetsége (ACEA).
Makro / Külgazdaság Élőben az MNB-alapítványos nyomozásról – ma délután kérdezheti Ligeti Miklóst a Klasszis Klub Live-ban
Privátbankár.hu | 2026. július 23. 08:17
A Transparency International Magyarország jogi igazgatója fél 4-től lesz a vendégünk. Az egyórás élő adást a Klasszis Média YouTube-csatornáján és lapunk Facebook-oldalán közvetítjük.
Makro / Külgazdaság Ismét elszabadult az olajpiac, ez áll a háttérben
Privátbankár.hu | 2026. július 23. 06:59
Az Egyesült Államok újabb légicsapásokat indított iráni célpontok ellen – közölte szerdán a Középső Parancsnokság (CENTCOM). Eközben a jemeni húszi felkelők csütörtökön bejelentették, hogy rakéta- és dróntámadást hajtottak végre két szaúdi olajszállító tanker ellen a Vörös-tengeren.
Makro / Külgazdaság Átlépte a 150 ezres álomhatárt az Ausztriában dolgozó magyarok száma
Kollár Dóra | 2026. július 23. 05:44
A nyári szezonban tovább nőtt a kint dolgozók száma.
Makro / Külgazdaság A nap képe: nem egyedül vonatozott Magyar Péter
Privátbankár.hu | 2026. július 22. 15:49
A miniszterelnök Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszterrel közösen szállt fel egy menetrendszerinti vonatra.
Makro / Külgazdaság Sokkoló adatot közölt a Pénzügyminisztérium a hiányról
Privátbankár.hu | 2026. július 22. 12:52
Június végén a hiánycél 80,2 százalékát érte el a központi alrendszer deficitje.
Makro / Külgazdaság Megszólalt Orbán Viktor: a jogállam helyreállítását ígérte
Privátbankár.hu | 2026. július 22. 11:37
A volt kormányfő szerint Sulyok Tamás volt Magyarország utolsó legitim köztársasági elnöke.
Makro / Külgazdaság Megint drasztikusan drágább lesz a tankolás
Privátbankár.hu | 2026. július 22. 11:11
A kiskereskedelemi átlagárakban nem biztos, hogy megjelenik.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG