Berlinben ezen a héten kétnapos nemzetközi tanácskozást tartanak az ukrajnai újjáépítés módozatairól. Ehhez tökéletesen passzolnak a legfrissebb hírek, amik egyrészt az energetikai rendszer felélesztéséről, másrészt az újjáépítéshez nélkülözhetetlen ukrajnai építőipari előkészületekről szólnak. Ezek mind súlyos gondokat jeleznek, amiket csak rengeteg, jól célzott és ellenőrzött felhasználású pénzzel és magas fokú koordinációval lehet megvalósítani.
Fotó: MTI/EPA
Az energetikai szektor alapjaiban rendült meg az ország keleti, déli és középső körzeteiben. A Kyiv School of Economics hétfőn közzétett számításai szerint 56 milliárd dollár kell a teljes helyreállításhoz. A munka természetesen már megkezdődött, de az látszik, hogy az oroszok egyre intenzívebben támadják ezt az infrastruktúrát, így mind kiterjedtebb a károkozás.
Az építőipar is megszenvedi a háborút, rengeteg telephely, gyár semmisült meg. Ezek helyreállítása is nehézkes, ahol pedig megkezdték az épületek, lakások újraépítését vagy felújítását, ott súlyos anyaghiánnyal is küzdenek. Különféle becslések láttak napvilágot arról, hogy mekkora értékű lesz a szükséges anyagmennyiség: 65-től 100 milliárd dollárig terjednek a számítások. Ez nagyon széles sáv, amit az indokolhat, hogy szakmailag nem ellenőrzöttek a kárfelmérések, továbbá nem lehet elvégezni ilyen felméréseket a frontvonalakhoz közeli körzetekben és a megszállt területeken.
Konsztantyin Salij, az Ukrajnai Építőanyaggyártók Szövetségének elnöke az Ukrinform hírügynökségnek azt mondta, hogy nem csupán a megsemmisült vagy sérült épületek számát és az elvesztett négyzetmétereket kell összeszedni, ahogy eddig tették az állami szervek, hanem nagyon részletesen azt is, hogy mennyi burkolóanyagra, téglára, tetőfedőanyagra, betonra, stb. van szükség.
„Itt nem lehet ilyen durva becslésekkel dolgozni, mert például az eddigi nemzetközi újjáépítési konferenciákon (Varsóban és Luganoban) a nyugati partnerek rögtön azzal kezdték, hogy megkérdezték: milyen alapon döntsenek a támogatás mértékről, ha nem tudunk legalább megközelítőleg pontos adatokat adni nekik” – mondta a szakember.
Jó lenne felhasználni a lerombolt épületek még hasznosítható anyagait, ezt a legalább 100 millió köbméternyi bontott anyagból lehetne kinyerni. Mivel hirtelen fog megugrani a kereslet, ezért a sértetlen gyáraknak már most 2-3-szorosra kell emelniük a termelést. Főleg a betongyárakról, a cementüzemekről és a burkolóanyagokat előállító üzemekről van szó, de egyes bányaipari telephelyekről is.
A cement különösen fontos. A szovjet időkben évente 20 millió tonna cementet gyártottak Ukrajnában, ez 10-11 millió tonnára esett 2021-ben, tavaly már csak 4,5 millió tonna lett. A helyi cementipari szövetség becslése szerint a kereslet emelkedésével évi 13 millióra nőhet a termelés, de ez még biztosan nem lesz elegendő.
Több nyugat-európai, lengyel, román és kínai cégről tudni, amelyek megvennének ukrán építőipari termelő vállalatokat, feljavítanák azokat és beszállnának a versenybe. A termelő cégek Ukrajnába öntenék a termelésük akár harmadát is. Ez azért is fontos Salij szerint, mert a háború előtt a török cégek elárasztották Ukrajnát a cementipari termékeikkel, de ez nagyot csökkent a nagy törökországi földrengés után, mert a törökök érthetően a hazai helyreállításhoz szállították a cementet.
Szerinte főleg hazai forrásból kellene megoldani az anyagellátást, ez jót tenne a helyi cégeknek és az egész társadalomnak is. A háború előtti utolsó békeévben, 2021-ben a teljes építőipari anyagszükséglet 14 százaléka származott importból, tavaly már 23 százaléka.
Az ablaküvegek gyártása sem megoldott, legalább évi 25 millió négyzetméter előállítására lenne szükség, ezt 3-4 nagyobb gyárban elérhetnék. Mivel nincsenek ilyenek egyáltalán, ezeket fel kell építeni. A háború előtti időkben Oroszországból és Belaruszból importálták a szükséglet 85 százalékát. A törökök és a kínaiak ebben a szektorban is hangzatos kijelentéseket tettek a terveikről, de eddig még semmi nem történt. Ez nem csupán az ablaküvegekre, hanem az ablakkeretekre és az ablakok műanyag és fém alkatrészeire is vonatkozik.
Friedrich Merz német pénzügyminiszter azt mondta, hogy a genfi tárgyalásokon „néhány kérdés tisztázódott”, de sok minden bizonytalan még. 
