4p

Mi vár a magyar befektetőkre ősszel?

Mit jelentenek az adózási és szabályozási változások a befektetők számára?
Merre tart az állampapírpiac?
Hogyan érdemes gondolkodni a hosszú távú megtakarításokról és az ingatlanbefektetésekről?

Klasszis Befektetői Klub
2026. szeptember 24., Budapest

Foglalja le helyét most >>

Az építőanyagokat előállító gyárak közül sokat lebombáztak az oroszok, az ukránok pedig nem tudják hitelesen felmérni, hogy mennyi anyag kell az infrastruktúra és az épületek újjáépítéséhez. Enélkül a nyugati kormányok és cégek nem fognak túl sok pénzt adni, miközben azért a vállalatok ugrásra készen várják, hogy béke legyen.

Berlinben ezen a héten kétnapos nemzetközi tanácskozást tartanak az ukrajnai újjáépítés módozatairól. Ehhez tökéletesen passzolnak a legfrissebb hírek, amik egyrészt az energetikai rendszer felélesztéséről, másrészt az újjáépítéshez nélkülözhetetlen ukrajnai építőipari előkészületekről szólnak. Ezek mind súlyos gondokat jeleznek, amiket csak rengeteg, jól célzott és ellenőrzött felhasználású pénzzel és magas fokú koordinációval lehet megvalósítani.

Óriási a pusztítás a keleti, a déli és a középső országrészben
Óriási a pusztítás a keleti, a déli és a középső országrészben
Fotó: MTI/EPA

Az energetikai szektor alapjaiban rendült meg az ország keleti, déli és középső körzeteiben. A Kyiv School of Economics hétfőn közzétett számításai szerint 56 milliárd dollár kell a teljes helyreállításhoz. A munka természetesen már megkezdődött, de az látszik, hogy az oroszok egyre intenzívebben támadják ezt az infrastruktúrát, így mind kiterjedtebb a károkozás.

Az építőipar is megszenvedi a háborút, rengeteg telephely, gyár semmisült meg. Ezek helyreállítása is nehézkes, ahol pedig megkezdték az épületek, lakások újraépítését vagy felújítását, ott súlyos anyaghiánnyal is küzdenek. Különféle becslések láttak napvilágot arról, hogy mekkora értékű lesz a szükséges anyagmennyiség: 65-től 100 milliárd dollárig terjednek a számítások. Ez nagyon széles sáv, amit az indokolhat, hogy szakmailag nem ellenőrzöttek a kárfelmérések, továbbá nem lehet elvégezni ilyen felméréseket a frontvonalakhoz közeli körzetekben és a megszállt területeken. 

Konsztantyin Salij, az Ukrajnai Építőanyaggyártók Szövetségének elnöke az Ukrinform hírügynökségnek azt mondta, hogy nem csupán a megsemmisült vagy sérült épületek számát és az elvesztett négyzetmétereket kell összeszedni, ahogy eddig tették az állami szervek, hanem nagyon részletesen azt is, hogy mennyi burkolóanyagra, téglára, tetőfedőanyagra, betonra, stb. van szükség.

„Itt nem lehet ilyen durva becslésekkel dolgozni, mert például az eddigi nemzetközi újjáépítési konferenciákon (Varsóban és Luganoban) a nyugati partnerek rögtön azzal kezdték, hogy megkérdezték: milyen alapon döntsenek a támogatás mértékről, ha nem tudunk legalább megközelítőleg pontos adatokat adni nekik” – mondta a szakember. 

Jó lenne felhasználni a lerombolt épületek még hasznosítható anyagait, ezt a legalább 100 millió köbméternyi bontott anyagból lehetne kinyerni. Mivel hirtelen fog megugrani a kereslet, ezért a sértetlen gyáraknak már most 2-3-szorosra kell emelniük a termelést. Főleg a betongyárakról, a cementüzemekről és a burkolóanyagokat előállító üzemekről van szó, de egyes bányaipari telephelyekről is.

A cement különösen fontos. A szovjet időkben évente 20 millió tonna cementet gyártottak Ukrajnában, ez 10-11 millió tonnára esett 2021-ben, tavaly már csak 4,5 millió tonna lett. A helyi cementipari szövetség becslése szerint a kereslet emelkedésével évi 13 millióra nőhet a termelés, de ez még biztosan nem lesz elegendő. 

Több nyugat-európai, lengyel, román és kínai cégről tudni, amelyek megvennének ukrán építőipari termelő vállalatokat, feljavítanák azokat és beszállnának a versenybe. A termelő cégek Ukrajnába öntenék a termelésük akár harmadát is. Ez azért is fontos Salij szerint, mert a háború előtt a török cégek elárasztották Ukrajnát a cementipari termékeikkel, de ez nagyot csökkent a nagy törökországi földrengés után, mert a törökök érthetően a hazai helyreállításhoz szállították a cementet.

Szerinte főleg hazai forrásból kellene megoldani az anyagellátást, ez jót tenne a helyi cégeknek és az egész társadalomnak is. A háború előtti utolsó békeévben, 2021-ben a teljes építőipari anyagszükséglet 14 százaléka származott importból, tavaly már 23 százaléka.

Az ablaküvegek gyártása sem megoldott, legalább évi 25 millió négyzetméter előállítására lenne szükség, ezt 3-4 nagyobb gyárban elérhetnék. Mivel nincsenek ilyenek egyáltalán, ezeket fel kell építeni. A háború előtti időkben Oroszországból és Belaruszból importálták a szükséglet 85 százalékát. A törökök és a kínaiak ebben a szektorban is hangzatos kijelentéseket tettek a terveikről, de eddig még semmi nem történt. Ez nem csupán az ablaküvegekre, hanem az ablakkeretekre és az ablakok műanyag és fém alkatrészeire is vonatkozik. 

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság 21 nap maradt hátra az uniós pénzek hazahozatalára
Privátbankár.hu | 2026. augusztus 10. 13:40
A hónap végéig kell teljesíteni a magyar helyreállítási terv valamennyi elszámolható mérföldkövét.
Makro / Külgazdaság Júliusi költségvetési bravúr – több mint 500 milliárd forintos többlet
Privátbankár.hu | 2026. augusztus 10. 11:30
Júliusban a központi alrendszer többlete 524,3 milliárd forint volt, ami 537,1 milliárd forinttal kedvezőbb az egy évvel korábbinál.
Makro / Külgazdaság Banai Péter Benő: az euróbevezetés követelményeinek elérése a teljes gazdaság számára hasznos
Privátbankár.hu | 2026. augusztus 10. 06:12
A világgazdasági folyamatokat vizsgálva a jegybank által júniusban meghatározott 2 százalék alatti éves inflációs szint továbbra is reális – jelentette ki Banai Péter Benő az MNB Podcast legutóbbi adásában.
Makro / Külgazdaság Jobban járnak a szennyezők? Egyszerűbb lesz a bevándorlás? Szakértőt kérdeztünk az eltörölt adókról
Imre Lőrinc | 2026. augusztus 9. 06:01
Több adónem is megszűnik Magyarországon, amelyek a települések bevételeit, a nagy ipari szennyezőket, valamint a bevándorlást érintik. Ezeket egytől egyig az Orbán-kormányok alatt vezették be őket. Egyszerűbb lesz harmadik országból betelepülni? Jobban járnak a szén-dioxid-kibocsátásért felelős cégek? Adószakértőt kérdeztünk a várható hatásokról.
Makro / Külgazdaság Megnevezte elnökjelöltjét a Tisza Párt
Privátbankár.hu | 2026. augusztus 8. 13:16
A Legfelsőbb Bíróság korábbi elnöke köztársasági elnök lehet. Kedden dönt az Országgyűlés.
Makro / Külgazdaság Kiderült, mennyi magyar áldozata volt az embertelen hőhullámnak
Privátbankár.hu | 2026. augusztus 8. 09:58
A Nemzeti Népegészségügyi Központ összesítette a június 27. és 30. közötti adatokat.
Makro / Külgazdaság Már a budapesti rendőrség vizsgálja Szijjártó Péter ügyét, akár három év börtönt is kaphat
Privátbankár.hu | 2026. augusztus 7. 14:02
A Fővárosi Nyomozó Ügyészség szerint fennállhat a vesztegetés elfogadásának gyanúja, és átadták az ügyet a BRFK-nak.
Makro / Külgazdaság Tarr Zoltán: Miniszterként nincs beleszólásom a közmédia mindennapi működésébe
Privátbankár.hu | 2026. augusztus 7. 13:42
Arról is beszélt, hogy az intézmény átvilágítását sem a minisztérium végzi.
Makro / Külgazdaság Egy hónapja volt utoljára ilyen olcsó a benzin, szombattól még kevesebbe kerül
Privátbankár.hu | 2026. augusztus 7. 13:14
A dízel nagykereskedelmi ára is csökken 3 forinttal, a benzin ára pedig július elseje óta nem látott szintre csökkenhet szombattól.
Makro / Külgazdaság A várakozásoknak megfelelő bevételnövekedést ért el a Richter
Privátbankár.hu | 2026. augusztus 7. 08:52
Az eredményt 27,1 milliárd forint árfolyamveszteség terhelte.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG