Már hónapokkal ezelőtt jöttek az első összesítések arról, hogy mekkora kárt szenvedtek az ukrajnai kulturális és egyházi létesítmények. Akkor még sikerült több értékes képet, szobrot, kegytárgyat pincékbe vinni vagy más rejtekhelyre szállítani.
A harcok azonban még intenzívebbek lettek a nyáron és kora ősszel. Legutóbb akkor sérült meg rengeteg kulturális érték, épület, amikor Putyin megbosszulta a kercsi híd felrobbantását. Kijev belvárosát is sok rakétatalálat érte, ott számtalan színház, az opera, kutatóintézet, könyvtár, múzeum és templom található. Az ukrán filharmónia tömbje is erős belövést kapott.
Az UNN ukrán hírügynökség beszámolója szerint sok helyütt maguk a dolgozók igyekeztek eltakarítani a romokat, a vezetők az értékek mentését irányították. Sikerült megóvni sok tárgyat, de több száz sajnos odaveszett. Olekszandr Tkacsenko kulturális miniszter nemzetközi kulturális szervezetektől kért anyagi és szakmai segítséget.
Ugyanakkor azt is bejelentette, hogy megint összeszámolták, hogy az orosz megszállók milyen értékeket loptak el a múzeumokból. Kiderült, hogy összesen 40 múzeumot úgy ahogy van kifosztottak, több száz millió eurós a veszteség.
Például elvittek Melitopol városának múzeumából egy legalább 1500 éves arany diadémet, majd igyekeztek eldugni, de az ukránok a visszacsapás után megtalálták. A világban alig van néhány ilyen muzeális dísztárgy. Mariupolból majdnem 2000 kiállítási tárgyat, köztük ikonokat, kéziratokat, 200 éves bibliákat és több mint 200 medált vittek el. Ezek zöme a megszállt kelet-ukrajnai területeken van.
Az AP amerikai hírszolgálati irodának nyilatkozva kijelentette: háborús bűncselekmény az, amit az oroszok az ukrán kulturális javakkal tettek.
Az UNESCO szerint február vége óta 12 ukrajnai régióban 199 épület sérült meg vagy semmisült meg. Ezek között 84 templom és más egyházi objektum is található, 37 történeti értékű épület, ugyanennyi kulturális intézmény, 23 országos és 129 helyi jelentőségű emlékmű, 13 múzeumi tömb és 10 könyvtár. Az ukrán kulturális minisztérium szerint 161 épületen, összesen 540 ponton regisztráltak valamilyen fizikai sérülést, sok olyan, ami után csak bontani lehet az adott épületrészt vagy akár egy teljes szárnyat.
A legnagyobb kár-listát a harkivi körzetben állítottak össze, ahol most is heves harcok folynak. Mögötte a donyecki körzet áll, de például Odesszában és természetesen Kijevben is hosszú a lista. A déli kikötővárossal kapcsolatban a szaktárca vezetője közölte: a közeljövőben várhatóan hivatalosan is világörökségi helyszínnek nyilvánítják annak belvárosát.
Az ÁKK kismértékben átalakította a 2025-re tervezett kibocsátás szerkezetét, a korábbinál nagyobb összegre számít az intézményi piacról, kevesebbre a lakosságtól. 
