4p

Az építőanyagokat előállító gyárak közül sokat lebombáztak az oroszok, az ukránok pedig nem tudják hitelesen felmérni, hogy mennyi anyag kell az infrastruktúra és az épületek újjáépítéséhez. Enélkül a nyugati kormányok és cégek nem fognak túl sok pénzt adni, miközben azért a vállalatok ugrásra készen várják, hogy béke legyen.

Berlinben ezen a héten kétnapos nemzetközi tanácskozást tartanak az ukrajnai újjáépítés módozatairól. Ehhez tökéletesen passzolnak a legfrissebb hírek, amik egyrészt az energetikai rendszer felélesztéséről, másrészt az újjáépítéshez nélkülözhetetlen ukrajnai építőipari előkészületekről szólnak. Ezek mind súlyos gondokat jeleznek, amiket csak rengeteg, jól célzott és ellenőrzött felhasználású pénzzel és magas fokú koordinációval lehet megvalósítani.

Óriási a pusztítás a keleti, a déli és a középső országrészben
Óriási a pusztítás a keleti, a déli és a középső országrészben
Fotó: MTI/EPA

Az energetikai szektor alapjaiban rendült meg az ország keleti, déli és középső körzeteiben. A Kyiv School of Economics hétfőn közzétett számításai szerint 56 milliárd dollár kell a teljes helyreállításhoz. A munka természetesen már megkezdődött, de az látszik, hogy az oroszok egyre intenzívebben támadják ezt az infrastruktúrát, így mind kiterjedtebb a károkozás.

Az építőipar is megszenvedi a háborút, rengeteg telephely, gyár semmisült meg. Ezek helyreállítása is nehézkes, ahol pedig megkezdték az épületek, lakások újraépítését vagy felújítását, ott súlyos anyaghiánnyal is küzdenek. Különféle becslések láttak napvilágot arról, hogy mekkora értékű lesz a szükséges anyagmennyiség: 65-től 100 milliárd dollárig terjednek a számítások. Ez nagyon széles sáv, amit az indokolhat, hogy szakmailag nem ellenőrzöttek a kárfelmérések, továbbá nem lehet elvégezni ilyen felméréseket a frontvonalakhoz közeli körzetekben és a megszállt területeken. 

Konsztantyin Salij, az Ukrajnai Építőanyaggyártók Szövetségének elnöke az Ukrinform hírügynökségnek azt mondta, hogy nem csupán a megsemmisült vagy sérült épületek számát és az elvesztett négyzetmétereket kell összeszedni, ahogy eddig tették az állami szervek, hanem nagyon részletesen azt is, hogy mennyi burkolóanyagra, téglára, tetőfedőanyagra, betonra, stb. van szükség.

„Itt nem lehet ilyen durva becslésekkel dolgozni, mert például az eddigi nemzetközi újjáépítési konferenciákon (Varsóban és Luganoban) a nyugati partnerek rögtön azzal kezdték, hogy megkérdezték: milyen alapon döntsenek a támogatás mértékről, ha nem tudunk legalább megközelítőleg pontos adatokat adni nekik” – mondta a szakember. 

Jó lenne felhasználni a lerombolt épületek még hasznosítható anyagait, ezt a legalább 100 millió köbméternyi bontott anyagból lehetne kinyerni. Mivel hirtelen fog megugrani a kereslet, ezért a sértetlen gyáraknak már most 2-3-szorosra kell emelniük a termelést. Főleg a betongyárakról, a cementüzemekről és a burkolóanyagokat előállító üzemekről van szó, de egyes bányaipari telephelyekről is.

A cement különösen fontos. A szovjet időkben évente 20 millió tonna cementet gyártottak Ukrajnában, ez 10-11 millió tonnára esett 2021-ben, tavaly már csak 4,5 millió tonna lett. A helyi cementipari szövetség becslése szerint a kereslet emelkedésével évi 13 millióra nőhet a termelés, de ez még biztosan nem lesz elegendő. 

Több nyugat-európai, lengyel, román és kínai cégről tudni, amelyek megvennének ukrán építőipari termelő vállalatokat, feljavítanák azokat és beszállnának a versenybe. A termelő cégek Ukrajnába öntenék a termelésük akár harmadát is. Ez azért is fontos Salij szerint, mert a háború előtt a török cégek elárasztották Ukrajnát a cementipari termékeikkel, de ez nagyot csökkent a nagy törökországi földrengés után, mert a törökök érthetően a hazai helyreállításhoz szállították a cementet.

