A régi-új valuta, a drachma az S&P számításai szerint a görög euróövezeti csatlakozás előtt rögzített 340 drachma/euróról az idei negyedik negyedévre 540 drachma/euróig gyengülne, az utána következő néhány negyedévben azonban 440 drachma/euróig erősödne vissza, így összességében 30 százalékkal gyengülne az eredeti átváltási árfolyamhoz képest.
| A görög válságról írt valamennyi cikkünket itt találja >>> |
Túltenne mindenen?
A hitelminősítő mindezek alapján azzal számol, az esetleges Grexit a görög gazdaságban négyszer olyan súlyos bizalmi sokkhatással járna, mint a Lehman Brothers amerikai nagybank összeomlása után elharapózott globális pénzügyi pánik.
A Standard & Poor's szimulációs előrejelzési modellje szerint a görög gazdaság Grexit esetén soha nem térne vissza a 2008 előtti növekedési pályára, mivel a beruházások zuhanásszerű visszaesése az euróövezeti távozást követő években maradandó veszteségeket okozna a görög gazdaság kibocsátási potenciáljában.
|
Egy nyomós indok az euró mellett "Görögország ha akarna, se tudna visszatérni régi fizetőeszközéhez, a drachmához, mert megszabadult az ezt nyomtató gépektől" - mondta a minap Jánisz Varufakisz görög pénzügyminiszter. Részletek >>> |
A ház szerint az euróövezetben maradó nagyobb gazdaságok ugyanakkor nem sínylenék meg különösebben Görögország távozásának közvetlen kereskedelmi hatásait, tekintettel a görög gazdaság csekély méretére és viszonylagos zártságára. A Standard & Poor's londoni elemzői kimutatják, hogy a német, a francia és az olasz export iránti keresletet még a görög import 50 százalékos visszaesése is csak 0,3-0,5 százalékkal csökkentené a Grexit utáni első évben; ez a három eurógazdaság hazai össztermékének 0,2-0,3 százalékával lenne egyenlő.
Az euró mindenhatóságának lenne vége
Az S&P szerint Görögország távozásának elsősorban a hosszú távú bizalmi következményei lennének igen károsak. Hamisnak bizonyulna ugyanis a valutaunió állandóságába vetett hit, és ez két évtizednyi politikai és gazdaságpolitikai döntéshozatali folyamatot kérdőjelezne meg, aminek távlatos következményeit megjósolni is nehéz.
A piaci szereplőkben kételyek támadhatnának az európai intézményes berendezkedéssel, a hivatalos hitelezők szerepével, valamint az Európai Unió pénzügyi támogatási programjainak felügyeleti és betartatási hatékonyságával szemen. Az egységes valuta iránti alapvető elkötelezettség is kérdésessé válna, még tovább rontva az euróövezet máris ingatag gazdasági állapotát - áll a Standard & Poor's csütörtöki londoni elemzésében.
Az egyik legnagyobb londoni gazdasági-pénzügyi elemzőház, a Capital Economics a Grexit lehetséges közép-európai járványhatásairól összeállított csütörtöki prognózisában ugyanakkor arra a következtetésre jut, hogy a térségi gazdaságok akkor is 3-4 százalékkal növekednének a következő két évben, ha Görögország távozna az euróövezetből. A ház szerint mindazonáltal ehhez az is szükséges, hogy a görög távozás körülményei ne legyenek "nagyon zűrzavarosak".
A Capital Economics londoni elemzői kiemelik, hogy Bulgária kivételével elhanyagolhatók a felzárkózó európai gazdaságok közvetlen kapcsolatai Görögországgal. A ház kimutatja, hogy jóllehet a Görögországba irányuló bolgár export eléri az éves bolgár GDP-érték 3,5 százalékát, Magyarország és a többi térégi gazdaság esetében azonban ez az arány fél százalék alatt van.
Már nem fájna annyira?
A Capital Economics elemzői szerint az okozhatna nagyobb bajt a közép- és kelet-európai EU-gazdaságokban, ha a görögországi válság eszkalálódása miatt az euróövezet nagy gazdaságaiban is piaci stresszhelyzet alakulna ki, mivel például Magyarország euróövezeti exportja eléri, Csehországé meghaladja az éves GDP-érték 50 százalékát.
Ennek ellenére azonban a közép- és kelet-európai EU-gazdaságok most jobb helyzetben vannak a Grexittel járó viharok átvészelésére, mint 2011-ben, a görög adósságválság előző fellángolását közvetlenül megelőző időszakban.
Ennek egyik elsődleges oka, hogy jóllehet még mindig nagyok, de az utóbbi években már lazultak a térség és az euróövezet közötti pénzügyi kapcsolatok. A Capital Economics kimutatása szerint az euróövezeti bankok követelésállománya Magyarországgal, Csehországgal, Lengyelországgal és a térség többi gazdaságával szemben az utóbbi négy évben a regionális GDP-érték arányában mérve átlagosan 15 százalékkal csökkent.
A ház mindezt egybevetve Magyarországon az idén 3 százalékos, 2016-ban és 2017-ben egyaránt 2,5 százalékos, Csehországban és Lengyelországban ugyanerre az időszakra 3,5-4 százalék közötti növekedési ütemeket vár.
A Mol és a Richter is visszaesett. 
