A KSH ma megjelent adatai szerint a tavalyi év egészében 297 ezer forint volt a bruttó átlagkereset, de ha a statisztikát torzító közmunkát kivesszük belőle, 311 ezer forint adódik, ami a jelenlegi árfolyamon éppen 1000 euró. Lényegében euróban érdemes nézni a számokat, hisz a legtöbb országban, ahová a magyar munkavállalók dolgozni mennek, euró a fizetőeszköz, az egyetlen nagy kivétel Nagy-Britannia.
Szép lett a december
A tavalyi egész éves adat mindazonáltal a múlt, a gyors bérnövekedés miatt kicsi a jelentősége, sokkal többet árul el a decemberi helyzet. Decemberben a bruttó kereset 327,7 ezer forint volt. Azt nem közölték, hogy ebben a közmunkások is szerepelnek-e, így elképzelhető, hogy a tényleges szám még magasabb. Mindenesetre, ha ezzel az összeggel számolunk, akkor bő 1050 eurós összeget kapunk, ami akár a tavalyihoz, de különösen a korábbi évek adataihoz képest igen szép előrelépés.
A decemberi nettó átlagkereset családi kedvezmény nélkül 218 ezer forint volt, a családi kedvezményt figyelembe véve 226 ezer. Számoljunk ez utóbbival, végül is statisztikai átlagokról van szó, így ez a reálisabb. Ez az összeg nagyjából 730 eurónak felel meg, amit összehasonlíthatunk a munkavállalók célországaiban elérhető nettó bérekkel, és akkor láthatóvá válik, hol tartunk a felzárkózásban, és mennyire vonzó még az elvándorlás.
Összevetés
A német nettó átlagbér nagyjából 2200 euró körül van, a másik fontos célországban, Nagy Britanniában a font leértékelődése miatt ez kevesebb, kb. 2000 euró. Nagyjából ezekhez hasonlíthatjuk a 730 eurós hazai adatot, és azt kapjuk, hogy elértük a német szint harmadát, brit összevetésben még jobb is a helyzet. Ez ugyan még mindig elég kevésnek hangzik, de valójában igen nagy előrelépésről van szó, hisz két éve még a négyszeres volt a két átlagkereset közti szorzószám.
A kérdés az, hogy folytatódhat-e ez a béremelkedési ütem, amíg el nem jutunk az átlagkeresetek szintjén a főbb célországok bérszintjének feléig. Ez az a szint ugyanis, ahol általános vélekedés szerint már nem éri meg tömegesen a külföldre vándorlás, a kinti magasabb árszint és a költözéssel járó többletköltségek elviszik, ami a dupla béren megnyerhető. Ez a szint, ha nem számolunk a kinti bérek jelentős növekedésével, 1000-1100 euró, ami még 37-50 százalékos emelkedést jelentene.
Mi várható?
Ez nem tűnik olyan elérhetetlennek, annak fényében, hogy az elmúlt évben 13 százalékos volt az emelkedés, ráadásul a jelenlegi, januári és februári adatok a minimálbér és a garantált létminimum jelentős emelése miatt valószínűleg már eleve magasabbak. Ha maradna a 13 százalékos éves ütem, 3 év alatt le is tudnánk az egészet, de valószínűleg ennél alacsonyabb lesz a bérnövekedés, legalábbis a várakozások, de még a kormány számításai szerint is. Ha viszont 7-8 százalékkal számolunk, ami már reálisabb lehet, 4-5 évet kapunk, és az is sem tűnik rossznak.
Van még egy tényező, ami sokat könnyítene a helyzeten, és sokat is emlegettük már: ha a forint, hasonlóan a cseh koronához és a lengyel zlotyhoz, erősödésnek indulhatna. Ha csak 10 százalékkal lenne erősebb, amit jelenleg a gazdaság az exporttöbbletünk miatt gond nélkül elbírna, hamarabb eljutnánk az áhított szintig. A következő havi statisztika megjelenésekor újra megnézzük az adatokat, és újra kiszámoljuk, mit hozhat a közeljövő.
A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe a mínusz 2,09 pontos nyitás után emelkedett szerdán kora délutánig.