Szerinte főleg hazai forrásból kellene megoldani az anyagellátást, ez jót tenne a helyi cégeknek és az egész társadalomnak is. A háború előtti utolsó békeévben, 2021-ben a teljes építőipari anyagszükséglet 14 százaléka származott importból, tavaly már 23 százaléka.

Az ablaküvegek gyártása sem megoldott, legalább évi 25 millió négyzetméter előállítására lenne szükség, ezt 3-4 nagyobb gyárban elérhetnék. Mivel nincsenek ilyenek egyáltalán, ezeket fel kell építeni. A háború előtti időkben Oroszországból és Belaruszból importálták a szükséglet 85 százalékát. A törökök és a kínaiak ebben a szektorban is hangzatos kijelentéseket tettek a terveikről, de eddig még semmi nem történt. Ez nem csupán az ablaküvegekre, hanem az ablakkeretekre és az ablakok műanyag és fém alkatrészeire is vonatkozik. 

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Bejelentették: tényleg megóvja a választási eredményt a Mi Hazánk
Privátbankár.hu | 2026. április 15. 15:36
Ezt Toroczkai László közölte szerdán.
Makro / Külgazdaság Kongatják a vészharangot Európában az iráni válság miatt
Privátbankár.hu | 2026. április 15. 14:02
Az EU szerint elhúzódó energiaválság jöhet, ha folytatódik az iráni konfliktus.
Makro / Külgazdaság Felsejlett a technikai recesszió képe a magyar gazdaságban, de mit tehet ellene az új kormány?
Imre Lőrinc | 2026. április 15. 12:59
A legrosszabb forgatókönyv esetén akár technikai recesszióba is süllyedhet idén a magyar gazdaság. Az iráni háború miatti energiaválság hatásait még nem lehet pontosan megbecsülni, de kínálati és versenyképességi oldalon is újabb problémákat okozhat Európában. Idehaza az ipari termelés már februárban is visszaesett, ami nem jó jel.
Makro / Külgazdaság Erste: Az ország érdeke az lenne, hogy az üzemanyagok hatósági árait azonnal kidobjuk
Privátbankár.hu | 2026. április 15. 12:18
Csütörtökön újabb nagy csökkenés várható a benzin és a gázolaj piaci árainál. Eközben az Erste elemzői azt írják, kiszolgáltatott helyzetbe került az ország energiabiztonsága, ezért azonnal ki kellene vezetni a hatósági árakat az üzemanyagoknál.
Makro / Külgazdaság Magyar Pétert felkérte Sulyok Tamás az új kormány megalakítására
Privátbankár.hu | 2026. április 15. 11:10
Az új Országgyűlés alakuló ülése május 5-én vagy 6-án lehet.
Makro / Külgazdaság „Kiterjesztjük a rezsicsökkentést” – mondta Magyar Péter a közmédiában
Privátbankár.hu | 2026. április 15. 10:10
Erősen kezdett a Kossuth rádióban és a köztévében Magyar Péter, őszintén és határozottan beszélt a riporterekkel. 
Makro / Külgazdaság Betlizett az ipar februárban, nehéz lesz a Tisza-kormány dolga
Privátbankár.hu | 2026. április 15. 08:30
Megerősítette az első becslésben szereplő adatokat a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az ipari termelés éves és havi alapon is csökkent Magyarországon februárban.
Makro / Külgazdaság 390 milliárdos informatikai közbeszerzés: megvannak a nyertesek
Privátbankár.hu | 2026. április 15. 08:19
A Digitális Kormányzati Ügynökség óriási tenderén több tucat informatikai vállalkozás osztozik, ismerős nevek is vannak a nyertesek között.
Makro / Külgazdaság A magyar euróval kapcsolatban az Európai Központi Bank is bizakodó
Privátbankár.hu | 2026. április 15. 07:01
Az EKB elnöke, Christine Lagarde a magyar euróról beszélt a Bloombergnek, de ehhez még nehéz feltételeket kell teljesítenie a Tisza-kormánynak.
Makro / Külgazdaság Mutatjuk, hogy milyen gazdasági helyzetet örököl a Tisza: szinte azonnal lépnie kell az új kormánynak
Imre Lőrinc | 2026. április 15. 05:59
Már a vasárnapi országgyűlési választások előtt nagyon sok hazai és nemzetközi elemző elmondta, bárki is alakíthat majd kormányt április 12-e után, a korábbihoz képest egy fegyelmezettebb költségvetési politikát kell folytatnia, hogy Magyarország elkerülhesse a legrosszabb, bóvli-forgatókönyvet. De vajon mennyivel örököl most nehezebb gazdasági helyzetet a Tisza-kormány, mint az elmúlt 16 évben a Fidesz-KDNP?
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG